Hegedűs Réka: Szegeden mutatta be legújabb művét Romsics Ignác
Sokan voltak kíváncsiak az akadémikus, Magyarország története címmel megjelent munkájára az SZTE Tanulmányi- és Információs Központban.
Magyarország története címmel, a Kossuth Kiadó gondozásában megjelent legújabb művét mutatta be Romsics Ignác akadémikus, Széchenyi-díjas történész, november 15-én, az SZTE Tanulmányi- és Információs Központjában. A kötet öt fejezeten keresztül taglalja, 544 oldalon keresztül Magyarország történetét a kezdetektől napjainkig, 72 oldalnyi kép-, és térképmelléklettel kiegészülve. A szegedi Bölcsészettudományi Kar Történeti Intézetének felkért oktatói kritikai hozzászólásaikkal elemezték a bemutatott munkát.
Romsics Ignác korábban már több ízben jelentetett meg történetírással foglalkozó műveket, valamint pályája legelejétől kezdve folyamatosan foglalkozott a 20. század történelmével is, másik fontos kutatási területe, Bethlen István politikája mellett. A történész elmondta, hogy az elmúlt két- két és fél évet azzal töltötte, hogy szisztematikusan tanulmányozta a szaktörténetek által felhalmozott tudásanyagot és ezeket összegezve igyekezett egy kiegyensúlyozott történelem szemléletet felé terelni az olvasóit. Művét elsősorban a magyar történelem iránt érdeklődő nagyközönségnek szánta, s nem az egyes korszakokról speciális tudással rendelkező történészeknek, a kötet nyelvezete így érthető és világos. Ha az adott korszak felkeltette az olvasó érdeklődését és arról még több ismeretet szeretne gyűjteni, akkor orientációs irányt mutathatnak számára a kötetben hivatkozott egyéb irodalmak. Bár a bemutatott mű politikai kérdéseket is taglal, szerzője fontosnak tartotta bemutatni a társadalmi, művészettörténeti, életmódbeli vonatkozásokat is: így többek között helyet kapnak a divattal, az étkezéssel vagy éppen az erotikával foglalkozó kérdések is.
A szerző kötetének bemutatása közben elmondta, hogy két fontos korszakhatárt vett figyelembe műve tagolásakor: 1526-ot, amikor vége szakad a hűbériség rendjének nemcsak Magyarországon, hanem Európában is, valamint az 1920-as trianoni eseményeket, amellyel úgy érzi, mindenképpen foglalkoznia kellett, így fejezetének címéül is a Trianoni Magyarországot választotta. Az akadémikus elárulta, hogy törekedett arra, hogy ne idealizálja a magyar történelem egyes alakjait, e mellett utal a jól ismert nemzeti toposzokra is.
Az eseményen Keveházi Katalin, a Klebelsberg Könyvtár főigazgatója, valamint Szántó Richárd, az SZTE-BTK Történeti Intézetének vezetője köszöntötték a szerzőt, valamint a közönséget. A kötetről az Intézet munkatársai, Zimonyi István, Marjanucz László, Tomka Béla, Bencsik Péter, valamint Sipos József osztották meg észrevételeiket azokról a fejezetekről, amelyekkel saját kutatási területeik is összeegyeztethetőek. A történészek egyet értettek abban, hogy az újonnan megjelenő kötet, bár talán kissé keveset foglalkozik a 20. század történelmével, újító szemlélettel bír elsősorban a tagolását tekintve, valamint a kötet előnyére válik, Bencsik Péter szavaival élve, hogy szerzője észrevette, hogy a népszerűsítő történetírásnak milyen óriási vonzóereje van a mai magyar társadalomban.