Hegedűs Réka: Virágvölgy vagy rozzant istálló?

Közönségtalálkozó és filmvetítés a Belvárosi moziban.

Közönségtalálkozóval egybekötött filmvetítésen tekinthették meg az érdeklődők Csuja László díjnyertes, első nagyjátékfilmjét a Belvárosi Moziban szeptember 5-én. A vetítés után maga a rendező, Vass Gergely operatőr, valamint Muhi András producer árultak el kulisszatitkokat a forgatásról, milyen tervekkel indították útjára a filmet, hogyan találtak rá a szereplőkre. Az alkotókkal Szilárdi Réka, szociálpszichológus, valláskutató beszélgetett.

A Virágvölgyön összeszokott alkotógárda dolgozott, Csuja László mind Vass Gergelyt, mind Muhi Andrást a Színház- és Filmművészeti Egyetemről ismeri, előbbivel már több ízben dolgozott együtt vizsgafilmeken is. Csuja nemcsak rendezői, hanem forgatókönyvírói feladatokat is ellátott, a történetet Nagy V. Gergővel közösen 2012-ben kezdték el írni, amely közben folyamatosan formálódott, a szereplők is színesítették ötleteikkel. A Virágvölgy – sok egyéb más mellett – amatőr szereplőiből nyeri különleges báját. Egészen más lenne a végeredmény, ha profi színészeket kértek volna fel a szerepekre, így válik a történet igazán hitelessé, a magyar valóság sokkal hangsúlyosabbá. Réti László és Berényi Bianka a filmben saját nevükkel szerepeltek, karaktereiket pedig valós személyiségjegyeik is tovább árnyalták. A női főszereplő neve ismerősen csenghet az Instagramon otthonosan mozgó közönség számára, hiszen különleges, olykor polgárpukkasztó online profiljának több ezer követője van. „Amikor Bianka belépett a képbe, újra kellett gondolnunk a karakterét, hiszen csomó dolgot ő maga hozott be a történetbe. Az eredeti forgatókönyvben például nem voltak tánc-, és karaoke jelenetek, de amint elkezdtünk vele dolgozni, láttuk, hogy nagyobb igazság van abban, ahogy Bianka egy kocsmában táncol, mint ha szövevényes háttértörténetekkel igyekeztük volna bemutatni a karaktert” – mondta a rendező. Laci pedig sok esetben Bianka ellentéte, nehezen teremt kapcsolatot, sokszor még statikusnak is tűnik, mégis ő az egyetlen olyan karakter, aki képes racionális döntéseket hozni egy irracionális helyzetben. Semmije sincs, mégis ad, már a film első tíz percében kimondják róla, hogy nem képes felelősségteljes döntéseket hozni, mégis ő az egyetlen, aki felelősséget vállal. A készítők egyetértettek abban, hogy a casting folyamat – ami szintén hosszú ideig tartott – valamint a két főszereplő felkészítése a film készítésének egyik legizgalmasabb időszaka volt. A mellékszereplők történetét is sokszor valós élettörténetük ihlette, így volt például a munkásszállói lakótárs esetében is, aki tényleg munkásszállón lakik és saját történetét meséli el Lacinak, vagy éppen az egyik lakókocsis vendég valójában a kemping recepciósa, az építésvezető pedig a valós életben is hasonló feladatkört látott el.

Egyes koncepciók már a kezdetektől jelentősnek bizonyultak, így például a helyszín és a kor, amiben a történet játszódik. „Napjaink Magyarországában szerettük volna elhelyezni a történetet. Ez fontos volt számunkra. Nem mindig szeretjük ugyanis ezeket a tereket, ezeket az utcákat, mégis ezek vesznek körül minket. Egy pillanatig sem volt cél, hogy túlesztétizáljuk a helyszíneket, nem akartam szépen fényképezni őket, a maga valójában akartuk bemutatni ezeket a periférikus helyeket, hogy legyen némi talált kép hangulata” – árulta el Vass Gergely. A kritikák több esetben generációs filmként tekintenek a Virágvölgyre, a fiatalok életkezdésének, a családalapítás nehézségnek metaforájaként tekintenek rá, amely a rendező szerint nem tudatos törekvés volt, de kétség kívül benne érezhető a filmben.

Csuja László filmjét méltatja a kritika. A Karlovy Vary nemzetközi filmfesztiválon az East of the West elnevezésű versenyprogram zsűrijének díját nyerte el, amelyben első és második filmes rendezők művei versenyeztek. A palicsi filmfesztivál filmkritikusokból álló nemzetközi zsűrije pedig a legjobb alkotásnak választotta a filmet a Párhuzamok és ütközések elnevezésű, időszerű problémákkal foglalkozó műveket felvonultató kategóriában. A Virágvölgy tehát szépen menetel nemzetközi porondon is.

De mit is rejt a film címe? Hol találjuk meg a Virágvölgyet? „Ha Virágvölgyre gondolunk, legtöbbünknek egy gyönyörű hely jut az eszünkbe, azt a helyszínt képzeljük el általa, ahol lenni szeretnénk, ahol boldogok lennénk. A valóságban azonban sosem jutunk el oda, vagy ha el is jutunk, nem olyan, mint amilyennek elképzeltük. Bizony néha nem más, mint egy rozzant istálló” – fedte fel a titkot a rendező. Az azonban kétségtelen, hogy ez a rozzant istálló most óriási szerencsét hozott egy első filmes rendezőnek. A Virágvölgyet ugyanis lehet imádni, s lehet utálni is, de az biztos, hogy szó nélkül elmenni mellette, lehetetlen.