Hegedűs Réka: “Midőn levelemet kézhez kapja…”
Nyáry Krisztián híres szerelmi levelezésekkel indította az évet a Pedagógiai esték rendezvénysorozatán.
Az idén negyedik éve nagy sikerrel működő, a Mentor(h)áló szervezésében megvalósuló Pedagógiai esték rendezvénysorozat a 2019-es évben is nívós, sokszínű és nagy érdeklődésre számot tartó előadásokkal örvendezteti meg a közönséget. Az évad Nyáry Krisztián Írjál és szeressél című könyvének különleges bemutatójával kezdődött január 21-én. A népszerű író és irodalomtörténész Hevesi Judittal, a kötet szerkesztőjével együtt érkezett, s közösen adtak ízelítőt az írók, költők, politikusok és ismert személyiségek szerelmi levelezéséből összeállított kötetből, amelyek olykor humoros, máskor keserű, de mindenképpen izgalmas titkokról és történetekről rántják le a leplet.
Azt gondolhatnánk, hogy az íróknak/költőknek nem okoz nehézséget érzelmekről beszélni, vagyis sokkal inkább kiírni magukból azokat. Olykor egyszerűbbnek tűnik írásban megfogalmazni egy szerelmi vallomást, mint hangosan is kimondani. Nyáry Krisztián kötetéből is szépen kirajzolódik, hogy ez azért nem mindig megy ilyen könnyen. A legnemesebb poéta is félszeg kiskamasszá válik akkor, ha eltalálja Ámor nyila. Az első szerelmes levél emlékét – amelyet közel negyvenkét évszázaddal ezelőtt vésett kőbe egy szerelmes, s ebben az esetben a vésés szó szerint értendő – egy agyagtábla őrzi. A levelezés kultúrtörténete persze folyamatosan változik, nem is olyan rég még heteket vagy akár hónapokat is várni kellett egy válaszra, ez bizony komoly megpróbáltatásokat gördített egy reménytelen szerelmes elé, másfelől viszont a várakozás csak még izgalmasabbá tette a vallomást. Ma már szerelmes leveleinket is az azonnali válasz reményében írjuk. Ha írunk egyáltalán, hiszen az online világban egyetlen gombnyomással kifejezhetjük tetszésünket, nem tetszésünket, csodálatunk tárgyát, vágyainkat vagy akár gyűlöletünket is.
Legnagyobb íróink/költőink általában nem kiadásra szánták magán leveleiket, de az idő mégis úgy hozta, vagy éppen maga a címzett döntött úgy, hogy megosztja azt a nagyérdeművel. Bár Móricz Zsigmond a legintimebb leveleire is igazi irodalmi műként tekintett. „Minden férfi beléremegett a szépségébe” – emlékezett az író egy levelében Simonyi Máriára, a gyönyörű színésznőre, akibe a Búzakalász című színdarabjának próbáin ismert meg.
Néha egy végeláthatatlannak tűnő utazás is hozhat izgalmas perceket. Örkény István első pillantásra beleszeretett Nagy Angélába, akivel egyazon távolsági buszon utaztak. Az író 5 percnyi ismeretség után közölte a hölggyel – aki ráadásként akkoriban éppen gyűrűs menyasszony volt – hogy feleségül fogja venni. A közös buszozás után hetekig ostromolta, s még azt is hamarjában elintézte, hogy ugyanabban az üdülőben kapjon szállást, ahol a lány pihenését töltötte.
Az a tény, hogy Ady és Léda kapcsolata igen viharos és szenvedélyes volt, nem ismeretlen számunkra, mint ahogy az sem, hogy Krúdy Gyuláért rajongtak a nők. Brüll Adél, a férjezett nagyvilági nő minden ujjára talált magának udvarlót. Ady Endrével folytatott viszonya azonban igencsak felkavarta az asszonyt, aki azt hazudta, nem kapta meg az író neki címzett leveleit, az igazság azonban épp az ellenkezőjéről tanúskodott. Léda gondosan megőrizte a szenvedélyes hangú leveleket, így azok fennmaradhattak az utókor számára. S ha szerelmes levelezésük ilyen pikánsra sikerült, akkor nem kell nagyon ecsetelni, milyen hangvételben íródtak híressé vált szakító üzeneteik. Krúdy Gyula nem vetette meg a nőket, ebből adódik, hogy számos szerelmes levelet kapott néhol szállodai recepciós kisasszonyoktól, máskor pedig magától Pilisy Rózától, akit a korabeli bulvársajtó csak a „Magyar Kaméliás hölgy”-ként emlegetett. Krúdy pedig a „Royal Szálloda Szinbádja” elnevezést érdemelte ki, hiszen nemcsak a szálló tulajdonosának feleségével, Várady Reginával, hanem annak Zsuzsika nevű leányával is heves viszonyba keveredett.
A levelek olykor tragikus szerelmi történetekről árulkodnak. Bethlen István felesége, Margit aggódó levelet írt Szovjetunióba elhurcolt férjéhez, aki már sosem olvashatta neje sorait, mert már hetekkel korábban elhunyt szívbénulásban. Hasonlóan szívbemarkolóak Bálint Klára Szerb Antalhoz fogalmazott levelei, amelyeket a fertőrákosi, majd a balfi munkatáborba címzett.
Nyáry Krisztián Írjál és szeressél című kötete 125 szerelmes levelet tartalmaz, amelyeknek izgalmas keletkezési történetét is megismerheti az olvasó. A Pedagógiai esték rendezvényén egy sokszínű válogatást hallhatott a közönség ezekből az ismert vagy kevésbé ismert, botrányos és felháborító, megható vagy éppen megmosolyogtató történetekből. Szegednek nem kell sokáig várnia arra, hogy újra találkozhasson az íróval, valamint köteteinek szerkesztőjével, Hevesi Judittal, hiszen február 6-án Nyáry Krisztián nyitja majd meg a Házasság hete alkalmából rendezett kiállítást a Somogyi-könyvtárban, amelyet kötetbemutató követ majd.