Hegedűs Réka: „Akkora a családod, amekkorát kitalálsz magadnak” – Tóth Péter képtelen családtörténete
Tóth Péter Képtelen családtörténet című kötetét mutatták be a REÖK-ben.
Tóth Pétert leginkább zeneszerzőként, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánhelyetteseként, a Zeneelméleti Tanszék vezetőjeként ismerjük. Ezúttal azonban egy új oldalát ismerhették meg az érdeklődők, Képtelen családtörténet című – igazán különleges ötleten alapuló és szerkesztésmóddal bíró – könyvét a REÖK-ben mutatták be október 21-én a 24. Őszi Kulturális Fesztivál programsorozat részeként.
„Akkora családja van az embernek, amekkorát kitalál magának”. Akár lehetne ez Tóth Péter frissen megjelent könyvének mottója, amelyben enciklopédikus igénnyel alkotta meg saját családjának történetét. De hogy itt még ne tegyünk pontot a mondat végére, teszi ezt úgy, hogy elrugaszkodik a valóságtól és egy képzeletbeli családtörténettel lepi meg az olvasót. A kötet hősei között olyan neveket találunk, mint Radnóti Miklós, Marie Curie, Nikola Tesla, Neil Armstrong, Ferenc Ferdinánd, Kossuth Lajos, de izgalmas kalandokba keveredik A Muzsika hangjai és a Titanic című film női főszereplője is, vagy éppen Walt Disney, ráadásul a kötet szereplőiről egytől-egyig kiderül, hogy ereikben magyar vér csörgedezik. De honnan jött ennek a különleges koncepciójú kötetnek az ötlete? „Böngésztem a közösségi oldalakat és folyamatosan láttam a családi fényképeket, amelyeket az ismerőseim osztottak meg. Aztán a Fortepanról véletlenszerűen letöltöttem régi családi fotókat és hozzáköltöttem egy-egy személyes sztorit, mintha azok mondjuk a dédapámmal történtek volna meg. Akik olvasták, azok el is hitték, hogy ez így van. Aztán a képek eltűntek, maradtak a történetek. Innen ered a kötet címe” – mondta a szerző.
Tóth Pétert érdekli a körülötte lévő világ, annak minden egyes szelete, legyen az egy hétköznapi vagy egy művészi tárgy, így könyvét is azoknak ajánlja, akik szeretnek elgondolkodni a világ dolgain. Ráadásul a technika a kezünkben van, hogy ezt az igényt kielégítsük. Az interneten ugyanis bárminek utána tudunk nézni. Tóth Péter is előszeretettel böngészte a Wikipédiát, s az ott megszerzett ismereteket gondosan lábjegyzetelte. Ez azonban nem ront az olvasásélményen. Sőt!
A Képtelen családtörténet első és utolsó mondata Gabriel García Márquez Száz év Magány című mesterművére reflektál, amely sokakkal egyetemben, Tóth Péter életében is meghatározó olvasmány. „Pont arról szól, amiről írni akartam. Izgalmas, ahogyan összeérnek a családi szálak” – tette hozzá. Újszerű fantáziavilágot teremt, ahogyan a realitás összemosódik a képzelettel, nem mellőzi a groteszk és a parodisztikus elemeket sem. A történetek összekötése pedig különleges asszociációs hálót alkotva történik meg. 1848-ban kezdődnek el az események, s 1957-ben fejeződnek be. A történetek lineárisan kapcsolódnak egymáshoz, bár az olvasó olykor úgy érezheti, folyamatosan utazik az időben – ettől azonban csak még izgalmasabb a regény. A szituációk ugyan kitaláltak, a végkifejlet azonban valós, a szereplők kalandoznak ugyan a történelemben, de végül visszakanyarodunk a realitáshoz. „Nehéz volt abbahagyni az írást, rengeteg történet van, amit még bele lehetett volna szőni. De nem török írói babérokra, jókedvemben született meg a kötet, s szerencsém volt, hogy az Üveghegy Kiadó fantáziát látott benne” – mondta Tóth Péter, akinek históriáit ezentúl nemcsak hallgatni, hanem olvasni is lehet majd.
Fotók: Czellár Ágnes