Pándi Tímea: Félrelépni szabad – közönségtalálkozóval érkezett Szegedre a film
A szegedi Belvárosi Moziban is mutatták be a Félrelépni szabad című magyar vígjátékot, amelyet követően közönségtalálkozón vehettek részt a nézők. A film két szereplője, Hevesi László és Udvarias Anna is ellátogatott a vetítésre, majd egy közel félórás beszélgetés során meséltek a filmről, karaktereikről és a forgatásról, miközben a közönség kérdéseire is válaszoltak.
Szeptember 28-án, kedden este a szegedi Belvárosi Moziban is bemutatták a Félrelépni szabad című új magyar vígjátékot, melyet közönségtalálkozó követett. A szegedi közönségtalálkozóra a film két szereplője, Hevesi László, aki Bálintot alakítja, valamint Udvarias Anna, aki Vadászné karakterét játssza, látogatott el, így a nézők, a film megtekintése után közvetlenül a színészektől is kérdezhettek a filmről és a forgatásról. A nézők éltek is lehetőséggel, a beszélgetés pedig odáig fajult, hogy Hevesi László még a filmben bemutatott spárgáját is megismételte.
A Félrelépni szabad Orosz Dénes rendezésében készült romantikus vígjáték, amely 2026. szeptember 24-én került a magyar mozikba. A film különlegessége, hogy nem teljesen új történetet dolgoz fel: alapjául Georges Feydeau A hülyéje című, 1896-ban bemutatott bohózata szolgál. A több mint százéves színpadi mű történetét a filmes alkotók mai magyar környezetbe helyezték át, miközben meghagyták az eredeti történet egyik legfontosabb elemét: a hűtlenségből és félreértésekből kibontakozó káoszt.
A történet középpontjában Luca és Bálint állnak, akiknek kapcsolata első látásra stabilnak tűnik. Egy beszélgetés során azonban Luca kijelenti, hogy ha valaha kiderülne, hogy férje megcsalja, ő sem maradna hűséges hozzá. A kijelentést valaki komolyan veszi, és ezzel kezdetét veszi a szerelmi bonyodalmak sora. A szereplők egymást próbálják kijátszani, titkolóznak és félreértik egymás szándékait, miközben egyre több ember keveredik bele a történetbe. A kezdetben egyszerűnek tűnő párkapcsolati konfliktusból így hamarosan egy klasszikus bohózathoz illő, kusza helyzet alakul ki.
A film alapjául szolgáló A hülyéje Georges Feydeau francia drámaíró egyik legismertebb bohózata. Az eredeti mű Le Dindon címmel jelent meg, és 1896-ban mutatták be Párizsban. Feydeau a francia bohózat egyik meghatározó alakja volt, darabjaiban gyakran épített félreértésekre, szerelmi háromszögekre, titkos találkozókra és gyorsan egymásra épülő komikus helyzetekre. A hülyéje és így a Félrelépni szabad is ezt a hagyományt követi: a szereplők folyamatosan próbálják eltitkolni egymás elől, mit tesznek, a hazugságok azonban újabb hazugságokat szülnek.
A fordulatos történet Magyarországon színházi előadásként is megtekinthető. A Thália Színházban Kelemen József rendezésében mutatták be A hülyéjét 2024. október 12-én, az előadás pedig azóta is szerepel a színház műsorán. Így a Félrelépni szabad mozibemutatójakor már egy több mint két éve játszott színpadi változat állt a történet mögött.
A film és a budapesti Thália Színház előadása között szoros kapcsolat van, hiszen több színész mindkét változatban feltűnik. A Félrelépni szabadban Hevesi László Bálintot, Udvarias Anna pedig Vadászné karakterét alakítja, miközben a színházi előadásban is láthatóak. Így azok a színészek, akik a színpadon már évek óta játsszák Feydeau történetét, a filmvásznon is visszatérnek a történet világához.
A Thália Színház előadásának fogadtatásában is megjelent, hogy a több mint százéves történet ma is képes megszólítani a közönséget. A darab könnyed, humoros formában foglalkozik olyan párkapcsolati helyzetekkel, amelyek a mai néző számára sem feltétlenül ismeretlenek. A bohózat mögött ugyanakkor ott vannak a hűség, a bizalom és a féltékenység kérdései is.
A Félrelépni szabad ezt a már jól ismert történetet ülteti át a jelenbe. A párizsi nagypolgári világ helyett mai magyar helyszíneken, többek között budai villában, pesti lakásokban és szállodában játszódik a történet. A filmben ráadásul olyan színészek is feltűnnek, akik a Thália Színház A hülyéje című előadásában is játszanak, így a színpadi és a filmes változat között közvetlen kapcsolat is kialakul.
A Félrelépni szabad egy könnyed, szórakoztató film, amely a humoros és fordulatos jeleneteivel kellemes kikapcsolódást nyújt. A körülbelül 80 perces játékidő különösen jól áll a filmnek, hiszen a történet nem válik túl hosszúvá vagy vontatottá, hanem végig lendületes marad. A szereplők közötti félreértések és a folyamatosan változó helyzetek több alkalommal is megnevettetik a nézőt, miközben a történet könnyen követhető marad. Bár a film nem akar komoly kérdéseket hosszasan boncolgatni, éppen a könnyedsége miatt működik jól. Egy kellemes, humoros mozizásra megfelelő választás lehet, amely után a néző nem egy nehéz történettel, hanem inkább egy szórakoztató élménnyel távozik.
A kellemes hangulatú szegedi közönségtalálkozó azt is megmutatta, hogy a film a vetítés után is adott témát a nézőknek. A félórás beszélgetés során nemcsak az alkotók mesélhettek a munkájukról, hanem a közönség is kérdezhetett, így a nézők közvetlenebb kapcsolatba kerülhettek a filmmel. A Félrelépni szabad története tehát nemcsak a mozivásznon, hanem a színpadon is tovább él: egy 1896-ban született bohózat több mint száz évvel később új formában került a magyar közönség elé.