Képiró Ágnes: Emlékezések és emlékművek − a Nagy Háború hősei

Hiánypótló, szép, színes és izgalmas kiadvány látott napvilágot 2018 első felében az egy évszázaddal ezelőtt véget ért első világháború Csongrád megyei hősei, áldozatai és résztvevői előtt tisztelegve. A szerző bevezető szövegében szerényen csak ismeretterjesztő munkának titulálja művét, ám a legfrissebb levéltári kutatások eredményeit és az újonnan sajtó alá rendezett narratív, személyes forrásokat is felvonultató kötet messze több egyszerű ismeretterjesztésnél.

Miklós Péter könyve három nagy szerkezeti egységre tagolódik. Az első, a „Megbolondult a világ” A Nagy Háború – Csongrád megyeiek emlékeiben (11-31. o.) címet viselő fejezetben öt eltérő társadalmi státuszú és műveltségű Csongrád megyei világháborús katona levelezéséből, naplójából és irodalmi igényű szövegéből idézi fel az I. világháború mindennapjait, hiszen a „Nagy Háború gazdasági és társadalmi hatásai mellett számon kell tartanunk kulturális hatásmechanizmusát is” (12. o.) Czibula Antal szegedi ügyvéd, politikus és író, Marton Péter hódmezővásárhelyi kőműves, Zádori Sándor hódmezővásárhelyi földműves, a szintén vásárhelyi Aszalai Kálmán és Diósszilágyi Sámuel makói orvos és író fennmaradt írásai által nemcsak keresztmetszeti, korjellemzőket kiemelő részleteket kap az olvasó, hanem az egyes szerzőkre vonatkozó hosszmetszeti biográfiai áttekintést is: származásról, képzettségről, szakmai tevékenységről és – ahol lekövethető – a háború utáni életsorsról is tájékoztat. A tragikus és megrázó hatású írások között felüdülés olvasni Diósszilágyi Sámuel „Én is voltam háborúban. Egy hadiorvos emlékeiből” című nyolc oldalas, irodalmi igényű humoros memoárjából idézett sorokat, mely a katonaélet könnyedebb oldalát is bemutatja. A fejezet végét egy családi visszaemlékezés zárja: Gunst Sándor izraelita katona emlékei, második világháborús meghurcolása és auschwitzi kínhalála miatt csak családja tolmácsolásában, másodlagos személyes forrásként jutnak el az olvasóhoz.

A kötet második fejezete (amely először éppen ennek a folyóiratnak a hasábjain jelent meg), a „Szörnyű dicsőségünk” Szegedi írók, költők az első világháborúról (31-41. o.) három szegedi író első világháborúhoz kapcsolódó irodalmi tevékenységét, reflexióit vizsgálja. Tömörkény István, Móra Ferenc és Juhász Gyula alkotói világában fontos szerepet kapott a nagy háború: Tömörkény három évig katonai szolgálatot is teljesített, Móra és Juhász nem szolgált katonaként. A bőséges szövegidézetekkel ellátott fejezet idézett sorai egyaránt közvetítik a pusztítást, a reményvesztettség érzését és az iróniát. „A hazáért nem meghalni, hanem élni tanultunk meg tőletek” A Nagy Háború Csongrád megyei hősei és emlékezetük (43-83. o.) című zárófejezet a kötet mintegy felét alkotja, ugyanakkor mégis arányosnak mondható a tagolás, ugyanis a Csongrád megye településeinek I. világháborús emlékműveit bemutató egység 36 fotóillusztrációt tartalmaz, melyből 26 egész oldalt foglal el. Miklós Péter 2016-ban megjelent Szikra, láng, hamu. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékezete [1] című kötetében hasonló rendezőelvnek megfelelően mutatta be Csongrád megye településeinek 1956-os emlékműveit, annyi eltéréssel, hogy a „Szörnyű dicsőségünk” című kötet szigorúan betűrend szerint ismerteti 35 település I. világháborús emberveszteségét és emlékjeleit, Algyőtől Újszentivánig. A szerző hangsúlyt fektet a nagyobb jelentőséggel bírt és bíró települések világháborús történetének árnyaltabb bemutatására és sajtóvisszhangjára is. Miklós Péter a fejezet záró soraiban megemlít öt, már a Nagy Háborúban is önálló települést, ahol anyagi okok miatt nem lett emlékmű felállítva az I. világháború hősi halottai előtt tisztelegve, valamint szót ejt 11 olyan ma létező községről, melyek szintén kimaradtak az emlékműveket ápoló települések listájából, ugyanis az említett 11 falu nem volt önálló település a Nagy Háború idején.

Miklós Péter 81 korabeli és napjaink emlékműveinek fotóit tartalmazó, arányos szerkezetű és szép kivitelű kiadványa – hasonlóan az 1956-os Csongrád megyei emlékműveket bemutató kiadványához – egyszerre elegáns kivitelű album és a lokális múlt történetét alaposan feltáró, igényes történészi munka. Egyszerre képes kielégíteni a Csongrád megye I. világháborús története iránt érdeklődő és a témát mélyebben, narratív történeti kontextusban megismerni kívánó olvasóközönség igényeit.

Miklós Péter: „Szörnyű dicsőségünk”. Az első világháború Csongrád megyei hőseinek emlékezete. Csongrád Megyei Önkormányzat, Szeged, 2018. 88 o.

Megjelent a folyóirat 2018. július-augusztusi számában

Jegyzetek

[1] Miklós Péter: Szikra, láng, hamu. Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc Csongrád megyei emlékezete. Csongrád Megyei Önkormányzat, Szeged, 2016. A kötet ismertetése a Szeged folyóirat 2017. októberi lapszámában és a folyóirat online változatán is elérhető.