Szerzőink

(2017. júliustól)

A. Gergely András (1952) szociológus, kulturális antropológus, politológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára.

Bakos András (1972, Szeged) újságíró, publicista, költő, a Délmagyarország munkatársa, Algyőn él.

Barna Gábor (1950, Kunszentmárton) néprajzkutató, történetelem-latin-néprajz szakot végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, egyetemi tanár, kutatócsoport vezető, a Bálint Sándor-kuratórium tagja.

Bánki Éva (1966, Nagykanizsa) költő, író, irodalomtörténész, középkori világirodalmat tanít, az Új Nautilus szerkesztője.

Bátyi Zoltán (1956, Szeged) újságíró, író, a Szegedi Ítélőtábla sajtótitkára, több szépirodalmi és publicisztikai kötet szerzője, írásai számos újságban, irodalmi lapban jelennek meg.

Bene Zoltán (1973, Kecskemét) író, szerkesztő, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen végzett, doktorjelölt (filozófia, SZTE).

Benyik György (1952, Soltvadkert) katolikus pap, plébános, bibilatudós. Teológiai tanulmányait 1970-1971-ben a Szegedi Hittudományi Főiskolán, majd 1972-1975-ig Budapesten a Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1975-ben szentelték pappá. 1978–2016 között a szegedi teológiai főiskola tanára, 2016 szept 1-től nyugdíjas óraadó. A Szegedi Biblikus Konferencia alapítója (1988-) és szervezője.

Beslin Anita (1966, Szeged) moderátor, az MTVA szerkesztője. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen végzett. Rádiósként és televíziósként számos művészeti témájú beszélgetést készített.

Blazovich László (1943, Szombathely) levéltáros, egyetemi tanár, középkorkutató. 1980 és 2009 között a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, Szeged díszpolgára.

Bogoly József Ágoston (1958, Csorna) irodalomtörténész és kultúrakutató, az ELTE volt egyetemi docense, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagja.

Bokor László (1981, Szombathely) föld- és környezettudományok szakterületen tevékenykedő kutató és tanár. A Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Az Angliában működő Frugeo Geography Research Initiative ügyvezető igazgatója.    

Csákány Béla (1932, Karcag) matematikus, emeritusz professzor. 1968-tól 1993-ig a szegedi egyetem Bolyai Intézete Algebra és Számelmélet Tanszékének vezetője, mindmáig oktatója. 1985 és 1990 között a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora.

Csizmadia Edit (1970, Hódmezővásárhely) könyvtár-magyar szakon végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd a Magyar Drámapedagógiai Társaság drámajáték-vezetői oklevelét szerezte meg. 2009 őszétől a Somogyi-könyvtár munkatársa.

Diószegi Szabó Pál (1974, Hódmezővásárhely) jogász, történész, középkorkutató, költő, műfordító, a Szegedi Írók Társaságának elnöke, az SZTE ÁJTK tudományos munkatársa.

Döme Barbara (1973, Debrecen) író, újságíró. Több riport és- szépirodalmi kötet szerzője, írásai számos irodalmi lapban jelennek meg. A Magyar Írószövetség tagja.

Fabulya Andrea (1971, Békéscsaba) tanár, versmondó, Szegeden él.

Farkas László Róbert (1979, Szeged) színész, okleveles kulturális menedzser, egyház- és művelődéstörténész. Jelenleg doktori tanulmányokat folytat. Kutatási területe az állam és egyház kapcsolata a XX. században, valamint ugyanezen korszak magyarországi művelődéstörténeti jelenségeinek feltérképezése.

Fábián Attila (1973, Szeged) szakfordító, tolmács, recenzens, Szegeden él.

Fári Irén (1956, Hódmezővásárhely) történész-muzeológus, Szegeden él.

Fizel Natasa (1978, Orosháza) neveléstörténész, egyetemi adjunktus. 2009 óta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója. Elsődleges kutatási területe Szeged felsőoktatás-története.

Frauhammer Krisztina (1974, Mosonmagyaróvár) néprajzkutató, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tudományos munkatársa, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék óraadó tanára.

Glässer Norbert (1979, Óbecse) néprajzkutató, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék adjunktusa.

Gyémánt Csilla (1944, Szentes) színháztörténész, a JGYTF Magyar Irodalom Tanszékének docense, a tanszék megszűnését követően az SZTE Zeneművészeti Karának óraadó tanára, a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke.

Hajdu Árpád (1991, Gyula) 2010 óta Szegeden él. 2013-ban az SZTE ÁJTK nemzetközi tanulmányok szakán végzett, majd 2018-ban történelem- és magyartanári diplomát szerzett az SZTE BTK-n.

Hegedűs Réka (1990, Gyula) a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány mesterképzésén szerzett újságíró és PR-diplomát, 2017 októberétől a Szeged kulturális folyóirat szerkesztőségi titkára.

Hegedűs Szabina (1990, Szeged) informatikus könyvtáros szakon végzett 2014-ben az SZTE Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg a Somogyi-könyvtár Szőregi fiókkönyvtárának könyvtárosa.

Horniczky Anikó (1970, Szolnok) Szegeden él, könyvtáros. 1996 óta dolgozik a Somogyi-könyvtárban, 1997-ben került az Alapítványi Gyűjteményhez, jelenleg is a Gyűjteményi és Helyismereti Osztály munkatársa.

Horváth Mihály (1975, Makó) földeáki származású, másfél évtizede Szegeden él. A Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán szerzett könyvtárosi diplomát 2000-ben. 1998 óta a Somogyi-könyvtár munkatársa.

Jahoda Sándor (1976, Budapest) 2003 óta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban verseket, novellákat, recenziókat. A Magyar Írószövetség tagja.

Juhász Antal (1935, Szeged) néprajzkutató, muzeológus, egyetemi tanár.

Kaiser László (1953, Budapest) költő, író, dramaturg, kiadóvezető. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett. Munkásságát Petőfi Sándor Sajtószabadság- és Kassák Lajos-díjjal ismerték el.

Kaj Ádám (1988, Zalaegerszeg) rendező, költő, szerkesztő. 2013 és 2015 között a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott rendezőasszisztensként, 2016-17-ben a Pannon Tükör főszerkesztője volt, jelenleg az esztergomi Babits Mihály Kamaraszínház és a szegedi Liget Társulat művészeti vezetője.

Kádár Tamás (1974, Budapest) Budapesten élő középkorkutató, Magyarország és a szomszédos államok történelmével, elsősorban XIII‒XIV. századi köztörténeti, genealógiai, archontológiai és oklevéltani kérdésekkel foglalkozik.  

Képiró Ágnes (1981, Mátészalka) 2004 óta él Szegeden. Az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója, kutatási területe az 1945 utáni hazai művészeti nyilvánosság és alkotó értelmiségi törekvések. Emellett középiskolában tanít, kulturális újságírással és képzőművészeti tevékenységgel foglalkozik.

Kiss Ernő (1954, Szeged) művészeti író, népművelő, az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház igazgatója.

Kiss Norbert (1987, Kiskunhalas) teológus, egyháztörténész. 2012 óta a Szeged-Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont, 2016 óta a Szegedi Dóm Látogatóközpont munkatársa. Elsődleges kutatási területe a szegedi ferences rend története.

Kocsis Katalin (1976, Szeged) a Szegedi Egyetemen magyar, összehasonlító irodalomtudomány és angol szakokon végzett. 2013-tól a Somogyi-könyvtár művészeti gyűjteményének művészeti tájékoztató könyvtárosa.

Komáromi Gabriella (1941, Szentgotthárd) irodalomtörténész, gyermekirodalom-kutató. Monográfiák, tanulmánykötetek, kritikák szerzője. Legfontosabb műve a Lázár Ervin-monográfia (Osiris, 2011). Habilitált doktor, egyetemi magántanár. Kaposváron él.

Kovács Benedek (1978, Tatabánya) angol−német szakos tanár, fordító, szakvizsgázott pedagógus, a Gál Ferenc Főiskola szegedi szakközépiskolájának tagintézmény-vezetője.

Kovácsné dr. Faltin Erzsébet (1952, Szeged) jogász, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagja.

Marosi Kata (1975, Szeged) festőművész, főiskolai docens, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Pécsi Tudományegyetemen végzett. Az SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszékének oktatója.

Miklós Péter (1980, Szeged) történész, főiskolai docens, múzeumigazgató. A modern kori Szeged múltja mellett tizenkilencedik-huszadik századi magyar eszme-, politika- és művelődéstörténettel foglalkozik.

Mód László (1972, Szeged) Szegeden él, néprajzkutató, egyetemi adjunktus (SZTE BTK Néprajz Tanszék).

Mórocz Gábor (1981, Hódmezővásárhely) magyar–történelem–filozófia szakos bölcsész-tanár, doktorjelölt (DE BTK Irodalomtudományok Doktori Iskola). 2015 óta a Magyar Napló kritika és tanulmány rovatának szerkesztője, az Irodalmi Magazin olvasószerkesztője.

Nagy Miklós (1956, Szeged) történész, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézetének egyetemi docense, az SZTE ÁJTK Nemzetközi tanulmányok szak és a Frankofón Egyetemi Központ oktatója. Kutatási területe Franciaország legújabb kori politikatörténete és az Európai Unió intézményrendszere.

Nátyi Róbert (1971, Szeged) művészettörténész, főiskolai docens, a REÖK művészeti vezetője.

Oros Sándor (1976, Kaposvár) könyvtáros, magyar szakos tanár. 2000 óta dolgozik a Somogyi-könyvtárban.

Ozsváth Zsolt (1969, Budapest) levéltáros, egyetemtörténész. A Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár levéltárvezetője.

Pacsika Emília (1952, Csanádapáca) textilművész, művészeti tevékenysége mellett elsősorban képzőművészeti, építészeti témákban publikál. Szegeden él.

Pánczél Szilamér Péter (1977, Brassó) Marosvásárhelyen élő, Erdély római korát kutató régész.

Péter László (Jánoshalma, 1926), irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész, folklorista, Szeged Város díszpolgára.

Pető Bálint (1977, Budapest) a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán végzett magyar-történelem szakon, két évvel később történelemből egyetemi szintű oklevelet is szerzett. Az SZTE-n doktorált (2018), disszertációja Szentes dualizmus kori sajtótörténetét dolgozza fel. Az SZTE JGYPK oktatója, elsősorban a kommunikáció és média tárgykörébe tartozó kurzusokat tart.

Petró János (1958, Budapest), költő, újságíró, szerkesztő, Szegeden él.

Petró Julianna (1986, Szeged) jelenleg művészeti titkár, de foglalkozik újságírással, szerkesztéssel is. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte tanulmányait.

Petrovics István (1953, Mohács) történész, az SZTE BTK egyetemi docense. Kutatási területe az 1526 előtti magyar történelem. Elsősorban a gazdaság- és társadalomtörténet, azon belül várostörténet kérdéseivel is foglalkozik, de érdeklődése kiterjed a középkori egyház-, jog- és hadtörténet problémaköreire is.

Pintér-Nagy Katalin (1977, Miskolc) régész, történész, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Pusztai Virág (1980, Szabadka) az SZTE JGYPK tanársegéde, újságíró, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen végzett, az SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskolájának művészetfilozófiai alprogramjában szerzett doktori fokozatot 2018-ban.

Rőczei György (1956, Budapest) tanár, grafikus, szerkesztő, az AVANTGARDE 100 könyvsorozat kiadója.

Sándor János (1937, Budapest), színházi rendező, író, Jászai Mari-díjas Érdemes Művész. A kaposvári, a kecskeméti, a debreceni, a békéscsabai és a szegedi színház rendezőjeként dolgozott.

Simon András (1973, Nagykanizsa) néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem magyar-történelem és néprajz szakán végzett, jelenleg az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének tanszékvezető docense.

Suhai Pál (1945, Bezenye), költő, esszéíró, műfordító. 2005-ös nyugdíjba vonulásáig magyar-történelem szakos középiskolai tanár. Budapesten él, jelenleg a Napút Online Levélfa rovatának szerkesztője.

Szabó P. Katalin (1988, Kaposvár) irodalomtörténész, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorandusza, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének tagja.

Szelesi Tamás (1984, Bonyhád) földrajz-környezettan szakos tanár. A Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának korábbi hallgatója. Számos könyvet és cikket jegyez. 2012 óta Németországban él. 

Szerdahelyi Péterné  (1950, Budapest) történelem-ének zene szakon végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett könyvtár szakos oklevelet. A Somogyi-könyvtár munkatársa volt 1974 és 2012 között. Szegeden él.

Szögi László Krisztián (1996, Hódmezővásárhely) a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán magyar-latin tanárnak tanul, költő.

Szörényi László (1945, Budapest) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus. 1973 óta oktat a szegedi egyetemen. 1988-tól a Vigila szerkesztőségének munkatársa, 1991 és 2012 között az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője, azóta szerkesztőbizottsági tagja. 1997 és 2012 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója volt.

Szuromi Szabolcs Anzelm (1972, Budapest) római katolikus pap, premontrei rendi kanonok, kánonjogász, teológus, egyetemi tanár; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.

Tóth Marcell (1990, Szeged) történelemtanár, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának munkatársa. Társszerzője a Második világháború teljes története című húszkötetes kiadványnak, több publikációja, írása jelent meg a Katonaújság kéthavi folyóiratban.

Újszászi Ilona (1959, Csongrád) újságíró, szerkesztő; a JATE-n, a BSÚA-n és ELTE-n szezett diplomákat; a Délmagyarország főmunkatársa; középiskolában és egyetemen óraadó tanár; az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóságán dolgozik; hat saját és több másokkal együtt készített könyvet jegyez.  

Valach Csaba (1992, Békéscsaba) A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, alkalmazott vallástudományból szerezte mesterszakos diplomáját, Szegeden él.

Vajda Tamás (1976, Kecskemét) történész-levéltáros, 2004 óta az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója.

Varga András (1956, Budapest) könyvtáros, magyar-latin és könyvtár szakot végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szeged múltja mellett fő kutatási területe a magyarországi könyv-, könyvtár- és művelődéstörténet.

Vass Lóránt (1982, Csíkszereda) Budapesten él, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa.

Veszelka Attila (1955, Szolnok) költő, a pécsi egyetemen magyar és ének-zene, a szegedi egyetemen filozófia szakon végzett. 1962 óta Szegeden él, a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának elnöke.

Wéber Katalin (1948, Újpest) nyugdíjas könyvtáros, televíziós szerkesztő, régi szegedi család sarja, 2011. óta él Szegeden.

Zalán Tibor (1954, Szolnok) József Attila-díjas költő, író, dramaturg, 1972–1978 között magyar–orosz szakon szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Zoltánfi Zoltán (1941, Szeged) nyugdíjas okleveles gépészmérnök, Szegeden él.