Tóth István: Szegedi vitézek, vitéz szegediek

 Tóth Marcell kötetéről

A kötet 2022. év végén jelent meg az Areión Egyesület kiadásában, melyet népes tábor előtt, 2023. január 26-án mutattak be a Szegedi Dóm Látógatóközpontjában. A kiadásért Bene Zoltán felelt, mely garancia a minőségre. A szerző, Tóth Marcell, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának történész-levéltárosa, kinek több mint hároméves kutatómunkája jelent meg 351 oldalon. Igen dicsérendő a témaválasztás, hiszen a Vitéz Rend történetének feldolgozása részben megtörtént, viszont a rend vitézeiről már kevesebbet tudunk, melyre e könyv megoldást kíván nyújtani. Tartalmi felépítését tekintve jó, hiszen az első 70 oldalban bevezető tanulmányokat olvashatunk, melyek sorrendje szintén kiváló. Az országos intézmény történetétől kezdve halad a megyei és városi szervezetek históriájáig, amelyeket két vitéz életútjával folytat. Ezeket követi a kötet lényegi része, az adattár, melyben 752 szegedi és Szeged környéki vitéz életútját ismerteti 230 oldalon keresztül. A pontos hivatkozást, adatolást jól mutatja az az 1552 db lábjegyzet, ami az adattári részhez tartozik. Nem mehetünk el szó nélkül amellett sem, hogy igen gazdag forrásbázison alapul a könyv. E recenzióban felsorolni nehéz lenne őket, hiszen 15 oldalon keresztül, két hasábban ismerteti azon anyagokat, melyeket a kötet elkészítéséhez használt fel. Mindenképp kiemelendő, hogy az levéltári források, a nyomtatott szakirodalmak, sajtókiadványok, online adatbázisok mellett visszaemlékezéseket és oral history interjúkat is felhasznált a szerző. A képmelléklet gazdagságát is ki kell emelni. A szerző a témához kapcsolódó korabeli fényképek és tablóképek mellett a dokumentumokat és a tárgyi emlékeket is közli 24 oldalon, melyeket családi hagyatékokból, saját anyagából, közgyűjteményekből válogatott össze. A fentebb említettek alapján kivehető, hogy egy alapos műről, jó kiadványról beszélhetünk, ám szeretnék egy-két megjegyzéssel élni, melyek a későbbi kiadásokat még tökéletesebbé tehetik. A képaláírások sajnálatos módon halványszürke árnyalatúak, mely nehezítik elolvasásukat és kissé észrevehetetlenné teszi őket, majdnem beleolvadnak a fehér háttérbe. Talán egy sötétebb árnyalat használata javallottabb lenne. Ugyanezen témakörhöz kapcsolódva szeretném javasolni Marcellnek, hogy azon képmellékleteknél, melyek közgyűjteményből származnak, adja meg a pontos leltári számokat is, hogy a további kutatók és kutatószolgálatosok számára meg tudja könnyíteni a munkájukat. Érdekes a könyv lábjegyzetelése, hiszen minden fejezetnél a számozás előről kezdődik. Ez legtöbbször a filológiai témájú könyvekre jellemző. Magam folyamatos lábjegyzetelés mellett voksolnék, mivel megkönnyítheti a további írásbeli és szóbeli kommunikációt, ha nincs például 8 db 3-as számú hivatkozás. A szerző figyelmébe ajánlom még a szegedi levéltárban található Szeged város közgyűlési jegyzőkönyveit a vonatkozó időszakban, mivel további érdekes információkra lelhet a vármegyei vitézi szék kapcsán. Egy ötletként merült fel bennem, hogy érdemes lehetne különböző statisztikákat, diagrammokat készíteni az adattár kapcsán, mint például ki milyen társadalmi rétegből származott, rendfokozatok, a város és környékén belüli elhelyezkedésük, stb.

Összeségében úgy gondolom, hogy az észrevételek semmit nem csorbítanak a könyv valódi értékén, hiszen egy igen hatalmas, pontos, alapos munkáról beszélünk, mely egy eddigi fehér foltot kíván befedni a történettudomány vásznán a primer források tükrében. Tóth Marcell a bemutatón maga is említette, hogy a munka ezzel még nincs elvégezve, további kutatásokat tervez és újabb kiadásokat, melyeket örömmel hallottam. Véleményem szerint a könyv – vagy akár adattárnak is nevezhetjük – ki foglya állni az idők próbáját, hiszen a korszak, a téma, a helytörténet kutatói számára fontos, kikerülhetetlen alapműként fog szolgálni.

Tóth Marcell: Szegedi vitézek, vitéz szegediek. A vitézi rend és Szeged. Szeged, Areión Könyvek, 2022.

Megjelent a folyóirat 2024. márciusi számában