Presztóczki Zoltán: Hiánypótló könyv Szeged 80 évvel ezelőtti bombázásáról

Oláh András Pál kötetéről

2024-ben egy érdekes kötet látott napvilágot, melynek címe: A célpont a mai napra: Szeged. Az alcím egyben magyarázattal is szolgál, hogy mire számíthat az olvasó, ha kezébe veszi a könyvet: A Szeged szabad királyi város elleni II. világháborús amerikai légitámadások története. Szeged az angolszász és szovjet szempontból ellenséges Magyarországon stratégiai fontosságú városnak számított, ezért sajnálatos módon nem volt véletlen, hogy hatszor érte amerikai légitámadás 1944. június 2. és október 3. között.

Szeged bombázása fájó pontnak számított Horthy Miklós kormányzó és a magyar vezető politikai körök számára, hiszen ez a város tekinthető az ellenforradalmi rendszer „bölcsőjének”. Más tényezők mellett ez a sajnálatos eseménysor is arra sarkallta Horthyt és bizalmas tanácsadóit, hogy diplomáciai megoldást keressenek Magyarország háborúból való kilépésére, ha úgy tetszik, kiugrására.

A szerző, Oláh András Pál történészként a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának munkatársa, és – állítása szerint – több, mint húsz éve foglalkozik a II. világháborúhoz kapcsolódó hadtörténeti eseményekkel, köztük Szeged amerikai bombázásának történetével. A tanítómestere, Kanyó Ferenc levéltáros, hadtörténész emlékének ajánlott kötetet olvasva ez az állítás gyorsan beigazolódik, mert a szerző igyekezett feltárni minden olyan forrást, forráscsoportot, amely a szabad királyi város ezen gyászos eseménysorozatával kapcsolatos. A kötelező hazai levéltári iratanyag (MNL Országos Levéltára, Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár, MÁV Archívum, HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum Hadtörténelmi Levéltára) mellett felkereste az Egyesült Királyság és az Amerikai Egyesült Államok tárgyunk szempontjából releváns archívumait (The National Archives, London; The National Archives Records Administration, Washington D. C.) és igyekezett feltárni minden olyan adatot, amely Szeged stratégiai célú légitámadásával összefüggésbe hozható. Az anyaggyűjtés során a korabeli szemtanúk feljegyzései (Ludwig Olga rajzos naplója) és magánszemélyek (a szerzőn kívül Szanka József, Tóth Marcell és mások) tulajdonában lévő dokumentumok, főleg fényképek is gazdagítják a Szegedet ért amerikai légitámadáshoz kapcsolódó ismereteket.

Oláh András Pál munkájának mielőbbi megjelenése érdekében angol, illetve amerikai angol nyelvtudását is tökéletesítette, mert egy ilyen volumenű munkához elengedhetetlen a vizsgált ország katonai szaknyelvének ismerete, és csak így lehetett előrehaladni kutatómunkája során.

A szakirodalom idézésekor kizárólag a téma szempontjából fontos és lényeges publikációkra igyekezett szorítkozni, és ez azért volt jó döntés, mert az önálló kutatómunka eredményei – melyek iránt az olvasók jobban érdeklődnek – így jobban kifejezésre jutnak.

A kötet felépítése logikus: szerzője betartja az ilyenkor szokásos kronológiai szabályokat: az események – bennük a légitámadások között eltelt történésekkel – világosan követik egymást. Emellett számos fényképfelvételt láthatunk – például a várost ért háborús károkról, amerikai felderítők által készített légifelvételeket – amelyek többsége mindeddig nem került publikálásra.

A könyv elején Szeged légoltalmi helyzetéről esik szó. Megtudhatjuk, hogy a magyar mércével nagynak számító város (a külterülettel együtt mintegy 136 ezer lakossal bírt) hogyan, milyen személyzettel és eszközökkel készült fel egy esetleges légitámadásra, továbbá a város mely részein tudott óvóhelyeket biztosítani a civil lakosságnak. A következő részben Szeged katonaföldrajzát és a szövetségesek célfelderítését együtt tárgyalja a szerző, utána pedig az ellenséges amerikai légierő helyzetét, illetve módszereit mutatja be, lépésről lépésre közeledve a támadássorozat felé.

A támadásokról is elég részletesen esik szó, fotókkal, illetve kimutatásokkal gazdagon illusztrálva. A kötet további pozitívuma, hogy a benne közölt helyszínrajzok igyekeznek pontosan megmutatni, hogy Szeged adott stratégiai fontosságú területére mennyi bombát szórtak le. Megtudhatjuk például a Szeged ellen bevetésre küldött amerikai pilóták neveit, katonai rendfokozatait és egyéb fontos adatait.

A kötetben közzétett különböző kimutatások első pillantásra soknak tűnhetnek, de olvasás közben egyből kiderül, hogy valamennyi összesítés szükséges és helyénvaló, mert a fényképek mellett általuk lehet illusztrálni a várost ért légitámadás-sorozat embertelen mivoltát. A vasúti dolgozókat és ingatlanvagyonukat ért károk felmérése mellett összesítették a városi vagyon megsemmisült részét és értékét, a lakosokat ért háborús károkat, valamint a légitámadások emberi árát, azaz a bombázások során meghalt és eltűnt katonai és polgári személyeket. Az emberveszteségek lajstromozása során – mint mindenhol – halottakat és eltűnteket vettek fel a statisztikai táblázatokba, és az eltűntek magas száma miatt nem befejezett – a szerző szerint nem 100 %-os ez a munka: sok, eltűntként nyilvántartott személyről derült ki évtizedekkel később, hogy a bombázások következtében vesztette életét, és várható a későbbiekben, hogy még újabb áldozatokról kerülnek elő adatok

A kötetben közölt térképek alapján is figyelemmel lehet kísérni, hogy a város mely területeit sújtották a bombatalálatok. A már említett helyszínrajzok ezt pontosabban illusztrálják.

Szeged utolsó amerikai megtámadása napján, 1944. október 3-án a szovjet Vörös Hadsereg alakulatai már a trianoni magyar határoktól nyugatra lévő területeken folytattak offenzív hadműveleteket. Hódmezővásárhelyt október 8-án, Szegedet október 11-én foglalták el. Mindkét településre kisebb pusztítás árán vonultak be a szovjet csapatok és többé-kevésbé békésen zajlott le a rendszerváltozás, de Szeged továbbra is katonai célpont maradt: most már a német gépeknek.

Oláh András Pál könyve egyetemi doktori értekezésnek, egyetemi szakirányú kurzusokon szakirodalomnak és a téma iránt érdeklődők számára olvasmánynak is alkalmas, mert amellett, hogy számos új, eddig máshol nem publikált adatot tár az olvasók elé, gondot fordított arra is, hogy a kötetben foglaltak nemcsak a szűkebb történészi körök, hanem a szélesebb olvasóközönség számára is érdekes legyen. Az adatok hitelessége, helytállósága is garancia, hogy ez a munka ki fogja állni az idők próbáját.

Oláh András Pál: A célpont a mai napra: Szeged. Szeged, Meritum Egyesület, 2024.