Pusztai Virág: Ahogy a madarak látják…
Légifotók a szegedi szecesszióról
Lechner Ödön egyik tanítványa megjegyezte, hogy mesterének kár volt ilyen nagyszerűen kidolgozott tetőzetet terveznie a pesti Postatakarékpénztárhoz, hiszen az utca szintjéről úgysem látszik belőle semmi. A szecessziós építészet európai rangú mestere erre azt válaszolta, hogy azt a madarak kedvére készítette ilyen pompázatosra…
Lechner nem csak a főváros felett szálló madarakra gondolhatott, a szegedi égbolt felől ugyancsak van mire rácsodálkozni. Ilyen például az általa és Baumgarten Sándor által tervezett Deutsch-palota, amelynek hullámzó zárópárkányán a népi cifraszűrökről kölcsönzött motívumokat lentről alig jut eszünkbe megfigyelni. A Kótay Pál tervezte Beregi-ház sarokkupolájának virágdíszes bádogozása, Baumhorn Litót épületeinek, az Új Zsinagógának, a Takarékpénztár-palotának vagy az ún. Vasalóháznak a finom részletei szintén a magasból vehetők szemügyre igazán.
Napjaink telefonból alig felpillantó embere egyre kevésbé veszi a fáradságot, hogy felfedezze az őt körbevevő épített környezet értékeit – a lentről alig érzékelhető részletek iránt pedig végképp nem mutat fogékonyságot. Az ezek kínálta vizuális élmény valóban megmaradna a madaraknak, ha valakinek nem jut eszébe, hogy a korszerű technikát latba vetve közelebb hozza hozzánk ezeket. Dr. Nátyi Róbert művészettörténész hallgatóival közösen, egy szeminárium keretében térképezte fel a szegedi szecesszió díszes oromzatait, stukkóit, mozaikjait, majolika ékítményeit, míves erkélykorlátait, bádogozott toronysisakjait. A cél az volt, hogy a REÖK 10. jubileumi évének rendezvénysorozatának keretében köztéri installációs kiállítást hozzanak létre. A fotográfiákat kifejezetten ehhez a projekthez, drón segítségével készítette az EURO-TV. A tárlatot már lebontották, ám a kiállítás katalógusa révén akár egy kényelmes fotelben ülve is felfedezhetjük a századforduló sokszínű, invenciózus művészetét.
A Szegedi Szabadtéri Játékok kiadványát Herceg Tamás és Nátyi Róbert szerkesztette. Nátyi bevezető szövege után a város szecessziós építészetének tizenhárom fontos emlékét tárják elénk a fotók. Ezek között természetesen ott a helye Magyar Ede legkülönlegesebb, szinte előképek nélküli épületének, a 111 éves Reök-palotának, amelynek falai között 11. éve működik a Regionális Összművészeti Központ. (A tavalyi, 2017-es év volt a jubileumi év, amelyet a fotókból rendezett kiállítás zárt le.) Magyar Ede zsenialitásáról további két épület, az Ungár-Mayer ház és a Református bérpalota részletei révén győződhetünk meg. A válogatásban szerepel a talán kevésbé közismert Raichl J. Ferenc három épülete: a Raichl-palota, a Móricz-ház és a Gróf-palota. „Míg a Móricz-házon a szűrmotívumok és a kovácsoltvas erkélykorlátok halk párbeszéde észlelhető, illetve magánpalotáján is a kék, arany mozaikok stilizált virágai visszafogottan díszítik az orommezőket, addig a Gróf-palotán fantasztikus, keleties pompájában burjánzik az ornamentika.” – írja Nátyi Róbert.
A kötet lapjain találkozhatuk a Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakgimnázium, vagyis az egykori Felsőbb Leányiskola Baumgarten Sándor tervei alapján készült épületével, valamint Tóbiás László és Pick Móric mesebeli hangulatot idéző Márer-házával.
A kis, elegáns kötetet forgatva nem csupán a játékos részletekre csodálkozhatunk rá. A kirakat-látványhoz szokott mai ember számára mélyen elgondolkodtató lehet az alapos, mindenre odafigyelő építészeti gyakorlat mögött húzódó elv: nem csupán az a fontos, ami elsőre ránézésre szembetűnő, ami az utca embere számára nyilvánvaló. Az alkotás egységében, egészében fontos, még akkor is, ha bizonyos részeit csupán a madarak látják. Bár, ki tudja, talán a régi mesterek megsejtették, hogy az utódok technikája lehetővé teszi majd a földhözkötött szemlélő számára az emelkedett nézőpontot…
Herczeg Tamás – Nátyi Róbert (szerk.): Szegedi szecesszió madártávlatból. Szeged, Szeged Szabadtéri Játékok, 2017.
Megjelent a folyóirat 2018. márciusi számában
A galéria képei az EURO-TV drónnal készített fotói. Forrás a Szegedi szecesszió madártávlatból című kötet.
