Horváth Gábor: „Mert erős a hitem, hogy ami igaz volt a múltban, az igaz lesz a jövőben is.”

Foerk Ernő emlékezete Trianonról

A Fogadalmi templom leginkább a magasba emelkedő monumentális tornyai miatt Szeged szimbóluma. Foerk Ernő építész ezen a ponton jelentősen eltért Schulek Frigyes eredeti terveihez képest. Az 1913-as véglegesnek szánt tervek és az elkészült templom között ugyanakkor nagyon sok különbség van, amely több leginkább a végzetes Trianoni békeszerződéssel magyarázható.

A vesztes világháború, majd Magyarország szétdarabolása a teljes magyar társadalmat áthatotta, ez a néhány év mindenkiben mély nyomot hagyott. A Fogadalmi templomban és téren számtalan emlék látható, itt igen sok részlet kapcsolatban áll ezzel a történelmi eseménnyel, melyet Klebelsberg Kuno 1930. október 25-én a Nemzeti Emlékcsarnok avatásakor mondott gondolatai nyilvánvalóvá is tesznek: Legyen ez a tér egy téglába épített, kőbe vésett, ércbe öntött hatalmas Nem, nem soha![1]

Első között említendő a Trianoni kapu, amely a Dóm tér, a Nemzeti Emlékcsarnok egyik bejárata. A kegyelmes Úr rendelésére készült díszkaput Rerrich Béla (1881-1932) tervezte Glattfelder püspök kérésére,[2] amely becsukott állapotában egy börtönajtó,[3] melyet csak június 4-én zártak be.[4] A püspök dolgozószobája alatt lévő bélletes kapu ezen a napon egy „T” betűt formáz, amely a rózsaablakkal együtt Trianon allegóriája, a rácsok ugyanis százötvenhatszor keresztezik egymást, amely június 4-ére, az év 156. napjára utal. 1920 szökőév volt, miként 2020 is az.[5] A kaput első alkalommal 1931-ben zárták be: A mai napon zárva lesz a püspöki palota melletti trianoni kapu is, hogy emlékeztessen bennünket bilincseinkre.[6]

Szintén Rerrich Béla nevéhez fűződik a Trianoni kapu mellett lévő Pieta szobor is, amelyet ő ajándékozott Glattfelder püspöknek az építkezések befejezése után. A Mater Dolorosa, amely a magyarság nagypénteki fájdalmát fejezi ki,[7] Ohmann Béla alkotása. Ugyanakkor Trianonra utalnak a tér szobrai, a vármegyecímerek kint és bent, a templom rózsaablaka a nemzeti királyaink és a Szent Korona országainak címerképeivel, a Hősök harangja, amely csak a kiemelt egyházi ünnepeken, az árvíz emléknapján és június 4-én szólalt meg.

A templom főépítésze, Foerk Ernő családját, munkáját és hazáját szerető, patrióta ember volt. 1892 és 1902 között Steindl Imre irodájában dolgozott, részt vett az Országház kivitelezési, tervezési munkálataiban. 1927-ben Steindl Imre halálának 25. évfordulóján emlékkonferenciát rendeztek az Országház felsőházi termében. Foerk Steindlről mondott gondolatai alapján megérthetjük, hogy mit akart megjeleníteni művészetén keresztül. „…én [Steindl Imre] az új Országháznál nem akartam új stílust teremteni (…) hazánk flóráját, mezőink, erdőink és rónáink virágait akartam stilizálva alkalmazni – nemzeti szellemben….” Ezt láthatjuk a Fogadalmi templom esetében is. Hazafias szemléletét Pálóczy Antalnak 1907 novemberében írt leveléből ismerhetjük meg. Foerknek ebben a levelében egy Árpád vezér tiszteletére állítandó toronyról olvashatunk. „Hirdesse [a 100-150 méter magas torony] a jövő polgárainak, hogy végre valahára a magyar nemzet is öntudatra ébredt, hogy ezentúl önmaga akarja intézni sorsát, hogy megunta már az osztrák szövetséges örökös gyámkodását és lekicsinylését.”[8]

Természetesen Foerk Ernőt is foglalkoztatta a Trianon téma. Tanárként nyári műemléki felméréseket – felvételi kirándulásokat – szervezett hallgatói számára, jól ismerte a történelmi Magyarország tájegységeit, számos helyen munkálkodott, régészeti ásatásokat – többek között Nagyváradon, Kalocsán, Csanádon – vezetett. Trianonnal kapcsolatos érzéseiről az általa 1929-ben kiadott tankönyv előszavában írt:

Mert azt hiszem, nincsen igazságosan gondolkodó ember, ki a történeti Magyarország történeti emlékeit tőlünk magyaroktól megtagadni merné. Trianon minden igazságtalansága, szomszédaink minden erőszakossága nem tudja megsemmisíteni azokat az érzelmi és kulturális kapcsolatokat, melyek a jelenleg elszakított országrészeket az ezeréves Magyarországhoz fűzik. Én is ennek az egységes történeti Magyarországnak emlékeit adom, mert erős a hitem, hogy ami igaz volt a múltban, az igaz lesz a jövőben is.[9]

A templomról készült vázlatain láthatunk olyan részleteket, amelyek ugyan nem valósultak meg, de kifejezik mindazt, amit ő Trianonnal kapcsolatban érzett. Feltehetően 1924-ben készült tervei között van egy üvegablak rajza, melyet a nagy torony földszinti részén kialakított kápolnák számára készített. A feliratozás szerint négy darab képről van szó: 2*2 darab; Mária a vizek felett és Jézus a keresztfán. Utóbbit úgy rajzolta meg, hogy Krisztus a címerünkből ismert koronával díszített hármashalomra állított kettőskereszten függ, tőle jobbra és balra egy-egy álló angyal látható.[10]

A Trianonban keresztre feszített ország allegóriája, többek között, már 1921-ben, Kós Károly Kiáltó szó című írásában is megjelent: „Elindulunk új utakon, de magunkkal visszük a nagy temetés emlékét, és egy szilánkot egy keresztre feszített ország keresztjéből.” Ezt a napot az ország keresztrefeszítésének napjaként tartották számon a ’20-as években. A korszak gyakran használt szlogenje volt többek között a Nagypéntek nélkül nincs feltámadás, vagy a Hiszek Magyarország feltámadásában. Később ez a gondolat fogalmazódott meg Herczeg Ferencnél is, kinek vezetésével 1926 végén megalakult a Magyar Kálvária Nagybizottsága és Végrehajtóbizottsága, amely a Gellért-hegyen egy nemzeti zarándokhely kialakítását vette tervbe. Az utolsó stáció a Golgotán szenvedő Krisztust – Magyarország – és Máriát – Patrona Hungariae – ábrázolta volna az Árpád-ház szentjeivel együtt. A terv végül szerényebb kivitelben valósult meg Sátoraljaújhelyen.[11]

Trianonnal kapcsolatos részletet láthatunk Foerk 1929-ben készített vázlatán is a jobb oldali mellékhajóban lévő Szent László mellékoltár esetében. A koronás király – az ország határainak és Erdély védőszentjének – jobb kezében országalmát, bal kezében pedig egy bárdot tart. Mellkasát kettőskeresztes címer díszíti, ahogyan a fülke mellett lévő falat is egy négyelt pajzs a kettőskeresztes és az árpádsávos címerrel a királytól jobbra, illetve egy kettőskeresztes címer tőle balra. A mellékoltár felirata: Könyörögj érettünk Szent László király.[12]

Ez az oltár csak később Ohmann Béla tervei alapján valósult meg, lábazatát már Glattfelder Gyula érsek-püspök címere díszíti.[13] Foerk rajzán a lovagkirály feletti boltozati részen van ugyanakkor az a részlet, amely Trianonra utal és nem valósult meg. Azt láthatjuk, hogy a Magyar Állam kiscímere hat darabra van szétszakadva, ez valószínűleg arra utalhat, hogy a történelmi Magyarországot is hat részre osztották szét Trianonban: Csehszlovákia, Románia, (a későbbi) Jugoszlávia, Ausztria, Lengyelország és a maradék Magyarország. A címer felett egy szárnyas angyalfej – kerub – látható. A címeren lévő Szent Korona véres, melyet feltehetően vérfoltok vesznek körül. A két térdelő angyal jelen esetben nem tartja a címert, hanem itt siratja azt. Az angyalok kezeiket arcukra helyezik, Magyarországot siratják. A címer alatti felirat egyértelműen jelzi a témát: Trianon. Véleményem szerint a vérfoltok a vesztes háború áldozataira és annak következményére, a megalázó békeparancsra utalhatnak. Tudjuk ugyanis, hogy Foerk Ernő noha az első világháborúban nem teljesített katonai szolgálatot, de fia, Károly viszont 1917-ben az olasz fronton tizenkilenc évesen elhunyt. 1917. november 1-jén ez áll naplójában: „A templomból hazatérve ott találtuk Károly fiam tisztiszolgáját: Károly október 21-én ellenséges szilánktól találva hősi halált halt. December 12-én: Megjött Károly fiam halotti levele. Katonatemetőben fekszik. (A Wocheini tó partján). December 31-én hosszabban írt: Szomorú karácsony, szomorú újév. Nehéz elhinni, hogy Károly fiunk meghalt; még nehezebb megszokni. (…) Mama még most sem akarja elhinni, hogy nem látja többé. (…) Mi többiek pedig szenvedünk és tönkremegyünk. De tönkremegy az ország is, mert lehetetlen, hogy még sokáig bírjuk egy egész világgal szemben.”[14]

A Fogadalmi templomban és a téren látható emlékek tulajdonképpen az ezeréves apostoli királyság Trianon elleni demonstrációjaként foghatóak fel. Ezt támasztja alá Glattfelder Gyula gondolata is, amikor 1930. december 29-én azt írta köszönetképpen Foerk Ernőnek, hogy „A magasba emelkedő templom, mely a magyar katholicizmus reménységeit, de az alkotó művész lelkének magas röptét és fejlett ízlését is hirdeti.”[15] Az Ottó herceget támogató, királypárti Glattfelder Gyula prédikációiból azt is megtudhatjuk, hogy ő mit értett a magyar katholicizmus reménységein. Őszintén remélte, hogy hamarosan helyreáll a történelmi Magyarország egysége, majd ezt követően a nemzet királyt választ magának. Amennyiben ezek megvalósulnak, akkor Magyarország ismét betöltheti történelmi hivatását, újra a kereszténység védőbástyája lehet.[16]

Megjelent a folyóirat 2020. május-júniusi számában

Jegyzetek

[1] Klebelsberg Kuno: A szegedi művek. A Nemzeti Emlékcsarnok avatásán Szegeden, 1930. október hó 25-én tartott beszéd. In: Világválságban. Budapest, Atheneum, 1931. 286. o.

[2] A Gizella téri Trianoni kapu 1250 pengő. In: Szegedi Templomtéri Püspöki Intézmények Végszámláinak Felülvizsgálata, Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár VII. 15. – b. 5. o.

[3] Trianon börtönhöz való hasonlításának gondolata Glattfelder püspöknél is megjelenik: „…nem kell csodálkozni, hogy Szent István világnézetének megtagadása folytán a mohácsi vereségek megismétlődnek s a trianoni börtönök megnyílnak, mert Nagymagyarország csak nagy és szent lelkeken épül fel s Szent István birodalma csak az ő szellemének összefogó erejével marad együtt.” In: Glattfelder Gyula: Szentek és hősök. 1038-1938. Szeged, 1938. 23-24. o.

[4] „A püspöki palota átjáró tornyának vaskapuja nyitva van, hogy a közönség a Gizella-térről jövet az Eötvös-utca felé az árkádok alatt átmehessen, de minden év egyik napján, a trianoni béke aláírásának napján mindég zárva lesz.” In: Rerrich Béla: Adatok a szegedi fogadalmi templom-térhez és a Nemzeti Emlékcsarnokhoz. In: Szegedi Szemle. Városfejlesztési Hetilap, Szeged, 1930. december 24. III. évf. 25. szám, 19. o.

[5] Horváth Gábor: „de minden év egyik napján… mindég zárva lesz” Megjegyzések a szegedi Trianoni kapu szimbolikájához. In: Deliberationes, 2011/2. 100-140. o.

[6] Szegedi Új Nemzedék, 1931. június 4.

[7] „Legyen áldott a mi Krisztusunk, Aki az Ő feltámadásával megmutatta az emberiségnek, hogy a sír nem lehet vég és a halál nem lehet ura az életnek. Miként az elvetett magban ott van az élet ereje, úgy a mi nagypénteki fájdalmunkban ott van a magyar feltámadás.” In: Dr. Mészáros János: Seregek Ura. Katolikus honvédek, vámőrök, folyamőrök, csendőrök, rendőrök, leventék ima-, énekes- és oktatókönyve. Eger, Egri Nyomda, 1931. 291-292.

[8] Kiscelli Múzeum, Foerk hagyaték, 20.604./2., 8. o.

[9] Foerk Ernő: A magyar építőművészet rövid története magyar műemlékek nyomában. Kecskemét, 1929. 4. o.

[10] Jézus a keresztfán. In: Csongrád Megyei Levéltár, Szeged Város Építési Terveinek és Iratainak Gyűjteménye, XV. 2.b. 65. d., Fogadalmi templom tervei és iratai.

[11] Zeidler Miklós: Nagy-Magyarország, Trianon, revízió. A revíziós gondolat hatása a magyarországi városképekre (Forrásközlés). In: A „trianoni emlékezet” városai. Limes, 2005. 1. 76-77. o.; Zeidler Miklós: A revíziós gondolat. Pozsony, Kalligram, 2009. 212. o.

[12] Szent László mellékoltár tervvázlata. In: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Foerk hagyaték, Budapest.

[13] Glattfelder Gyulát 1943-ban nevezték ki kalocsai érsekké, de hivatalát már nem töltötte be, ugyanakkor használta az érsek-püspök címet. Ebben az esetben az oltáron érseki címere látható, melyet a bojtok száma (10-10) egyértelműen kifejez. Az oltárt – Glattfelder püspök halála után – 1948. június 28-án szentelték fel. In: Dusha Béla: Az árvíz Fogadalmi temploma. Szeged, 2005. 106. o.

[14] Napló, 71.; Foerk Károly 1898. november 2-án született. Este fiam született. In: Napló, 3. In: Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ, Foerk hagyaték, Budapest.

[15] Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár I. 1. a 3071/1930.

[16] Horváth Gábor: Eszme, jóság, erő, oltalom. Az Apostoli Királyság gondolata Glattfelder Gyula csanádi püspök interpretációjában. In: Deliberationes, 2017/2. (33-102.), 75-81. o.