Fluck Dénes: Száztíz éve halt meg Raggambi Fluck Ferenc

Szeged csinos belvárosi utcáit járva hálás büszkeséggel gondolok dédapámra, akinek a nagy szegedi árvíz utáni újjáépítésben kulcs szerepe volt. Mint a Szeged-Csongrádi Takarékpénztár egyik vezetője koordinálta és szervezte a munkálatokat. Szeged Szabad Királyi város életében több fontos szervezet vezetőségében végzett munkája nyomán alakult ki a városközpont mai arculata.

Habermann Gusztáv ily módon ír könyvében (Tanulmányok Csongrád Megye történetéből XIX. Habermann Gusztáv: Személyi Adattár. Szeged, 1992.) a Fluck családról: „Felső-Ausztriából évszázadokkal előbb Magyarországra származott és akkor Túrócz és Zólyom megyében megtelepedett nemesi család, melynek egyik tagja és annak leszármazottai magyar nemességet nyertek címer és »raggambi« nemesi előnév használatának engedélyezésével. A predikátum feltehetően származási helyre utal és valószínűleg a külföldön élt családtagokat is megillette.”

Ennek a családnak a sarja Fluck Ferenc, a dédapám is, aki az 1848-49-es szabadságharcban is harcolt. A szabadságharc katonái a bukás után is a magyar hazáért dolgoztak életük végéig. Az ország vagy a világ bármely részére sodorta is őket a sors, ott megállták a helyüket és maradandót alkottak. Dédapám életének meghatározó időszak volt a Damjanich János és Perczel Mór mellett – mint szárnysegéd és parancsőrtiszt – töltött hónapok.

Fluck Ferenc a Bácskában folyó harcok során a szenttamási ütközetben megsebesült, majd egy még súlyosabb sebesülés érte a kácsi csatában (ma Borsod-Abaúj-Zemplén megye, Mezőkövesdi járás)[1]. Futári szolgálat teljesítése közben lefordult a lováról és az ütközetben a földön fekve egy ló rálépett a kezére és az arcára.[2] A balkezén a közép csontok töréseinek gyógyulása hosszú hónapokba tellett, valamint egy életre elveszítette bal szeme világát. A gyógyulás egy nehéz és fájdalmas időszak volt életében. A Világosi fegyverletétel után elfogták, és a pesti Neugebaude börtönében[3] raboskodott, amíg – szülei közreműködésével – sikeresen igazolták és kiszabadult onnan. Visszatért Szegedre, ahol 1848-as bajtársai is éltek.

Ezekről a részletekről azonban az 1950-60-as években apám soha nem beszélt, csak éjjeliszekrényén lévő nagyapámnak és Béla bátyjának huszáregyenruhás képe emlékeztette testvéreimet és engem a múlt érdekes eseményeire. Már gimnazisták voltunk, amikor a tanáraink minket, a budapesti Kölcsey diákjait különvonattal egynapos szegedi kirándulásra vittek. Én betegség miatt otthon maradtam, de Ferenc öcsém hazaérve lelkesen beszámolt arról, hogy látta dédapánkat, Raggambi Fluck Ferencet a Móra Ferenc Múzeum tárlóiban, amelyek a nagy szegedi árvíz utáni újjáépítést mutatták be. Nekem, de neki is teljesen új volt, amit látott! (Hiába, akkoriban jobb volt, ha a gyereknek nem beszélnek az osztályellenségeknek nyilvánított családtagokról!)

Ezután gondosan gyűjtöttük a múlt morzsáit és próbáltuk összerakni az eseményeket. Fluck Flórián és hetyei Dénes Erzsébet fia Ferenc Selmecbányán született 1829 november 12-én. Apja királyi sótárnok volt és a fiatal Ferenc elemi iskoláit születése helyén végezte el, így megtanult a német, latin és magyar szó mellett szlovákul is, mint az a Minősítő okiratában szerepel[4]. Majd Temesváron folytatta gimnáziumi tanulmányait és bölcsész szakon (ma úgy fejeznénk ki humán szakon) érettségizett. Ott érte el a reformkor szelleme és amikor 1848 őszen honvédeket toboroztak Szegeden beállt a 3. honvéd zászlóalj katonájának. A szabadságharc után 1850-as években Szegedre települ és apja révén felveszik sótárnoknak, ami abban a korban a királyi/császári adóhivatal volt.

Hamarosan megnősül és felesége Hutiray Mária egy évre rá gyereket a kis Fluck Máriát világra hozta. Újabb csapás éri, feleségét a szülés után elveszíti, özvegyen marad. Másodszor is megnősül Dugonics Terézia és Bánhidy József egyik leányát a jólelkű Bánhidy Máriát veszi el. Házasságukból öt gyerek nő fel két leány és három fiú. Fluck Ferenc a sótári munkája mellett támogatja Klauzál Gábor által alapított Szeged-Csanádi Takarékpénztárt, részvényese lesz és vezetőségében tisztséget vállal, választmányi igazgatósági tag lesz. A hitelre éhes országban a pénztár nyereséges, eredményesen segíti a hazai ipari és mezőgazdasági vállalkozások fejlesztését. A takarékpénztári munka során a város gazdasági életében és vezetésében résztvevő személyekkel jó ismeretséget köt. Erre támaszkodva, a vállat munkákat eredményesen elvégezve egyre komolyabb feladatok megoldásába vonják be. Alapító tagja a szegedi Honvéd Egyletnek, amely összefogja az egykori szabadságharcban részvevő katonákat.

1868-ban a Honvéd Egylet elnöke lesz, ebben a megbízatásában több összejövetelt szervez, melyen Perczel Mór is részt vett[5]. 1869.-ben császári jóváhagyással kinevezték főhadnagynak. A szegedi sóhivatal szervezetében egyre emelkedik: sótiszt lesz, a sóraktár vezetője, majd 1872-ben a sóhivatal[6] igazgatója. Belép a Szeged-Belvárosi Kaszinóba, melynek 1899-ben választmányi tagja, 1903-ban alelnöke, 1907-ben pedig elnöke.

Szeged város közgyűlése elhatározta, hogy közadakozásból szobrot állít az elhunyt Dugonics Andrásnak. 1875-ben Fluck Ferenc részt vesz a Dugonics András-szobor felállítására létrehozott bizottságban, majd a bizottság vezetője lesz, miután felesége révén – akinek édesanyja Dugonics Terézia volt – közvetlenül érintett a méltó megemlékezés megszervezésében. A szobor megalkotásához a család birtokában lévő pasztell képet biztosította Izsó Miklósnak és Huszár Adolfnak az öntőminta fejének megformázásához. A szobor ma is szépíti Szeged városát. Ebben az évtizedben újult erővel a szőke Tisza egyre jelentősebb áradásokkal fenyegeti Szegedet. Szeged város vezetői idejében felismerik a veszély.

Sajnos, a város épületeinek döntő többsége – mint építési anyagban szegény területen – régebbi típusú, vertfalú vagy vályogból épült magyar ház volt, nádtetővel. A polgármester, az országgyűlési képviselők több ízben kérik a kormányt a város árvízvédelmi munkáinak segítésére. A veszély nagy, a Felsővárosban lakó Fluck Ferencet is érinti, a családját védve részt vesz a várost védőgátak építési munkáinak szervezésében és az életek mentésében. 1878-79 tele szokatlanul csapadékos, tavasszal igen áradt a Tisza és a Maros. A várost védő gátakat folyton erősíteni kell, „de a március 8-án erős északi frontbetörés felkorbácsolja a már elöntött területek vízét és 12-re virradó éjszaka bekövetkezett a katasztrófa. Reggelre tenger borította a napokkal korábban még virágzó város helyét. A pusztulás nagyságának magyarázata, hogy a vályogból épült házak felázott falai egyszerűen összeroskadtak a tetőszerkezet súlya alatt. A város 6350 háza közül hatezer teljesen elpusztult!”.[7] Az árvíz 1879-ben rendkívül hosszú idő után húzódott vissza (186 napig tartott!). Ezután indult meg az újjáépítés, az törvényhozás által biztosított segélyek és kölcsönök útján. Az újjáépítés támogatásában, nemcsak az ország, hanem szinte egész Európa, sőt számos tengerentúli ország is részt vett.”[8] Ebben a munkában a Fluck Ferenc által vezetett Szeged-Csongrádi Takarékpénztár fontos szerepet kapott. Az árvíz után a királyi helyszíni szemlére a hét tagú fogadó bizottságba beválasztották Fluck Ferencet[9]. – Ezért szerepel a Móra Ferenc múzeumban kiállított alkotáson, Vágó Pál Szeged szebb lesz, mint volt… című nagy festményén.

Szeged városi képviselő, majd köztörvényhatósági bizottsági tag volt, amit bizonyít az a szöveg is, amely a Budapesti Közlöny 238., 1883. október 17.-i számában olvasható:

Hivatalos rész. Ő császári és Apostoli királyi Felsége a következő legf. kéziratot méltóztatott kibocsátani:

Kedves Tisza Lajos!

Midőn Önt ötödfél év előtt Szeged városába királyi biztosomul kiküldöttem, tettem ezt teljes tudatában annak, hogy e város rekonstructió nagy és nehéz művét egy oly férfiú kezeibe teszem le, a ki a reá váró feladat nagyságának színvonalán áll s azt minden körülmények közt sikeresen megoldja.

Az Ön által itteni működése alatt elért eredmény nemcsak igazolta, de felülmúlta várakozásomat.

Páratlan kitartásának, erélyének, körültekintő gondosságának a vezetése alatt illető tényezők buzgó közreműködésének sikerült aránylag rövid idő lefolyása alatt s daczára a fennforgott nagy nehézségeknek mely Önnek a nevét meg fogja örökíteni e város történetében a mely által teljes mértékben kiérdemelte elismerésem s legbensőbb köszönetemet, valamint e város s az ország háláját.

Kelt Szegeden, 1883 évi október 16-án Ferencz József, s.k. B. Orczy Béla s.k.

Személyem körüli magyar miniszterem előterjesztése folytán, a Szeged városa rekonstructioja körül szerzett kiváló érdemek folytán: (…) Pálffy Ferenc szegedi polgármesternek, Fluck Ferenc sótárnok s köztörvényhatósági bizottsági tagnak és Gregersen Guilbrand vállalkozónak, valamint törvényes utódainak a magyar nemességet, és pedig Fluck Ferencnek a »raggambi« előnévvel,” adományozom.

Ebben a kéziratban olvasható, hogy „Schulek Frigyes építész (…) és (…) Lechner Ödön építész Ferencz József-rendem lovagkeresztjét kapta.”[10]

Dédapám a nagy árvíz után is további közfeladatokat vállal és így lesz 1884-ben középítészeti tanács és a községi iskolaszék tagja. Köztiszteletnek örvendő személy. Aktív közéleti szereplő. Amikor a századforduló táján Magyarországon a betegségek megállapítására először Szegeden bemutatják az új orvosi vizsgálati módot a Röntgen felvételeket, akkor Fluck Ferencre esik a választás. Mert bal kézfeje – 1849-es sebesüléséből kifolyólag – olyan egyedi, hogy kizárja a hamisítás lehetőségét. ilyen módon bizonyítva az új módszer alkalmazhatóságát. Amikor elhunyt 1913. januárjában a szegedi újságok forró szavakkal méltatták munkabírását és jó szolgálatait, amivel a Tiszaparti várost fejlesztette. A Délmagyarország napilap 1913. január 26-i számában így búcsúzik az elhunyttól:

A szegedi közélet egyik oszlopos tagja dőlt ki szombatra virradó éjjel az élők sorából Fluck Ferenc személyében. Egy példásan harmonikus, szívós energiával és örök munkakedvvel telített élet végére tett pontot a minden élők ura, a halál. Fluck Ferenc élete, legfiatalabb korától kezdve: a megnemesedett küzdelem. Előbb a szabadságharc katonája, a dicsőséges idők véres napjaiban állott a harcosok közé, majd a munka korszakában ismét lankadatlanul és fiatalos erővel, de okosan és meggondoltan küzdött a közéleti ideálokért. Szeged történetében a város ujjáteremtése körül maradandóvá tette nevét.

Munkásságához méltóan Jászai Géza címzetes püspök temette és a temetésére elment Lázár György dr. Szeged polgármester is. Családi kriptája a Bajai út melletti Belvárosi temető régi főkapujához közel a hajdani központi részen található. Ezen a főkaputól jobbra eső helyen kitüntetés volt egykor a várostól sírhelyet kapni.

A cikk megírására szegedi rokonaim: Ancsin Gabriella és Szónoky Miklós, a Dugonics Társaság vezetőségi tagjai inspiráltak, kértek fel, és mindenben támogattak – ezúton is köszönöm nekik!

Megjelent a folyóirat 2023. júniusi számában

[1] Ezt igazolja az alábbi irat:

Orvosi Bizonyítvány

Fluck Ferencz urat – 78 éves, 1848-49 iki honvéd főhadnagy – a mai napon saját kívánságára az 1848-49 iki szabadságharczban szerzett sebesülései – illetve azok nyomaira nézve megvizsgálván, nála ezen vonatkozólag a következőket találtam:

• A bal szemzugtól a fül felé haladó kb. 3 cm hosszú fehéres hegvonal, melynek oldalsó szára fölött és közvetlen a szemgödri szél mögött egy kis ujj percét befogadó heges behúzódás foglal helyet. A bal szemgolyó harmadára sorvadt, szarúhártyája elhomályosodott, fényre teljesen érzéketlen.
• A bal kézfő jelentékenye kisebb, a jobbnál, háti felszínén a II és III. ik kézközépcsont, között a második ujjra is reáterjedő sagilalis irányú 9 1!2 cm hosszú fehér hegvonal látható. Az ujjak és a kéz mozgásai normálisak.

 Vélemény:

 Az 1. pont alatti sérülés ütés vagy vágás következménye, mely a koponyacsontot is behorpasztotta, és a bal szemgolyót tönkre tette.

A 2.) pont alatt leírt hegvonal a kézhát vágott sebének következménye.

Semmi körülmény nem szól a megvizsgált egyén azon állítása ellen, hogy a fent leírt sérüléseket ütközetben kapta.

 Szeged 1908. június 24-én

Dr Imrédy kőházi igazgató főorvos

 Láttam és a véleményhez hozzájárulok a leírt sérülések jelenlétét igazolom:

 Szeged, 1908. VI/30. s.k. Ödön tiszti főorvos

[2] Forrás: Fluck családi levéltár

[3] A pesti Neugebaude, azaz Újépület börtöne 1793-ban készült el és 1897-ig állt. Ma a helyén a Szabadság tér található. Már a napóleoni háborúk idején, 1793 és 1796 között börtönnek használták, első lakói az elfogott francia tisztek voltak. 1848-ban mint kiképzőtiszt még Petőfi is egrecíroztatta itt az újoncokat. De a történelembe igazán fekete krónikáival került be, az 1848/49 -es forradalom és szabadságharc leverése után.

[4] Forrás: Fluck családi levéltár

[5] Forrás: Fluck családi levéltár

[6] A sóhivatal az állami monopóliumából származó adóbevétellel kapcsolatos ügyeket intéző hivatal volt. Az adót erre kijelölt tisztviselők szedték be, ők voltak a sótisztek. Az erdélyi bányákból a Maroson leszállított só elosztására igen alkalmas hely volt Szeged, ahol fontos vízi- és szárazföldi utak találkoztak. Szeged így lett a sószállító hajók kikötője és országos sólerakóhely – a Sóhordó utca a város legrégibb utcáinak egyike.

[7] Vízügyi történeti füzetek. A Szegedi Árvíz 1879. Budapest, 1969.

[8] Vízügyi történeti füzetek. A Szegedi Árvíz 1879. Budapest, 1969.

[9] Vass Károly: Szeged-Csanádi takarékpénztár alapításának és ötvenéves fennállásának története. Szeged, 1895.

[10] Budapesti Közlöny 238. szám, 1883. október 17