Hegedűs Réka: Sír a kazamata
A Kazamaták című, február 9-én debütáló darab rendezőjével és szereplőivel találkozhatott a közönség a Somogyi-könyvtárban.
Szegedi Nemzeti Színház egy újabb izgalmasnak ígérkező produkcióval örvendezteti meg a közönségét, a Kossuth-díjas Máté Gábor rendezésében ugyanis február 9-én mutatják be a Kazamaták című darabot, amelynek alkotóival a Somogyi-könyvtárban találkozhatott a közönség február 1-jén. Az ’56-os forradalom eseményeinek sűrűjében játszódó történet szereplői, Pataki Ferenc, Szabó Gabi, Borovics Tamás és Figeczky Bence, valamint Máté Gábor rendező meséltek a premier előtt álló darabról.
Máté Gábor elárulta, hogy a történet egy rettenetes nap, 1956. október 30-ának eseményeit mutatja be, amikor számos civil vonult a Köztársaság téri pártház elé, ugyanis elterjedt a hír, hogy az épület alatti kazamatákban foglyokat rejtegetnek és kínoznak, akiknek sokan még a hangjukat is hallani vélték. A hiedelem ugyan soha nem igazolódott be, annak ellenére sem, hogy még a ’90-es évek elején is újra felásták a térnek ezt a részét, a rejtett kazamatákat keresve. Nagy Imre miniszterelnök október 28-án feloszlatta az ÁVH-t, helyette pedig felállította a Nemzetőrséget és hivatalosan is kinevezte a nemzetőröket. Az államvédelmis katonák azonban magukra még továbbra is karhatalmi tagként tekintettek, így provokatív intézkedéseket eszközöltek a felkelők és az újonnan kinevezett nemzetőrök ellen is.
A történetről sokan sokféleképpen vélekednek, az azonban bizonyos, hogy a véres események azóta is feldolgozatlanok maradtak. Papp András és Térey János drámájáról, amelyet a darab is alapjául választott, Spiró György úgy fogalmazott, hogy mindenkinek el kell olvasnia, aki igazat akar megtudni az ’56-os eseményekről. A Katona József Színház 2006-ban már színpadra állította a drámát Gothár Péter rendezésében, amelyben az új darab rendezője, Máté Gábor még színészként működött közre, sőt a Színművészetin egyik osztályával szintén dolgozott már a darabon, így a szegedi előadás lesz a harmadik alkalom, amikor újraálmodhatja a történetet. „Gothár Péter darabjában a főszereplő maga a tömeg volt, mi azonban úgy igyekeztünk színpadra állítani a történetet, hogy minden egyes szereplőnek legyen szerepíve, saját sorsot képviseljen. Ez azért is fontos, mert nehéz az ’56-os eseményekre ünnepi pillanatként tekinteni: magyar lőtt magyarra és kevés ember volt, aki szimpátiát kelthetett volna” – tette hozzá Máté Gábor.
„A darab nem próbál igazságot tenni, vagy tanulságot levonni, hanem azokra az emberekre koncentrál, akik 1956. október 30-án belekerültek ebbe az iszonyatos helyzetbe és megpróbálták túlélni az ott tapasztalt borzalmakat” – mondta az Esztena István, honvédezredest alakító Borovics Tamás. Bár a valós eseményeket fikciós történésekkel vegyíti a darab, számos szereplője valóban létezett. Pataki Ferenc karaktere, Mérő Endre például azzal a Mező Imrével azonosítható, aki a pártház védőinek parancsnokaként az eseménysorozatok mártírjává lett, hiszen az a legenda terjedt el, hogy halálos sebét a pártházban tartózkodó, nézeteivel egyet nem értő párttársai valamelyikétől kapta.
„Mindegyikünk életét befolyásolják ’56 eseményei akár közvetve, akár közvetlenül. Fontos, hogy mindenki jutni tudjon valamerre a saját és a családja történetével kapcsolatban, s ezáltal önmagunkkal szemben is el tudjunk számolni” – zárta le a közönségtalálkozót a Tábori Klára karakterét életre keltő Szabi Gabi, aki hozzátette, hogy a sok borzalom és a félelem mellett a hit kap komoly szerepet a darabban, hiszen annak szereplői valóban hinni kezdenek abban, hogy sorsuk jó irányba mozdul majd.