Benyik György: Szegedi Biblikusok

Az egyházi történetírásban Magyarországon dominál az intézménytörténet. Sokkal kevesebben írnak teológiatörténetet vagy egyházi kultúrtörténetet. Ez a háromrészes tanulmány, amelynek most az első részét olvashatják, a két szemlélet ötvözetéből jött létre, annak illusztrálására, hogy egyrészt a teológiai főiskola mint oktatási intézmény működését az alapító által teremtett jogszabályi összefüggések befolyásolják, noha nem teljesen határozzák meg, másrészt igen sokat jelent a benne működő oktatói tevékenységet végzők felkészültsége és világlátása.

Bevezető megfontolások

A katolikus teológiaioktatás a hierarchia felsőbb vezetésében tevékenykedő püspökök, illetve kongregációk elvárásaitól függ, a benne oktatók elsődleges feladata, hogy növendékeiket felkészítsék egy pap előtt álló feladatok ellátására, illetve mivel felsőoktatási intézményről van szó, a tanárok képesek legyenek a teológiát az egyetem, vagy más felsőoktatási intézmény szintjére emelni, és az oktatás mellett kutatói munkát is végezni, vagy arra felkészíteni diplomázott hallgatóikat.

A magyarországi teológiaoktatásnak politikai és kulturális feltételei az 19-20. században az egyházi és világpolitikai okok miatt drasztikusan megváltoztak, ezeket a változásokat jól illusztrálja a Szegedi Papi Szeminárium, később Szegedi Hittudományi Főiskola, végül a mai Gál Ferenc Főiskola intézményi, illetve teológia tudománytörténete. Az adatok hiányosságai miatt jelen tanulmányomban jobbára csak a Biblia-oktatás szegedi történetére koncentrálok.

Rövid intézmény történet

A szegedi teológiai oktatásnak igen hányatott a története, amely részben összefügg az egyházmegye hányatott történetével, így hagyományos értelemben vett Hittudományi Főiskoláról csak 1930-tól beszélhetünk városunkban.

Az előzményekről dióhéjban: 1030-tól a marosvári, majd a csanádi püspökség irányítása alatt működött ennek a vidéknek római katolikus egyházmegyéje, amelynek székhelye Trianon után, 1923-ban Szegedre került. Az előtörténethez tartozik, hogy Remetei Kőszeghy László (1800–1828) püspök,[1] korábbi jezsuita szerzetes Temesvárott alapított szemináriumot 1806-ban. Addig az egyházmegye kispapjai Nagyszombatban, Nyitrán, Egerben tanultak, 1784-től Zágrábban, utána (1786-tól) Budán. A temesvári papi szeminárium első rektora a püspök testvére, Kőszeghy József lett, aki, noha eredetileg egri egyházmegyés pap volt, bátyja hívására hazatért a saját egyházmegyéjébe.

Kőszeghy 1801-től 1805-ig volt szeged-palánki (belvárosi) plébános, majd temesvári őrkanonok és szemináriumi rektor, míg 1812-ben meg nem halt[2]. A csanádi egyházmegyének feltételezhetően 500 körüli papja lehetett, tehát ezek utánpótlásának képzésére szakosodott a szeminárium. A Szegedre került papi szeminárium és Hittudományi Főiskola először a jezsuiták rendházában működött, köszönhetően Kőszeghy püspök jezsuita kapcsolatainak és előképzettségének. Ez az épület 1912-ben a városrendezés „áldozata” lett, ekkor építtette Glattfelder Gyula[3] püspök az új szemináriumot, amely ma is áll a Dóm téren 5. szám alatt, s jelenleg Szent Gellért Papi Szeminárium néven működik. A Gál Ferenc Főiskola − ugyancsak az említett új szeminárium utódjaként – ma a Dóm tér 6 szám alatt található. Korábban a papi szeminárium egyszerre volt oktatási és nevelési intézmény, ahol 1930 és 1948 között teológiát oktattak.[4] Glattfelder Gyula püspök, áttelepülve Magyarországra, 47 plébániát és 32 filiát felölelő egyházmegyét kormányzott, ezek utánpótlására 25-30 kispapra volt szüksége a csanádi egyházmegyének évente. Ezért a püspök 1923-ban először úgynevezett kisszemináriumot nyitott Újszegeden, amely az érettségivel rendelkező, de a latin nyelv megfelelő ismeretével nem bíró jelentkezők számára létrehozott felkészítő intézmény volt, amelynek hallgatóit prepáknak hívták a „cursus preparatoris” rövidítéseként. Ebben az időben Magyarországon a katolikus teológiákon mindenütt latin volt az oktatás és a vizsgáztatás nyelve. 1930 augusztus 28-án kelt az a római dekrétum, amelynek értelmében Szegeden egyházmegye-közi szeminárium nyílt a csanádi, nagyváradi és szatmári kispapok részére a jezsuiták vezetése alatt. Erre az egyházmegye-közi szemináriumra talán azért volt szükség, hogy megfelelő számú (50-60) kispap tanulhasson a Dóm téri intézményben. Az igényelt oktatási intézmény professzori karának biztosítására ekkor költözött Szegedre a jezsuita rend filozófiai kurzusa. A szeminárium így működött 1951-ig.

A történelem furcsa fintora, hogy amikor Magyarországon is megkezdődött a szemináriumok feloszlatása (mindössze 5 maradt meg[5]), az egyházmegye-közi intézmény új értelmet nyert. Szegedre költözött a Kalocsai Érseki Szeminárium, majd 1952-től a veszprémi, 1953-tól váci és székesfehérvári kispapok is itt tanultak; ekkor az intézmény hallgatóinak száma a szóbeli hagyomány szerint 80 is lehetett, később, az 1960-as években a 40-50-es szám alatt stabilizálódott. 1952-től kezdődően az intézet fokozatosan a csanádi püspök és a papok irányítása alá került.[6] A háború után és az ellenséges kommunista kultúrpolitika kivédésére kényszerintézkedésként fogadták el a szemináriumok összevonását.  

A „gulyáskommunizmus” korában teljesen más politikai és egyházpolitikai légkörben, az 1970-es évek elején az országban először Szegeden indult meg a világiak teológiai képzése[7], amely a II. Vatikáni zsinat rendelkezései nélkül elképzelhetetlen lett volna. Ezt a döntést az akkor jelentkező paphiány is sürgette. A szokatlan lépést, amely egyaránt kényelmetlen volt a klerikális egyháznak és a papokon keresztül irányító kommunista államhatalomnak, Udvardy József püspök[8] támogatásával Turay Alfréd[9] tette meg. Azonban egyre több civil szeretett volna többet tudni hitéről a csaknem fél évszázados oktatási hiány felerősítette az érdeklődést. A civil képzés megindítása előtt 25-30 hallgatója volt a papi szemináriumnak és kb. 6 tanára. A civil képzés bevezetésével ez a szám a nem papi hallgatók miatt 120-500 főre emelkedett, s a tanárok száma is 20 fölé nőtt.

 Ugyan hivatalosan 1978-ban a levelező tagozatos képzést Budapesten, a Hittudományi Akadémia keretében hirdette meg Lékai László bíboros Nyíri Tamás[10] vezetésével, 1983-ban Szegeden is lehetővé vált − először levelező tagozaton, majd a rendszerváltás után nappali tagozaton is – a világi hallgatók (leendő hittanárok és hitoktatók) képzése. A 80-as években az erdélyi és a magyarországi ferences rendi teológushallgatókat is Szegedre küldték tanulni elöljáróik, akik az alsóvárosi kolostorban laktak és a Dóm tér 6. szám alatt tanultak. Becslésünk szerint ebben a korszakban mintegy 50 ferences tanult teológiát Szegeden, amihez 20-30 egyházmegyés kispapot számítva elmondhatjuk, hogy összesen 70-80 fiatal egyházi személy gyarapította tudását az intézményben, és ehhez járult hozzá még a 4-500 főnyi, jórészt levelezős civil hallgató.

1991-ben a római Nevelési Kongregáció átvilágította az intézetet, 1991-től pedig az Szegedi Universitas társult tagja lett a Szegedi Hittudományi Főiskola. 1995-ben a SZHF egyetemi teológia szakja a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Karához affiliálódott. Az affiliációt a római Congregatio de Institutione Catholica is megerősítette. Ezáltal főiskolai intézményként is jogosulttá vált egyetemi teológiai és egyetemi hittanári diploma kiadására.

A Főiskola 2008-ban, már Kiss-Rigó László püspöksége alatt vette fel Gál Ferenc[11] egykori dogmatikaprofesszor nevét, aki mellesleg a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első rektora volt, és kivételes személyisége máig hat az oktatásra, a papképzésre, a magyar katolikus egyházra. A Gál Ferenc Főiskola Kozma Gábor rektorsága alatt jelentős átalakításon és bővítésen ment keresztül, így megőrizte a mintegy 4-500 fős hallgatói létszámot, de ezen belül a teológiát tanuló hallgatók száma jelentősen csökkent. Több szakirányú képzés alakult ki a teológia mellett és több kutatócsoport jött létre. Ma már (többek között) a Gerhardus Kiadó tematikus kiadványai, tudományos folyóiratok, konferenciák, fejlődő nemzetközi kapcsolatok és a Klebelsberg-teremben otthonra talált kulturális rendezvények szolgálják az intézmény és az egyházmegye társadalmi küldetését.

2014. augusztus 1-től a Főiskolához csatlakozott a szarvasi Pedagógiai Kar. A mezőtúri Mezőgazdasági Központ és a Gerhardus Tangazdaság 2015. április 1-től került a Főiskola fenntartásába. Az egyes karokon a teológiai oktatás szintje és szerkezete más és más, ezért pontos adatokat ma már szinte lehetetlen mondani.

Az említetteken kívül két köznevelési intézményt is fenntart a Főiskola: a szarvasi Gyakorló Óvoda és Általános Iskola és Bölcsődét 2014. szeptember 1-től, továbbá 2015. szeptember 1-től a mezőgazdasági képzés bázisiskolájaként a békési Tisza Kálmán Szakképző Iskola, Gimnázium és Kollégiumot.

A katolikus teológiai oktatás anyaga

Az előző, vázlatos intézménytörténet beszédesen mutatja a teológiaoktatás hányatott sorsát, amely nem csak a szegedi intézményre jellemző. A katolikus egyház a 16. század közepére korábbi intézményeinek nagy részét elveszítette, s az óriási paphiány következtében a még katolikus hiten maradt, kisebbségbe került lakosság szolgálatát sem tudta ellátni. E bénultságból a magyar katolicizmus csak a 17. század elején tért magához, amikor a tridenti zsinat határozatai nyomán Magyarországon is megindult a rekatolizáció, kezdetben még békés eszközökkel. A katolikus egyház is döntő eszközének tekintette az iskolaügyet, s a felekezetek között a 16-17. század fordulóján a szellemi, irodalmi és iskolai életet pezsdítő, izgalmas versengés kezdődött.[12]

Teológiát azonban csak a papok és a szerzetesek tanultak, ezért az ezzel a tudományággal kapcsolatos rendelkezéseket a papképzésnél kell keresnünk, de ott is inkább csak a tridenti zsinat után időkre korlátozzuk a kutatásunkat, mert intézményünk oktatási rendjét viszonylag kései alapítása miatt a korábbi rendelkezések nem érintik.

A papok képzéséről az egyházi törvénykönyv, a Codex Iuri Canonici (CIC) 235-ös kánonja rendelkezik: legalább négyéves képzési időt ír elő.[13] Ez annyit jelent, hogy amikor a filozófiai és a teológiai képzés más-más helyen történik, akkor sem lehet a képzés idejét leszállítani.[14] Ez az időhatár ugyanis nem a képzés, hanem a szemináriumi tartózkodás minimuma. Hiszen megtörténhet, hogy a papnövendék a képzési időnek csak egy részét tölti közösségben.[15] A papi szemináriumok feladata, hogy összehangolják a papnevelde programját és a képzés programját. Működésük során összhangban kell maradniuk a II. vatikáni zsinat Optatam Totius rendelkezésével.[16] A képzés irányelveit az Optatam Totius 13-17. pontjai határozzák meg. A 13. pont a latin nyelv, a Szentírás és a szenthagyomány elsajátítását tűzi ki célul; a 14. pont a filozófiai és teológiai tanulmányok egyeztetését írja elő; a 15. pont a mindig érvényes filozófiai elvek és a természettudomány megfelelő szintű megismerését követeli meg; a 16. pont leszögezi, hogy a Szentírás tanulmányozásának meg kell előznie a dogmatikus tanulmányokat, a dogmatikus állításokat pedig történeti összefüggésben kell tanítani; míg a 17. pont a tárgyak arányáról és összhangjáról is rendelkezik, egyben felül kívánja vizsgálni a régi oktatási módszereket. II. János Pál az Ex corde Ecclesiae című apostoli rendelkezésében a katolikus egyetemeket külön is szabályozta.[17]

 

Ez a viszonylag hosszú bevezetés azért volt szükséges, mert nélküle érthetetlen az a képzési háló, amelyben a mai teológusképzés folyik. A „civil” képzés[18] bevezetése kapcsán és az Egyetemmel történt megegyezés következtében − Szegeden és másutt is − fokozatosan szétvált a felsőoktatási teológiai képzés és a papnevelés. Az utóbbi a gyakorlati lelkipásztori képzés, valamint a lelkipásztori kisegítő[19] képzés sajátos feltételeit teremtette meg. De a civil hallgatóink – megélhetésükre gondolva – általában más szakot (történelem, irodalom, modern idegen nyelv, esetleg sport, vagy kulturális szervezőmunka) is választanak maguknak a teológiánkon. 

Nagyon fontosak a hitoktatással kapcsolatos rendelkezések, hiszen a végzett civil teológusok kezdetben főleg a hitoktatásban helyezkednek el. Bár a katolikus egyház tanítása szerint a hitoktatás elsősorban a szülők joga és kötelessége, a szentségi katekézist legtöbb esetben képzett teológusok, papok és világiak végzik, iskolában vagy templomban. A kánon szerint katolikus egyetemek, ezen belül teológiák létesítése az egyház joga (807. C.) s bár a felügyeleti jog a püspöki konferenciákat illeti meg (809. C.), ám az alapítás tényét és a szabályzatot az Apostoli Szentszék (Róma) hagyja jóvá (817. C.) A teológiai fakultásokon a három szent tudomány – teológia, kánonjog, filozófia – különleges súlyt kap.

A teológiai fakultások felépítése nagyjából mindenütt azonos. Mindenütt van biblikus tanszék, amelyek a tanerőtől függően tovább tagolódnak ó- és újszövetségi szentírási bevezetés, szövegmagyarázat és bibliai nyelvek tárgycsoportokra. Szintén mindenütt megtalálható az egyháztörténet és patrológia (ókeresztény egyház és irodalomtörténet) tanszék, ahol a legtöbb esetben az ókeresztény egyház- és irodalomtörténetet (patrológia) külön oktatják. A történelem tanszéken belüli tagolás többnyire az egyháztörténeti korszakokat követi. Az erkölcsteológia tanszék tantárgyfelosztása igen változó, ez a tudományszak eredetileg a gyóntatási feladatokra készítette fel a papnövendéket, így a középkori eredetű tananyagfelosztáson erősen nyomott hagyott ez az oktatási cél. Csak az újabb időkben változott meg az etikai és a bioetikai kérdések sokasodásával, s az etikatörténet mellett mindinkább megnőtt a bioetika és a szituációs etika súlya az oktatási anyagban. A filozófia tanszéken hagyományosan filozófiatörténetet és szakfilozófiákat tanulnak a hallgatók, úgymint logika, teodicea, kozmológia, antropológia stb. A szisztematikus teológia tanszéken − amelyet a katolikus teológiákon eredetileg dogmatikai tanszéknek hívtak − a tananyag hagyományos tagozódása: kegyelemtan, egyháztan, mariológia, általános és részletes szentségtan, végső dolgokkal foglalkozó eszkatológia és szentháromságtan. Ma a főbb témákat megelőzően teodiceát, teremtéstant, krisztológiát és pneumatológiát is tanulnak a hallgatók. A neveléstudományi és pszichológia tanszéket korábban pasztorális teológiai tanszéknek hívták, ahol a lelkipásztori munkát segítő pedagógiai tárgyakat tanultak, illetve elméleti pedagógiai tárgyakat sajátították el.

Szentírástudomány az egyházi felsőoktatásban

A hagyományos protestáns nézet szerint a katolikus bibliaoktatás gyengébb vagy legalábbis kevésbé megalapozott, mint a filozófiai, a kánonjogi és a dogmatikai képzés. Ez a nézet a reformáció korából öröklődik és annak a katolikus tévképzetnek felel meg, hogy a protestánsok nem értenek a filozófiához, csak a Szentírást ismerik. Egyik előítéletes állítás sem igaz.

Kétségtelen, hogy a 16. század óta a katolikus egyházban a bibliaoktatás a legkeményebb központi ellenőrzés alatt állt. A reformáció korában a jezsuiták központosított rendje szerezte meg a Szentírás tanításának jogát: nem véletlen, hogy az első magyar katolikus Biblia fordítója, Káldy György[20] maga is jezsuita volt. A katolikus teológiákon a Bibliát a latin szöveg alapján értelmezték. A bibliai lelkiség és a Biblia elmélyültebb ismeretét segítették a bibliatársulatok amelyek eredetileg protestáns intézmények voltak. Az első katolikus bibliatársulat 1814-ben jött létre Würzburgban, magyar katolikus bibliatársulatot pedig jóval később, csak az 1980-as években alapított Tarjányi Béla professzor.

A katolikus bibliatudományban a 19. század végén kitörést jelentett Lagrange munkássága az École Biblique intézet keretében.[21] 1893-ban XIII. Leó pápa Providentissimus Deus kezdetű enciklikája nem csak a Neovulgata redakcióját gyorsította fel[22], hanem új kutatásokra is sarkallta a katolikus biblikusokat. A Pápai Biblikus Bizottság 1906-os megalakulása, majd a Pápai Biblikus Intézet ezt követő létrehozása jótékony hatással volt a katolikus biblikum fejlődésére.

1920-ban a Spiritus Paraklitus enciklika egyfelől ugyan bírálta a racionalizmus terjedését a bibliakutatásban, másfelől azonban további kutatásra buzdított. Igazi áttörést azonban az 1943-as Divino Afflante Spiritu enciklika hozott, amely sürgette az eredeti szöveg alapján történő írásmagyarázatot, egyben feloldotta a modernista-ellenes tiltásokat. Bár 1960–61-ben a Hittani Kongregáció (melyet XXIII. János pápa 1962-ben zárt le) néhány neves biblikust elítélt[23], a végleges szemléletváltást a katolikus egyházban mégis a Dei Verbum zsinati konstitúció hozott, amelynek következtében szabad lehetőség nyílt a katolikus egyházon belül is a bibliatudományban a történetkritika alkalmazásának. Ennek következtében nagyobb figyelmet kapott a katolikus teológiákon is a biblikum oktatása, ezért ma a magyar katolikus teológiákon a biblikumot mindenütt a legnagyobb óraszámban oktatják, az alábbi felosztásban:

• Az Ószövetség tantárgy keretében a hallgatók megismerkednek az ókori kultúrákkal (sumér, akkád, babiloni, kánaáni, asszír, egyiptomi, görög), de csak olyan mértékben, amennyire a bibliatudomány ezt megkívánja.  Az ószövetségi bevezető fölkészíti a hallgatókat az egyes szövegek elemzésére. (Maga a szövegelemzés az exegézis tantárgy keretében történik.)[24] Az oktatás tartalmi szempontból országosan egyezik, de a Pázmány Péter Katolikus Egyetem teológiai fakultásán posztgraduális képzést is folytatnak, elmélyült szövegkritikai kutatással.
• Az Ószövetségi szövegmagyarázat[25] keretében a Teremtés első három fejezetét magyarázzák részletesen.  Ehhez társulnak a biblikus teológiai témák: a történelem-szemlélet és a történetírás kialakulása Izraelben, az emberek közti szövetségkötések jellemzői a Ószövetségben, Isten szövetségre lépése az emberrel, s az ember válasza erre a szövetségre. A második exegetikai tömböt a próféták néhány válogatott fejezete képezi, amelyhez egy elméleti fejtegetés társul: Szentírás-magyarázat az egyházban.[26] A harmadik műfaji tömböt a zsoltármagyarázat képezi. A választott zsoltárok exegézisén[27] kívül a Zsoltárok könyvének felépítése, az egyes zsoltárműfajok és a zsoltárértelmezés történeti áttekintése alkotja a témát.
• A Újszövetség tantárgy révén ismerkednek meg a hallgatók az intertestamentális kor kultúrájával, a zsidó és keresztény apokrif irodalommal, valamint az 1–2. századi Közel-Kelet történetével, különös tekintettel a zsidóság szétszóratására és a kereszténység születésére. A hellén és zsidó történelemből csak annyit ismertetünk, amennyi az Újszövetségre tekintettel föltétlenül szükséges. Az újszövetségi bevezető előkészíti a hallgatókat az egyes szövegek elemzésére.[28] (Maga az elemzés, mint az ószövetségi szövegek esetében, az exegézis tantárgy keretében történik.) Közelmúltbeli fejlemény a biblikus teológia önálló megjelenése az oktatási programban; sok intézményünk azonban – tanártól függően – a biblikus teológiát ma is a szövegmagyarázat részeként oktatja.
• Újszövetségi szövegmagyarázat: első helyen szerepel néhány válogatott fejezet a Corpus Paulinumból. Pál leveleinek fő témái önállóan kerülnek bemutatásra. Végül választott szakaszok exegézise következik a levelek kronologikus rendjében.[29] A következő szemeszterben Márk, Máté és Lukács egyes részleteinek párhuzamos olvasása folyik. Jézus szenvedéstörténetének közös és eltérő hagyományait önállóan mutatjuk be.[30] Külön szemeszterben elemezzük a hegyi beszédet (Máté 5–7. fejezet), valamint Lukács és Máté gyermekségtörténetének felépítését és teológiáját.[31]
• Fontosnak tartom az ó- és újszövetségi apokrifeket tárgyaló szemináriumot, amely elméleti bevezetőt és gyakorlati elemzéseket tartalmaz. A félév végén szemináriumi dolgozatot kell írni egy-egy apokrif iratról, előzetesen megbeszélt szempontok szerint.[32]

A magyar katolikus bibliatudomány örvendetes fejleményének vélem, hogy az 1990 óta megrendezett Szegedi Nemzetközi Biblikus Konferenciákon[33] fontos ökumenikus eszmecsere bontakozott ki. Eddigi legnagyobb teljesítményünk pedig a Jeromos Bibliakommentár lefordítása és kiadása volt.[34] 

A biblikus tanárok Szegeden

Az alábbi felsorolás néhány esetben hiányos, főleg a régebbi biblikus tanárok életrajzi adataihoz nem tudtam hozzáférni. Az egyes oktatók mindegyik publikációja sem szerepel a végjegyzetben, csupán egy válogatás fontosabb és témánk vonatkozásában releváns műveikből.

Szentiványi (Zeisinger) Róbert Szegeden tanított 1933–1940 között. 1880-ban született Budapesten és 1961-ben Szegeden hunyt el.  Hányatott életű bibliakutató, és irodalomtörténész, aki Budapesten, Pozsonyban, Esztergomban és a bécsi Pázmáneumban valamint Rómában a Gregoriana egyetemen tanult teológiát és biblikumot. Pappá szentelték 1905-ben és ugyanebben az évben bölcsész diplomát is szerzett. Kolozsvárott működik 1906-ban, 1907–19 Gyulafehérvárott tanított, emellett a Batthyáneum nagyhírű érseki könyvtár igazgatója, ahol nagyon jó forrásanyagokhoz fért hozzá, patrisztikus és középkori exegéták munkát tanulmányozva.[35]  1920-ban Budapestre települt és Pilisvörösvár plébánosa lett. A Szegedi Hittudományi Főiskolán 1933–40 között tanított, majd újra a kolozsvári egyetemen tanára 1940–44 között. Majd a Zirci Hittudományi Főiskolán tanára 1944–50 között. Biblikus szempontból a legjelentősebb műve a Szentírástudomány kézikönyve, mely az első magyar katolikus bibliai kézikönyv volt, de mivel a katolikus oktatás nyelve latin volt, kitűnő szakmai anyaga ellenére hivatalosan nem használták az oktatásban. 

Mócsy Imre SJ.  Szegeden tanított biblikumot 1938–1944 között. Az élete igen kalandos volt. Kalocsán született 1907-ben, 1980-ban Budapesten halt meg. Kalocsán érettségizett az akkoriban igen népszerű jezsuita gimnáziumban. 1925-ben belépett a Jézus Társaságába. A noviciátust Érden végezte 1925–1927 között, 1927–1930 között Szegeden, a rendi főiskolán tanult filozófiát. 1930-ban jelent meg Budapesten első publikációja, ekkor Weiser Frigyes SJ Alfréd titka című művét dolgozta át. Ezt követték a külföldi tanulmányai 1933–1939 között Innsbruckban teológiát hallgatott és ott is doktorált. Közben kétszer is a Biblikus Intézet ösztöndíjasa volt Rómában. 1933-ban jelent meg első kötete, a Szikrák Loyolai Szent Ignác lelkéből, a kötet második kiadása 1940-ben látott napvilágot. 1938-ban Innsbruckból visszatérve a hivatalos diszpozíciója Budapestre szólt, ezért innen járt le oktatni Szegedre. Eközben 1939–1942 között Rómában tanult, a Pápai Biblikus Intézetben, ahol kandidátusi tudományos fokozatot szerzett. Szegeden a biblikumon kívül 1942–1944 között ószövetségi görög és héber nyelvet is oktatott Szegeden. 1944-ben a Pápai Gergely Egyetem meghívta a teológiai fakultásán éppen megüresedett újszövetségi tanszékére, tanári állását itt 1947-ig töltötte be. Közben 1946-ban megvédte doktori disszertációját a római Pápai Biblikus Intézetben.[36] A Duplex acceptio S. Ioannis Chrysostoni et Theoria Antiochenát két kötetben adták ki Rómában, 1945-ben. 1947–1949 között Szegeden volt a biblikus tudományok tanára. 1948-től Czapik Gyula érsek szóvivője volt Rómában, 1949-ben hazatért, mint vatikáni kémet letartóztatták, majd internálták Kistarcsára, ahol építkezésnél vízhordó volt, később a szőnyegszövő műhelyben dolgozott. 1953-ban izgatás címén kilenc és fél év börtönre ítélték. A Markó utcában és Vácott volt börtönben. 1954-ben feltételesen szabadult, 1955-ben az Állatorvosi Főiskolán lett könyvtáros, majd MÁV-raktáros, 1958-ban a Szépművészeti Múzeum dokumentációs központjában kutató. 1964-től ismét fizikai munkás volt a MÁV-nál, az északi elosztó raktárban dolgozott. 1965-ben letartóztatják összeesküvésben való részvételért, és újabb négy év börtönt kapott, 1968-ban szabadult, a MÁV oltószerraktárában dolgozott tovább, 1970-ben nyugdíjba vonult. A továbbiakban lelkigyakorlatokat tartott. Legendás volt bibliai műveltségéről és derűjéről. A lelkigyakorlatokon a Biblia spirituális értelmezését művelte.

Orosz András SJ. biblikumot tanított 1942–1948 között Szegeden. Szintén Jezsuita tanár volt, 1917-ben, Pécelen született és 1971-ben hunyt el.  Maconkán nevelkedett. Általános iskoláit Pécelen végezte, a gimnáziumot Kalocsán, 1936-ban érettségizett. Novicius volt Zugligeten 1936-tól. Filozófiai tanulmányait Budapesten és Kassán végezte. Pécsett lett nevelőtanár, majd Szegeden teológiát tanult 1943-1947 között. 1946-ban pappá szentelték.  1947-48-ban Budapesten a Manrézában töltötte a próbaéveit, 1948-49-ben tanyai missziós munkát végzett, 1949-ben örök fogadalmat tett. 1949-50-ben Főiskolai tanár lett Szegeden és Szentírástudományt tanított. 1950-51-ben Budapesten templomi lelkész lett, 1951-ben rövid ideig spirituális.  Őt is elérte az üldözött jezsuiták sorsa 1951-1955 között segédmunkás lett, dróthálót készített. 1955-1956-ban Állami gazdaságban dolgozik, 1956-1964 között a Szeretet Szolgálat munkatársa. Számos biblikus lelkigyakorlatokat vezetett.  A háború alatt, egyes források szerint, P. Raile nunciatúrai megbízott segítője lett, 180 szökött katonát és zsidót mentett meg. Írott, nyomtatott munkája nem maradt fenn.

Katona Ottó, Jusztin OFM. 1950 és 1952 között volt biblikus tanár Szegeden.

Szörényi Andor biblikumot tanított városunkban 1951–1952-ben. 1908-ban született Kulában, s 1969-ben halt meg Budapesten. Iskoláit Zomborban végezte, majd 1932-ben teológiából doktorált a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen. 1931-ben pappá szentelték, 1932–1936 között a római Pontificium Biblicumban tanult. 1936-ban a kalocsai papnevelő tanára lett. 1946-47 között internálták. 1950-től a kalocsai szeminárium rektora lett, majd 1951-től az éppen megalakuló Miután ez az intézmény megszűnt 1952–1969 között a budapesti Katolikus Hittudományi Akadémia ÚSz-i tanszékének professzora[37].

Oktatási tevékenysége idején nagy érdeklődéssel fordult mind a biblikus és mind a profán tudományok felől, ugyanis erre az időszakra tehető egyfelől a Holt-tengeri tekercsek (1947-1951) megtalálása, másfelől a protestáns egyházakban már elfogadott történetkritikai módszert alkalmazta és tanította a katolikus teológián is. Ezzel sok konzervatív pap és püspök nemtetszését vívta ki.

1956-ban tagja volt a Papi Forradalmi Tanácsnak, mely támogatást és információt biztosított a hosszú elzárkóztatásban lévő Mindszenty József hercegprímásnak. 1959-ben a kar dékánjaként keményen fellépett a budapesti kispapok „OPUS PACI” (békepapi mozgalom) lázadása ellen és elmarasztalta résztvevőket. Az ellenszegülő hallgatóknak (mintegy 14 kispap) távoznia kellett a szemináriumból. Körülbelül 50 kispap szolidaritásból követte őket. A magyar katolikus teológiai élet ellentmondásosságának szomorú epizódja, hogy élete vége felé Rómában bevádolták haladó nézetei miatt, ezért a római Hittani Kongregáció előtt több alkalommal védekezni kényszerült. Első meghallgatására már betegen (agyvérzés után) érkezett. 1967. március 5-én meghalt az édesanyja, 1967. március 17-én együtt temették őket a farkasréti temetőben.

Ipoly Ottó biblikumot tanított 1951 és 1952 között Szegeden. 1925-ben született Kerekegyházán és autóbalesetben vesztett életét 1997-ben, Kecskemét közelében. Pappá 1949-ben szentelték Kalocsán, 1950-ben teológiai doktorátust szerzett Budapesten a Hittudományi Akadémián, 1950-től káplán Soltvadkerten, 1952-ben biblikus tanár az Egyházmegyeközi Hittudományi Főiskolán, Szegeden, 1957-ben biblikus tanulmányokat végzett Rómában, de onnan már nem tért vissza Magyarországra, hanem 1960-ban az olaszországi magyarok lelkésze lett római központtal. Közben 1965-ben káplán a Clinica Maria Teresa plébánián Rómában, 1968-ban. Majd az Egyesült Államokba távozott és Biblikus tanár lett a Pontifical College Josephinumban, Columbus, Ohio, USA, innen visszatért Európába 1991-től a németországi Insell-ben lett káplán. A rendszerváltást követően visszatér Magyarországra. 1994-től templomigazgató lett Kecskeméten a Szent Erzsébet templomban, 1994-ben hittanár a kecskeméti Angolkisasszonyok Gimnáziumában, 1996-ban a Kecskeméti Teológiai Tanfolyam biblikus tanára. Autóbalesetben halt meg 1997-ben. Munkái kéziratban maradtak fenn.

Szilléry László 1957–1958-ban oktatott biblikumot Szegeden, 1957 és 1959 között pedig prefektus volt a szemináriumban.

Hegedűs Antal biblikumot tanított 1960-tól 1965-ig Szegeden. 1928-ban, Bajmokon született. Tanulmányait a Budapesti Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte 1947 – 1953 között. Teológiai doktorátust 1956-ban szerzett Budapesten, majd történelemtudományit 1982-ben Újvidéken (Novi Sad, Jugoszlávia).  Pappá 1951-ben szentelték a kalocsai főegyházmegye szolgálatára.  1953−1959-ben Tázlár−Alsótelepen lelkész, 1960−65 között a Biblikum tanára a Szegedi Hittudományi Főiskolán[38], 1965−1970-ben plébános Hercegszántón.  1971-ben Jugoszláviába távozott, 1975-ben laicizált, megnősült, két gyereke van. Jelenleg Szabadkán (Subotica) él. Oktatói tevékenységéből kevés információ és publikáció maradt fenn.

Ijjas (1931-ig Ikotity) József 1965-től tanított biblikumot Szegeden. 1901-ben született Baján és 1989-ben Kalocsán hunyt el. Hajós családból származott, középiskoláit Baján és Kalocsán, a teológiát Budapesten végezte, 1925-ben szentelték pappá Kalocsán, káplán volt Dusnokon, 1927-ben Szeremlén plébániai kormányzó, majd a kalocsai szeminárum prefektusa és biblikum tanára. 1928-ban Rómában az Institutum Biblicumon tanult, 1929-től érseki szertartó lett, 1931-től főegyházmegyei cenzor, 1935-től a budapesti Szt. Imre kollégium prefektusa, 1937-től a Jeruzsálemben a Via Dolorosan található Szt. Imre osztrák-magyar zarándokház igazgatója. Jól ismerte a Szentföld földrajzát és kitűnő beleéléssel adta elő a bibliai történeteket belehelyezve az eredeti közegükbe.   1939-től a Központi papnevelő intézet prefektusa. 1941-ben a szabadkai Paulinum igazgatója és a szabadkai apostoli adminisztratúra kormányzója lett az érsek megbízottjaként. 1942-ben zsinati vizsgáló, 1944-ben pápai prelátus, majd plébános Dusnokon, 1947-től a kalocsai Szt. Imre plébánia vezetője, 1950-ben szentszéki bíró, 1954-ben plébános Miskén. 1956-ban esperes, 1962-ben baja−belvárosi plébános, 1964-től csanádi apostoli adminisztrátor. Amikor a szegedi Hittudományi Főiskoláról eltávolították Hegedűs Antal tanárt, az előadásokat ő tartotta meg[39], de Nádor Ferenc piarista vizsgáztatott. Tanított bibliai bevezetőt, egzegézist, hébert és görögöt. Az ÁEH mindent megtett, hogy eltávolítsa a kispapoktól. Részt vett a II. vatikáni zsinaton. 1969-től kalocsai érsek, az MKPK elnöke, 1976-tól pápai trónálló, 1987-ben felmentéssel nyugdíjba került.  A kinevezett koadjutor érsek Paskai László lett mellette.

Nádor Ferenc SchP. Először 1965-től tanított biblikumot Szegeden, nem tudjuk, meddig, majd 1975 és 1978 között. 1921-ben született Eleken, 1991-ben halt meg Budapesten. Apja, Niedermeyer Ferenc dohánykereskedő volt. A szegedi piarista gimnáziumban érettségizett 1940-ben, majd belépett a rendbe, ahol a Szent Ágostonról nevezett Ferenc nevet vette föl. A váci noviciátus után teológiát tanult a budapesti Pázmány Péter Egyetemen. Nevét 1942-ben magyarosította Nádorra. 1947-ben teológiai licenciátust szerzett, majd elöljárói 1947-ben a debreceni gimnáziumba küldték hittanárnak, ahol az 1948. évi államosítás után is tanított hittant az általános iskolában, egészen 1950-ig, a rend ottani föloszlatásáig. Ezután csanádi egyházmegyés pap lett és káplánként működött Csorváson, majd 1953-tól Endrődön és 1959-től Gádoroson. Még gimnáziumi tanárként részt vett a regösmozgalomban és diákklubot szervezett[40]. 1961-ben megszerezte a teológiai doktorátust. 1965-ben nevezték ki a szegedi Hittudományi Főiskola szentírástan tanára.[41] A tanárságának idejére esik a magyar nyelvű egységes katolikus teológiai jegyzetek kiadásának szorgalmazása. Ennek a sorozatnak a keretében írta meg publikált kézikönyveit, amely a bibliai történet-kritika és a szerkesztéskritika felé nyit és igyekszik a német bibliai kutatásokat népszerűsíteni Szegeden. A főiskolai tanárság mellett 1978-től kisegítő lelkész volt Békéscsabán, 1979-től Szeged-Rókuson, és 1980-tól Orosházán. 1980-ban súlyosan megbetegedett, barátja, Ormai Gusztáv Budapest-Albertfalvai plébános vette magához.

Tarjányi Béla mindössze egy rövid ideig, az 1970/71-es tanévben tanított biblikumot Szegeden. 1942-ben született Bócsán. Teológiai tanulmányokat folytatott Budapesten 1960–1966 között, 1965-ben pappá szentelték, 1966-ban doktorált Budapesten, majd ezt követően Rómában a Pápai Biblikus Intézetben tanult 1967–1969 között. Ekkor már érvényben van az a rendelkezés, hogy katolikus teológián biblikumot csak olyan tanár taníthat, akinek római végzettsége van. Tanár lett a Szegedi Hittudományi Főiskolán 1970-ben, majd 1971-ben Budapesten a Hittudományi Akadémia megüresedett ószövetségi tanszékén. 1977-ben „optált”, vagyis pályázat nélkül átkérte magát az újszövetségi tanszékre és annak vezetője lett. Személyével a II. Vatikáni zsinat utáni új magyar biblikus nemzedék oktatói tevékenysége kezdődik el[42]. A katolikus Biblia apostolság erősítésére 1989-ben megalapította a Szent Jeromos Bibliatársulatot. Kutatási területe a szinoptikus evangéliumok. 1973-ban részt vett a teljes Ó-és Újszövetség bibliafordításban: a 12 kispróféta könyvét fordította. Kiadói vitába keveredett a SZIT-el ezért 1997-ben Káldy és Tárkányi Neovulgáta-fordítását revideálva a Neovulgáta alapján kiadta az új katolikus Bibliát, amelyet nagy példányszámban terjesztett. Biblikus pasztorális irányultságú negyedévi folyóiratot hozott létre Jeromos füzetek néven, mely 1991-től mintegy 78 szám jelent meg. A Bibliatársulat jelentős kiadói tevékenységet fejtett ki és igyekezett összefogni a katolikus biblikus tanárokat.[43]   

Kerekes Károly OCist. 1972 és 1984 között tanított biblikumot Szegeden. 1918-ban Kistályán született, s 2009-ben hunyt el Budapesten. Iskoláit Egerben és Budapesten végezte a cisztercitáknál, 1937–1945 között a ciszter rend tagja, 1947-ben pappá szentelték. 1944-ben tanárképző főiskolát végzett, görög-latin szakos tanár lett. 1945-től gimnáziumi tanár Egerben, 1948-tól Budapesten. 1950-ben, a szerzetesek szétszórása után orosztanár lett Adonyban és Belojaniszban (magyarországi görög kolónia), illetve Szomolyán. 1957-től könyvelőként dolgozott Pannonhalmán a szociális otthonban, majd káplán lett Baján, 1961-ben Jánoshalmán, 1964-ben Akasztón, 1966-ban Dunapatajon, 1967-ben Jánoshalmán, 1970-ben Bátyán, 1971-ben Kalocsán. 1973–1983 között a Szegedi Hittudományi Főiskolán biblikus tanár volt, 1987-től zirci apát. Biblikum oktatásában elsősorban attraktív görög tudásával és filológiai érdeklődésével tűnt ki. Mivel klasszika filológiai előképzettsége volt a biblikum és a klasszika filológia kapcsolatát művelte, de inkább autodidakta módon, mint az összehasonlító irodalom elemzés szabályai szerint. Héber tudása is figyelemre méltó volt. A liturgikus felolvasásban a II. Vatikáni zsinat bevezette azt a módszert, hogy 3 éves ciklusban ismétlődnek a vasárnapi evangéliumok leckék és ószövetségi olvasmányok felolvasásai. Főleg ószövetségi olvasmányokat fordított liturgikus felhasználásra, de kötői ihletből gyakorta időmértékes verselésben és rímes sorokba adva vissza a prófétai szövegeket.[44]

Benyik György 1978 és 2016 az intézet tanára, 2016 szeptember 1-től nyugdíjas óraadója. 1952-ben született Soltvadkerten. Teológiai tanulmányait 1970-1971-ben a Szegedi Hittudományi Főiskolán, majd 1972-1975-ig Budapesten a Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1975-ben szentelték pappá. 1978-tól Rómában a Pápai Gergely Egyetemen és a Biblikus Intézetben folytatott tanulmányokat, ahol 1982-ben biblikus teológiai licenciát szerzett. 1997-ben doktorált a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Teológiai Fakultásán. 1978 óta tanít a Szegedi Hittudományi Főiskolán. 1980-2008-ig a Szegedi Hittudományi Főiskola Biblikus Tanszékének tanszékvezető tanára. A Szabadkai Teológiai Kateketikai Intézet vendégtanára. A Keresztény-Zsidó Társaság tagja. A Szegedi Biblikus Konferencia alapítója (1988-) és szervezője. 1978-től bibliai bevezetést, szövegmagyarázatot, bibliai hébert, görög nyelvet oktat. SNTS tag.[45]

Szabó Mária 1992-től 2012-ig volt szegedi biblikua tanár. 1951-ben Budapesten született, egyetemi tanulmányait is a fővárosban végezte. 1977-ben a Kossuth Lajos Tudományegyetemen történelem–latin szakos középiskolai tanári diplomát és görög filológus diplomát szerzett. 1977–1992 között a MTA Ókortudományi kutatócsoport tudományos munkatársa, melynek keretében részt vett. A Magyarországi Középkori Latinság Szótára szerkesztésében. 1992-tól a Szegedi Hittudományi Főiskola főiskolai adjunktusa, a bibliai nyelvek oktatására szakosodott.[46]

Thorday Attila 1962-ben született Budapesten, teológiai diplomát a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Hittudományi Karán szerzett 1992-ben, majd 1994-ben biblikus szaklicenciát Università Gregorianan. A Szegedi Hittudományi Főiskola Szentírástudományi Tanszékén tanít 1995-től. Teológia doktorátust szerzett 1997-ben. A Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat elnökhelyettese 2000-től. A PPKE Hittudományi Karán a Liturgika és Lelkipásztorkodástan tanszékvezetője 2001–2005 között. A Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskolán az ószövetségi szentírásmagyarázat előadója 2002-től,[47] majd a Szegedi Szent Gellért Papi szeminárium igazgatója, a Szegedi Hittudományi Főiskola biblikus tanára, a Gál Ferenc Főiskola oktatási rektorhelyettese. Később a biblikus tanszékről a gyakorlati teológiai tanszékre váltott.

Szatmári Györgyi 2001-től 2012-ig oktatott bibliatudományokat Szegeden. 1966-ban, Budapesten született, középiskolai tanulmányait a nagykőrösi Arany János Gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányokat Szegeden a József Attila Tudományegyetem Természettudományi Karán folytatott, ahol 1990-ben matematika–fizika szakos középiskolai tanári diplomát, majd 1991-ben számítástechnika szakos középiskolai tanári diplomát kapott. 1993-tól a Szegedi Hittudományi Főiskolán tanult filozófiát és teológiát, majd 1998-ban teológiai bakkalaureátust szerzett. Ugyanaz év őszétől Rómában a Pontificia Università Gregorianán folytatta teológiai tanulmányait, s szerzett biblikus teológiai szaklicenciátust 2001-ben. 2001.szeptemberétől tanít a Szegedi Hittudományi Főiskolán biblikus tárgyakat (ó- és újszövetségi teológiát és exegézist). 2008: PhD Pázmány Péter Katolikus Egyetem. 2001-2010: Szegedi Hittudományi Főiskola (2009-től Gál Ferenc Hittudományi Főiskola) 2008-2010: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszék (mb. főiskolai docens) 2010-től: Sapientia Szerzetesi Hittudományi Főiskola Bibliatudomány Tanszék (főiskolai docens) 2011-től: Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészettudományi Kar Hebraisztika Tanszék (mb. főiskolai docens)[48]

Martos Levente Balázs 2008 és 2012 között oktatott Szegeden. Szombathelyen született 1973-ban. Teológiát Budapesten, Rómában és Jeruzsálemben tanult. 1998-ban pappá szentelték. 2000-ben biblikus szaklicenciátust szerzett a Pápai Biblikus Intézetben, 2002-ben a PPKE Hittudományi Karán PhD doktori fokozatot. 2000-től Szombathelyen tanít, 2007-től Győrben a Győri Hittudományi Főiskola biblikus tanára, főiskolai docens. 2008–2009-ben a Szegedi Hittudományi Főiskola (majd Gál Ferenc HF) docense is. 2010-ben habilitált Budapest Pázmány Péter egyetem teol. Karán. 2014 Pápai Biblikus Bizottság tagja.[49] 

Rózsa Huba 2008-tól szegedi biblikus tanár. 1939-ban, Budapesten született. Székesfehérvári egyházmegyés papként a szegedi Hittudományi Főiskolán tanult 1959–1964 között. A budapesti Hittudományi Akadémián szerzett teológiai doktorátust 1969-ben. Papszentelése 1964-ben volt. Káplánként dolgozott 1969-ig. 1969–1975 között az esztergomi Hittudományi Főiskola tanára, 1972–1975 között a Pápai Biblikus Intézet ösztöndíjasa volt. 1975-ben biblikus szaklicenciátust szerzett. 1975–1977 között az esztergomi Érseki Főiskola tanára. 1977-től a Budapest Hittudományi Akadémia Ószövetség tanszékének vezetője, 1986–1988 és 1988–2000 között dékán. A levelező tagozat igazgatójaként működött 1991–1998 között. 1992-től a Szent István társulat választott alelnöke. 2002-től a Hebraisztikai Társaság alelnöke. Apáczai Csere János-díjas 1993-ban, Scheiber Sándor-díjas 1998-ban, Stephanus-díjas 2001-ben. Széchenyi díj 2015. 2008-tól Szegeden a Biblikus tanszék vezetője. [50]  

Horvát Endre 2013 óta tanít bibliatudományokat Szegeden. 1974-ben született Óbecsén, Moholon nőtt fel. A szegedi Teológiai Főiskoláról tanulmányainak második éve után tanárai ajánlásával Rómába került, a Germanicum-Hungaricum kollégiumba, és ott folytatta teológiai tanulmányait. 2003-ban pappá szentelték, ezután még egy évet töltött Rómában, ahol a Gergely Egyetemen megszerezte a teológiai magiszteri fokozatot biblikus teológiából. Ennek befejezéseként fél évet Jeruzsálemben töltött. A Szabadkai Püspökség Teológiai-Katekétikai Intézetének titkára. Ugyanezen intézményben újszövetségi teológiát és egzegézist ad elő. Olaszul, németül, franciául és angolul beszél, szűkebb szakterülete okán jó ismerője az ógörögnek. Jelenleg csonoplyai plébános.

Kocsi György 2014 óta tanít Szegeden. 1955-ben Borszörcsökön született, a győri Bencés Gimnáziumba járt, később Budapesten teológiát tanult. ÁEH üldözi, szentelése előtt megfélemlítik. 1980-ban papszentelése után Budapestet el kell hagynia. Bucsuszentlászlón, Nagyatádon káplán, útlevelét bevonják. 1986-ban gépjárművezetői engedélyét is bevonják, Iharoson plébános 1986-1990-ig. Németh Miklós – Pintér Dezsőn keresztül – felkéri egyházi tanácsadónak, amit nem fogad el. Tübingenbe ment tanulmányi szabadságra, keleti nyelveket is tanult, a hébert Walter Groß-nál, az asszírológiát Wolfgang Röllignél, az egyiptológiát Wolfgang Schenkel-nél, az ugaritológiát Paolo Xella-nál és Manfred Krebernik-nél. Tanulmányait Herbert Haag, neves tübingeni professzor támogatta. 1995 Iharosra plébániai kormányzó. 1998-tól prefektus a Veszprémi Érseki Hittudományi Főiskolán.  2006-tól Zamárdi, majd Balatonendréd plébánosa.  Kitüntetés Magyar Köztársasági Arany Érdemkereszt (2011) Tanulmányait, jegyzeteit több folyóiratban (Pannonhalmi Szemle, Vigilia, Távlatok stb.) is publikálták[51].

Szakács Tibor a szegedi intézet volt növendéke, aki tanulmányait a Pápai Biblikus Intézetben végezte, 2017-ben kezdte meg az oktatást a Gál Ferenc Főiskolán.

Összegzés

Úgy vélem, sikerült a szegedi biblikusok munkásságát jól dokumentáltan bemutatni, és az olvasó előtt világossá vált az intézmény hányatott története is. Talán a többi tanszék oktatói munkásságával válik teljessé ez a kép. Remélem, ennek megírására akad vállalkozó, hiszen így tudnánk csak bemutatni, hogy a szegedi teológiai képzés felsőoktatási intézménye hogyan épül bele a szegedi felsőoktatásba. Mivel régen az itt tanuló kispapok, később pedig a civil hallgatóink jelentős része Bács-Kiskun, Csongrád és Heves megyében adja tovább az itt megszerzett tudást, a teológiai és hitoktatásban kulcsfontosságú az intézmény által adott ismeret és szemléletmód. Számos korábbi növendékünk, akik közül jó néhányan már oktatók, más egyházi felsőoktatási intézményekben folytatják oktatói tevékenységüket, ezért megállapíthatjuk, hogy az intézmény biblikusai országos hatásúak. Csak néhány példát említek: Szatmári Györgyi, a Sapientia Szerzetesi főiskolán tanít, Szabó Xavér OFM úgyszintén, Horváth Endre Szabadkán szervezi a teológiai oktatást, Perintfalvi Rita pedig a bécsi egyetemen tanít. De számos volt növendékünk Leuvenben, Párizsban vagy Bécsben folytatta tanulmányait és hogy a felsőoktatás, vagy a tudományszervezés mely intézményében kötött ki, arról még nem készült felmérés. Talán számukra is érdekes lehet ez a tanulmány, amelyet nekik kellene tovább írni.

Szegeden 1988-ban indult a Nemzetközi Biblikus Konferencia évenkénti összejövetele, amely az elmúlt 28 évben európai, 2014 óra pedig világhírű lett. Ha statisztikai adatokban akarjuk bemutatni működését, akkor attraktív számokat mondhatunk: több mint 4000 látogatója volt a konferenciának az elmúlt 28 évben, 400 fölötti a Szegeden elhangzott szakmai eladások száma, valamint 170 külföldi professzor ismertette kutatásait városunkban és 40 kötetet adtunk közre18. Az első néhány konferencia után ökumenikus szakmai műhellyé váltunk, amely együttműködési szerződést kötött a kolozsvári Babeș-Bolyai Tudományegyetemmel és kiemelten az Ortodox Fakultással, valamint a varsói II. János Pál Egyetemmel.

18 külföldi egyetem híres kutatóprofesszorai segítik tanácsaikkal a konferenciánkat, úgymint: Prof. Dr. Adorjáni Zoltán professzor, Protestáns Teológiai Intézet, Kolozsvár (Románia); Prof. Dr. Bernardo Estrada, Pontificia Universta Santa Croce, Róma (Olaszország); Prof. Dr. Mario Cifrak, Katholische Theologische Fakultate, Zágráb (Horvátország); Prof. Dr. Fröhlich Ida, az MTA doktora, Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Dr. Habil Hodossy-Takács Előd, Hittudományi Egyetem, Debrecen; Rev. Ioan Chirilă, Professor PhD President. Ședința Senatului Universității Babeș-Bolyai, Alba Iulia / Gyulafehérvár (Románia); Dr. Juhász Gergely PhD, Hope University Liverpool (Egyesült Királyság); Dr. habil. Kocsis Imre, Pázmány Péter Katolikus Egyetem; Prof. Dr. Martin Meiser, Universität des Saarlandes, Evangelische Theologie, Saarbrücken (Németország); Prof. Dr. Karl-Wilhelm Niebuhr, Theologische Fakultät Friedrich Schiller Universität, Jéna (Németország); Dr. Oláh Zoltán kanonok, Római Katolikus Teológiai Egyetem, Alba Iulia / Gyulafehérvár (Románia); Ks. Hubert Ordon SDS, Instytut Jana Pawła II. Katolicki Uniwersytet, Lubelski Jana Pawła II, Lublin (Lengyelország); Dr. Perintfalvi Rita, Österreichisches Katholisches Bibelwerk, Klosterneuburg (Ausztria); Dr. Szécsi József PhD, a Keresztény−Zsidó Társaság Elnöke, Budapest; Prof. Dr. Tobias Nicklas, Lehrstuhl für Exegese und Hermeneutik des Neuen Testaments, Fakultät für Katholische Theologie, Universität Regensburg (Németország); Prof. Dr. Zamfir Korinna, Katolikus Teológiai Fakultás, Babeș-Bolyai Egyetem, Kolozsvár (Románia). Ennek köszönhető, hogy 2014-ben Szegeden tartotta a Studiorum Novi Testamenti akadémiai szervezet éves konferenciáját, több mint 130 egyetemről, körülbelül 500 kutató vett részt rajta, a világ mind az öt kontinense képviselve volt. Annak előtte ennyi Biblia-tudós még soha nem járt Szegeden. Így a szegedi biblikusok munkáját Los Angelestől Svédországig, Tokiótól Moszkváig és Dél-Afrikától Ausztráliáig és Indiáig minden jelentősebb egyetemen ismerik, ahol van keresztény fakultás.

Tudományos és népszerűsítő programokat egyaránt irányítunk: a kézzel másolt Bibliát, amelynek másolásában 5000 magyar vett részt, 2015. október 14-én adtuk át Ferenc pápának. 2016-ban az 500 hangú Biblia készült el, 2020-ra pedig szeretnénk elkészíteni a Szétszórt Magyarok Hangzó Bibliáját több mint 300 külföldi magyar szervezet és lelkészség bevonásával. 2016-ban, a Reformáció évében a Római levél kutatásáról emlékeztünk meg, és a hamarosan elkészülő német/angol nyelvű kötetet minden jelentősebb európai egyetem megkapja. Jól látható, hogy a nemzetközi tudományos Bibliakutatásban, az immár csak szegedi iskolaként emlegetett kutatócsoport milyen aktívan vesz részt.

Megjelent három részben, a folyóirat 2018. februári, márciusi és áprilisi számaiban

Jegyzetek

[1] Remetei Kőszeghy László (1745-1828) Budán végezte a bölcseletet, 1765. Trencsénben a Jézus-társaságába lépett. 1773-ban a rend feloszlatása után Pécsett tanított szónoklattant és költészetet. Grazban, 1776-ban szentelték pappá, tovább tanított Pécsett, majd 1778-ban a csanádi egyházmegyébe lépett át. 1779-ben csanádi kanonok, 1785-ben püspök-helyettes, 1788-ban püspöki helynök, 1798-ban nagyprépost, 1800 csanádi püspök lett. A káptalan számára megszerezte a ság-paráci uradalmat, majd 1804-ben megalapította a temesvári szemináriumot. 1821-ben egyházmegyei zsinatot hívott össze, a magyar papokat helyezett német falvakba. Irodalmi munkássága: Lessus funebris magni ecclesiarum antistitis Georgii Klimo. Graecii, 1777.; Applausus, quum… dominus Emericus Christovics ritu solemni praesul inauguratus Csanadiensi ecclesiae praeficeretur, ab… concinnatus a. 1777., U.o.; Oratio funebris ad solennes exequias… Emerici Christovics episcopi Csanadiensis … in cathedrali ecclesia Csanadiensi celebratas die 21. Jamiarii anno 1799. Temesvarini; Sermo per eam occasionem, qua gremiale dioecesis Csanadiensis seminarium in aedes olim iesuiticas Temesvarini introductum fuit, habitus 17. November. 1806. U.o; Epistola pastoralis ad clerum Csanadiensem. Szegedini, 1806; Homilia… episcopi Csanadiensis per occasionem visitationis canonicae habita, ac per Georgium Stocker … germanice reddita. Temesvarini,1811.

[2] Egy munkájáról tudunk Kőszeghy József: Sermo grati animi significationem capituli Csanadiensis exhibens … qua Ordo Sancti Gerardi Primi Csanadiensis … seu „Sermo grati animi significationem capituli Csanadiensis exhibens … qua Ordo Sancti Gerardi Primi Csanadiensis … seu” Temesvarini, 1811.

[3] Móri Glattfelder Gyula Sándor (1874-1943) csanádi püspök 1911-től, kinevezett kalocsai érsek 1942-től haláláig. 1896-ban szentelték pappá. Hitoktató lett, s a Központi Papnevelő Intézet tanulmányi felügyelője. A katolikus egyetemisták Szent Imre-kollégiumának alapítója és első igazgatója 1900-ban. 1901-től 1906-ig szerkesztette az Örökimádás című folyóiratot. Doktorálása után, 1909-től a hitszónoklat tanára lett a Pázmány Péter Tudományegyetemen. A pápa 1911 márciusában Csanád egyházmegye püspökévé nevezte ki. Májusban püspökké szentelték, majd megkezdte ebbéli tevékenységét a Csanádi egyházmegye székhelyén, Temesvárott. Jelmondata a Iustum Amore (‘Csak a szeretet!’) lett. Egyházmegyei szemináriumot és papnevelő intézetet létesített Temesváron. Akkor 250 plébánia és 1050 filia tartozott az egyházmegyéhez. A trianoni békeszerződés után Glattfelder Gyulát nemkívánatos személynek nyilvánították Temesvárott. 1923-ban el kellett hagynia Romániát és Szegedre tette át székhelyét. A Szentszék az államhatároknak megfelelően az egyházmegyei határokat is megváltoztatta. A csanádi püspökség 250 plébániából 47 maradt, az 1050 filiából 32. A későbbiekben, pontosan 1950-től Szeged-Csanádi egyházmegye név alatt működött a püspökség Szeged központtal mind a mai napig. Klebelsberg Kuno kultuszminiszter segítségével 1930-ra felépül a Fogadalmi templom, amely egyben a püspökség székesegyháza lett, 1932-re a Fogadalmi templom körül, a Dóm téren megépültek az új egyetemi épületek a Kolozsvárról elűzött Magyar Királyi Ferenc József Tudományegyetem számára, ezen épületekben jutott hely a püspöki palotának, a Szent Imre-kollégiumnak, s a papneveldének, ez utóbbi irányítását a jezsuitákra bízta Csanád egyházmegye püspöke. 1932-ben az Actio Catholica ügyvezető elnöke lett. 1943-ban megkapta a kalocsai érseki kinevezést is, de azt betegsége miatt már nem tudta vállalni, pár hónap múltán, augusztus 30-án Budapesten meghalt. Főbb munkái: A plébánosok jogai és kötelességei a plébániai javadalom és jövedelem körül (1897). XIII. Leó és a pápaság világtörténelmi hivatása (1900). A korszellem és a katolicizmus (1901). A gazdasági világválság lelki okai (1931). Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium romano-csanádiense. Pro usu dioecesis csanádiensis jussu et auctoritate excellentissimi ac reveredissimi domini moini Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1935. Vezérkönyv agrárifjúsági vezetők számára (1937). Glattfelder Gyula szózata az ország papságához (1938). Szentek és hősök (1938). Ordo divini officii recitandi sacrique peragendi juxta kalendarium Romano-Csanádiense. Pro usu dioecesis Csanádiensis jussu et auctoritate … Julii Glattfelder de Mór. Pro anno domini 1939.

[4] A Szegedi Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet közös vezetői, akiket vagy rektoroknak, vagy régenseknek neveztek: P. Müller Lajos S.J. 1930-1940, P. Müller Lajos S.J. 1930-1944, P. Borbély István S.J. 1940-1943, P. Fáby Antal S.J. 1945-1947, P. Németh Béla S.J. 1943-1947, P. Lányi Ede S.J. 1947-1950, P. Fáby Antal S.J. 1947-1949, P. Petruch Antal S.J.1950-1951, P. Lányi Ede S.J. 1949-1950, P. Pertruch Antal S.J. 1950-1951

[5] Budapest Központi Szeminárium, Esztergomi papnevelő intézet, Egri Papnevelde, Győri Papnevelde, Szeged papi szeminárium.

[6] A Szegedi Hittudományi Főiskola és Papnevelő Intézet közös rektorai: Dr. Szörényi Andor 1951, Dr. Bárd János püspök 1951-1953, Merksz Elemér 1953-1954, Dr. Várkonyi Imre 1954-1959, Dr. Szilas József 1959-1977, Dr. Dankó László 1977-1979, Dr. Kemény Lajos 1979-1985, Dr. Turay Alfréd 1985-2000. A különvált papnevelő intézet rektorai, a Szent Gellért Szemináriumban: Dr. Kiss Imre 2000-2001, Dr. Balogh József 2001-2005, Réthy István 2005-2006, Dr. Thorday Attila 2006-2007, Dr. Kovács József 2007-

[7] A szegedi levelező képzés a már korábban létező kántorképzés fedőneve alatt, mint B- tagozat működött 1970-1978 között. Évente kb. 20-40, később 70 újabb hallgató felvételével mintegy kb. 350 civil hallgató részesült teológiai oktatásban Szegeden.

[8] Udvardy József (1911-2000) csanádi püspök 1969-1987-ig a nem kollaboráló püspökök közé tartozott. 1929-től tanult teológiát Kalocsán, majd 1930-tól a római Germanikumban. 1936-ban szentelték pappá Rómában. 1938-ban tért vissza Magyarországra, Kunbaján káplán. 1939. Rómában teológiai doktor, majd a bajai Szent Szív plébánián szolgált. 1940-től Kalocsa-Belvárosban káplán, 1940–1950 között egyházi bíróságon kötelékvédő. Ezzel párhuzamosan, 1941–1951 között teológia tanár Kalocsán, 1942-ben a szeminárium prefektusa, 1944-ben hitoktatónő képző intézeti tanár. 1945-1951 főszékesegyházi könyvtárosként is működött, illetve az egyházközségi nővérek moderátora volt. 1947-ben érseki tanácsos, 1948-ban hittanári vizsgáztató, 1950-ben egyházmegyei bíró. 1950–1951 között a Szent István templom igazgatója, majd Szegeden teológia tanár. 1957-ben Jánoshalma pléb0ánosa, majd 1958-ban garábi címzetes apát lett. 1969. január 10-én csanádi apostoli adminisztrátor lett, majd püspökké szentelték Budapesten. 1975. megyéspüspök. 1969–1979 között a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia országos kateketikai bizottságának elnöke volt. 1987. nyugalomba vonult, utóda Gyulay Endre lett a csanádi püspökség élén.

[9] Turay Alfréd (Budapest, 1944–) katolikus pap, pápai prelátus, teológus, filozófus, tanár. Teológiai tanulmányait a budapesti akadémián 1963 és 1969 között folytatta, 1969-ben doktorátust is szerzett. 1968. április 21-én szentelték pappá Vácon. 1970-től 1973-ig Rómában tanult, és az utolsó évben itt megszerezte második doktorátusát. 1973-tól tanított a Gál Ferenc Hittudományi Főiskolán (2009 előtt Szegedi Hittudományi Főiskola volt a neve), 1985-től rektor, de továbbra is váci egyházmegyés pap. 1993 óta pápai prelátus. A váci Apor Vilmos Katolikus Főiskolán filozófiatörténetet tanít.

[10] Nyíri Tamás (1920−1994) római katolikus pap, Széchenyi-díjas (1990) teológus, filozófus. Könyveivel, előadásaival a II. vatikáni zsinat szellemében megújult katolikus teológiát közvetítette hívők és nem hívők felé egyaránt. Alapvető kézikönyve A filozófiai gondolkodás fejlődése (1973). Perugiában, Budapesten és Bécsben tanult, 1945 márciusának elején szentelték pappá Bécsben. Egy esztendőn át káplánként szolgált Budaörsön, majd a Szent Imre Kollégium prefektusaként (1946-1952), illetve az esztergomi Érseki Papnevelő Intézet professzoraként (1952-1963) kezdte meg tanári pályáját. A Pázmány Péter Katolikus Egyetem bölcseleti tanszékének rendes tanára (1968-1990), a levelező tagozat igazgatója (1978-). 1990-1992 között a Pécsi Tudományegyetemen a keresztény filozófia tanszékvezetője. A Nem Hívők Titkársága konzultora (zsinati vizsgáló), a Concilium című egyházi periodika szerkesztőbizottságának tagja, a Vigilia című folyóirat szerkesztője, a Magyar Filozófiai Társaság elnökségi tagja.

[11] Gál Ferenc (1915, Pánic – 1998, Budapest) teológiát Rómában, a Gregorianán végzett. Legnagyobb hatást H. Lennertz dogmatikus, valamint a későbbi bíboros, Agostino Bea, a Pápai Biblikus Intézet tanára tettek rá. 1939-ben pappá szentelték, 1940−41-ben káplán Bodrogkeresztúron, doktori értekezése, XI. Pius pápa teológiája (1941). 1941−1942: káplán Szerencsen, 1942: Kassán teológiai tanár. 1946-1947-ben káplán és hitoktató Szerencsen, 1948-1954: Gönci plébános, Hejcén (a püspöki nyaralóban) filozófiát tanít a rozsnyói egyházmegye kispapjainak. 1954-1959: teológiai tanár Egerben, az Érseki Hittudományi Főiskolán. Újszövetségi könyvek egzegézisét tartalmazó jegyzetét írta, 1955-től Egerben hitoktató. 1959-ben a Pázmány Péter Hittudományi Akadémia dogmatika tanszékére hívják, itt tanít 1985-1980-tól öt évig a Nemzetközi Teológiai Bizottság tagja, kapcsolatba Joseph Ratzingerrel. Az 1960-as években visszautasította a kalocsai érseki kinevezést, azt írva VI. Pál pápának, hogy sokkal többet tud tenni az országért, ha az ifjúságot tanítja, ha a papoknak lelkigyakorlatot tart és konferenciabeszédeket mond Budapesten az egyetemi templomban. 1968-tól titokban tárgyalt Casaroli államtitkárral és VI. Pál pápával a püspöki kinevezésekről, valamint a börtönben lévő papok kiszabadításáról. Ezután 1977-ben vált lehetővé Kádár János látogatása a Vatikánban. Nyugdíjasként a ferences teológián tanított bibliatudományt. 1992-ben, 75 évesen lett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem első rektora.

[12] Ld. Bővebben Szögi László: A magyar felsőoktatás kezdetei. 2. rész. In: A Természet Világa, 1996/2.

[13] Az egyházi törvénykönyv (rövidítése CIC) (ford. szerk.: Erdő Péter). Bp. 1985. Szent István Társulat.

[14] Vö. Const. Ap. Sapientia Christiana 1979. VI. rendelkezése Acta Apostolicae Sedis 71 (1979) 469-499. o. 72. és 74. pontja.

[15] Ezzel kapcsolatban a magyar katolikus püspöki karnak részletes szabályozása van. Ld. A magyarországi papnevelés általános szabályzata é. n.

[16] Határozat a papnevelésről: Optatam Totius, in: A II. Vatikáni zsinat tanítása. Bp. 1986. Szent István Társulat. 199-220. o.

[17] A rendelkezés szövegét ld. http://www.katolikus.hu/roma/pe19.html

[18] Nem használom az egyébként elterjedt „laikus teológus” szópárt, mert a ’laikus’ a magyar nyelvben inkább ’hozzá nem értőt’ jelent, bár az egyházi terminológiában hosszú ideig ezt a kifejezést használták a klérustól elkülönülő csoportok megnevezésére is.

[19] Azokról a nős emberekről van szó, akik részben helyettesítik a papot a közösség vezetésében. Sajátos római katolikus egyházi gyakorlat, hogy egyházközség vezetője csak felszentelt pap lehet.

[20] Káldy György (1572–1634) jezsuita bibliafordító, prédikátor és diplomata, nemesi család sarja.

[21] A Római Katolikus Egyház Bibliával kapcsolatos nyilatkozatainak történetét foglalja össze Brown, R. E. – Collins, Th. A.: Egyházi megnyilatkozások, in: Jeromos Bibliakommentár III. Bp. 2003. 237-249. o.

[22] A magyar helyzet ellentmondásosságát jelzi, hogy 1999-ben a Vulgata alapján adtak ki magyar bibliafordítást.

[23] Maximilliam Zerwick SJ, Stanislas Lyonnet SJ., Josef Augustin Fitzmeyer SJ nézeteit ítélték el úgy vélvén, hogy tagadják a Szentírás objektív tekintélyét.

[24] Általánosan elfogadott bevezető Rózsa Huba: Az Ószövetség keletkezése I-II. Bp. 1996. Szent István Társulat. Erre épülnek a szövegmagyarázatok. Egyetemi szakon a héber és görög eredetiből illik a szöveget magyarázni. Irodalom a Szegedi Hittudományi Főiskolán: Froher, G.: Geschichte Israels, Heildelberg, 1977.; Bright, J.: Izrael története, Bp. 1977.; Jagersma, H.: Izrael története az ószövetségi korban. Bp. 1991.; Robert, A.–Feuillet, A.: Einleitung in die Heilige Schrift I., Herder 1966.; Roland, K. H.: Introduction to the Old Testament, Grand Rapids 1988.; Soggin, A. J.: Bevezetés az Ószövetségbe. Bp. 1998. Kálvin Kiadó.

[25] Rózsa H.: Kezdetben teremtette Isten. Bp., 1998. Jel; Thorday A.: A szövetség, mint ajándék és elkötelezettség. Szeged, 1996. Agapé; Blocher, H: Kezdetben. Bp., 1988. Harmat; Campbell-O’Brien: Sources of the Pentateuch. Minneapolis, 1994. Fortress; Sailhamer, J.H.: The Pentateuch as Narrative. Michigan 1992. Grand Rapids; Soggin, A.: Genesi 1-11. Roma 1993. Marietti; Rózsa H.: A pátriárkai hagyomány. Bp. 1992.

[26] Pápai Biblikus Bizottság: Szentírásmagyarázat az Egyházban. Budapest 1998. Szent Jeromos Bibliatársulat; Thorday A.: A próféták tanítása. Válogatott fejezetek elemzése. Szeged, 2000.; Alonso-Schökel L. – Sicre Díaz J.L: I Profeti. Roma, 1988. Borla; Benyik Gy.: A messiási eszme. Szeged 1993. SzHF; Rózsa H.: Üdvösségközvetítők az Ószövetségben. Bp., 2001. Szent István Társulat.

[27] Zenger E.: Mit meinem Gott überspringe ich Mauern. Freiburg 1987. Herder; Zenger E.: Ich will die Morgenröte wecken. Freiburg 1991. Herder; Alonso-Schökel L.: I Salmi I-II. Roma 1993-95. Borla; Alonso-Schökel L.: I miei occhi hanno visto la tua salvezza. Casale Monferrato, 1991. PIEMME; Guardini R.: A zsoltárok bölcsessége. Bp., 1999.; Thorday A.: Zsoltármagyarázatok. Szeged, 1999. SzHF.

[28] Benyik Gy.: Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Szeged, 1993.; Apokrifek (szerk. Vanyó L.) Bp. 1980.; Csodás evangéliumok (szerk. Adamik T.) Bp., 1996. Telosz; Az apostolok csodás cselekedetei (szerk.: Adamik T.), Bp. 1996. Telosz; George, A. − Grelot, P.: Introduzione al Nuovo Testamento, 1-5 vol. Roma 1977.; Josephus Flavius: A zsidók története. Bp. 1983. Gondolat; Josephus Flavius: A zsidó háború. Bp., 1990.; Robert, A.−Feuillet, A.: Einleitung in die Heilige Schrift II. Herder 1964.; Schürer, E.−Vermes, G.: The history of the Jewish people in the age of Jesus Christ I-II. Edinburgh 1979.; Vermes, G.: A zsidó Jézus. Bp. 1995. Osiris; Kasper, W.: Jézus a Krisztus. Bp. 1996.

[29] Vanni U.: Corpus Paulinum. Roma 1996-97. PUG; Benyik Gy.: A páli és a jánosi hagyomány. Szeged 1992. SzHF; Farkasfalvy D.: A Római levél. Eisenstadt 1983. Prugg; Gál F.: Pál apostol levelei. Budapest 1992. Havener I.: 1. és 2. Tesszaloniki, Filippi, Kolosszei, Efezusi és Filemonhoz írt levél. Kecskemét − Pannonhalma 1995. Korda; Thorday A.: Corpus Paulinum. Szeged 2000. SzHF; Thorday A.: Az istenismeret dinamikája. Szeged 1997. Agapé.

[30] Luz, U.: Das Evangelium nach Matthäus I/4. Neukirchen 2002. Benzinger; Meynet, R.: Passion de notre Seigneur Jésus Christ, Paris 1993. Cerf; Rózsa H.-Gál F.: Jézus kereszthalála és feltámadása. Bp. 1982. Spinetoli, O.: Lukács, Szeged 1996. Agapé; Spinetoli, O.: Máté. Szeged 1998. Agapé; Gnilka, J.: Márk. Szeged 2000. Agapé; Thorday A.: Értünk adta önmagát (Jézus szenvedéstörténete a szinoptikus evangéliumokban). Szeged 1998. Agapé; Thorday A.: Föltámadás-elbeszélések a szinoptikus evangéliumokban. Szeged 1999. SzHF. Szinopszis. Máté, Márk, Lukács és János evangéliumának párhuzamos szövege. Bp. 1994. Kálvin; Benyik Gy.: Evangéliumi hagyomány. Szeged 1992. SzHF; Caba, J.: Cristo, mia speranza, e risorto. Ed. Paoline 1988.

[31] Thorday A.: Jézus programbeszéde, a Máté 5-7 fejezeteinek exegetikai elemzése. Szeged 1999. SzHF; Thorday A.: Lukács gyermekségevangéliumának retorikai elemzése. Szeged 1999. SzHF; Dumais M.: Le sermon sur la Montagne. Paris 1995. Letouzey et Ané; Jakubinyi Gy.: Máté evangéliuma. Bp. 1991.; John testvér, Taizé: Mennyei Atyánk. Szeged, 2000. Agapé; Kocsis I.: A hegyi beszéd. Bp. 1998. Jel; Kocsis I.: Lukács evangéliuma. Bp. 1995. Szent István Társulat; Liptay Gy. – Rózsa H.: Krisztus Jézus született, Bp. 1978. Szent István Társulat; Spinetoli O.: Lukács. Szeged 1996. Agapé; Spinetoli O.: Máté. Szeged 1998. Agapé.

[32] Charlesworth, J.H.: The Old Testament Apocrypha and Pseudepigrapha. Metuchen, 1987.; Erbetta, M.: Gli Apocrifi del Nuovo Testamento I/1-I/2-II-III. Milano 1966, 1969, 1975, 1981.; Hennecke-Schneemelcher: Neutestamentliche Apokryphen 1-2. vol. Tübingen 1959.; Beyschlag, K.: Die Verborgene Überlieferung von Christus. München 1969.; Raffay S.: Apokrifusok. Pozsony 1905.; Vanyó L. (szerk): Apokrifek. Bp. 1980.; Szepessy T.: Apokrif apostolakták és az antik regény. Antik Tanulmányok 1994, 116-139. o.; Adamik T. (szerk.): Csodás evangéliumok. Bp. 1996. Telosz; Adamik T. (szerk.): Az apostolok csodálatos cselekedetei. Bp. 1996. Telosz; Adamik T. (szerk.): Apokalipszisek. Bp. 1996. Telosz.

[33] Apokalipszis. A föltámadás. (Biblikus konferencia 1991–1992), Szeged 1993. JATEPress; Az apostolok cselekedetei. Szent Pál levelei a korintusiakhoz. (Biblikus konferencia 1993–1994), Szeged 1995. JATEPress; A messiási kérdés. (Szegedi Biblikus konferencia 1995), 1997. JATEPress; Gyermekségtörténet és mariológia. (Szegedi Biblikus Konferencia 1996), Szeged 1997. JATEPress; Példabeszédek. (Szegedi Biblikus konferencia 1997), Szeged, 1998. JATEPress; Csodaelbeszélések.  (Szegedi Biblikus konferencia 1998), Szeged 2000. JATEPress.; Qumrán és az Újszövetség. (Szegedi Biblikus konferencia 1999), Szeged 2001. JATEPress; Hatalom és karizma. (Szegedi Biblikus konferencia 2000), Szeged 2003. JATEPress; Világi közösség, vallási közösség. (Szegedi Biblikus konferencia 2003), Szeged 2004. JATEPress; Vallási személyiségek. (Szegedi Biblikus Konferencia 2001), Szeged 2005. JATEPress; A szeretet missziója. (Szegedi Biblikus Konferencia 2002), Szeged 2005. JATEPress; A Biblia értelmezése. (Szegedi Biblikus Konferencia 2004), Szeged 2005. JATEPress

[34] Brown R.E., Fitzmeyer J.A. és Murphy R.E. szerkesztésében megjelent 3 kötetes mű az Ó- és Újszövetség minden könyvének kommentárjával és a 3. kötetben biblikus teológiai cikkel. Ezt a művet jórészt a Szegedi Hittudományi Főiskola köréből kikerült növendékek fordították magyarra. Megjelent Budapesten, 2003-ban.

[35] Gyulafehérvári Codex Aureus, Gyulafehérvár, Salzburg, 1912.; A szeretet útján. Kolozsvár, 1912.  Szt. Lukács evangéliuma a IX. századból, Brassó, 1913.; A szentírástudomány kézikönyve 1-3., Gyulafehérvár, 1914.; A régi bybloszi feliratok és az abc keletkezése. Budapest, 1926.; A ruhák eredete. Szeged, 1926.; Az ABC keletkezése. Budapest, 1927.; A vasárnapi és ünnepi evangéliumi szakaszok magyarázata. Budapest, 1937.; A szentleckék magyarázata. Budapest, 1938.; Bábeltől Pannnoniáig. Baltimore, 1962.

[36] De gratiarum actione in epistolis paulinis. Róma, 1941; Problema imperativi ethici in iustificatione paulina. Róma, 1947.; De unione „mystica” cum Christo. Róma, 1947.; Szent Péter élete (Vázlatok) Szeged, 1942,; Mi a Biblia? Budapest. 1961, 1998; A keresztség misztériuma és az evangéliumi tanácsok. A mulandóság és az örök élet. Magnum mysterium et ineffabile sacramentum. Ecce nova facio. Az evangélium kritikája (1959) In: Az evangéliumok hitelessége. Budapest, 2001; Élet és örökélet a Bibliában és Mi a Biblia? 1998; Ante orationem praepara animam tuam. Budapest, 1962; Szent Pál élete és levelei. Budapest, 1963; Mária és az Egyház. Budapest, 1963; Bibliai protológia. Teremtéstörténet és az ősszülők története. Budapest, 1963; Énekek éneke. Budapest, 1963; Bibliai őstörténet, Gen 4–11. (1964); név nélkül: Ádámtól Krisztusig I. kötet. Budapest, 1980; Nyitott szívvel. Budapest, 1980. Életéről írt Bodolay Gy. SJ: P. Mócsy, a „szent” és a „huligán”. Hamilton, 1981.

[37] Bevezetés az Ószövetséghez. Szeged, 1948; Az Úr Jézus szenvedéstörténete. Budapest, 1950; Adventi szentírási elmélkedések. Budapest, 1950; Bevezetés az Újszövetséghez. Budapest, 1953; Psalmen und Liturgie im alten Testament. Budapest, 1961; A Biblia világa (társszerzőként). Budapest, 1966; Das Buch Daniel. Leiden, 1966.

[38] Név- és Tárgymutató az Újszövetségi Szentírás-hoz. Szent István Társulat, Budapest, 1964.

[39] Írásai a Vigilia című folyóiratban jelentek meg. Kezdeményezésére született meg 1974-ben a Szent István Társulat kiadásában megjelent új, teljes Biblia-fordítás.

[40] Lásd bővebben Gergely Ferenc: A magyar cserkészet története 1910-1948. Budapest, Göncöl Kiadó, 1989.

[41] Bevezető az újszövetségi Szentírásba. 2 kötet (Nyíregyháza), 1975; Bevezető az ószövetségi szentírás keletkezés- és irodalomtörténetébe. 2 kötet. Budapest, 1978.

[42] Kispróféták fordítása. Budapest, 1973; Az örömhír Márk evangélista szerint. Budapest, 1984; Újszövetségi alapismeretek I. Az ősegyház élete. Budapest, 1988; Jézus örömhíre. Budapest, 1989; Találkozások. Budapest, 1987; Evangélium-magyarázatok. Példabeszédek. Budapest, 1988; Csodák. Budapest 1988; a cigány–magyar bibliafordítás szervezése (Budapest 2003).

[43] A kiadói tevékenységet jól mutatja a társulat honlapja http://www.biblia-tarsulat.hu/nyitotb.html

[44]   Művei: Bilincstépő és rácsszaggató zsoltár. Bécs, 1990. Daloljunk az Úrnak. Népdal zsoltárok. Bécs. 1975. Hitünk és Életünk. Hittankönyv. Budapest, 1984.

[45] Művei: Magyar nyelvű bibliafordítások a kezdetektől napjainkig. Budapest, 1974; Magyar nyelvű biblikus irodalom a XIX. és XX. században. Budapest, 1977; Chi sono hoi hagioi nella lettera agli Efesini. Róma, 1980; Bevezetés az ószövetségi Szentírásba. Szeged, 1988; Koinonia tou pneumatosz. In: Colloquium Biblicum Wien, 1990.; Ószövetségi exegézis I. A teremtés és a Kivonulás könyve. Szeged, 1990; Bevezetés az Újszövetségi Szentírásba. Szeged, 1991; Újszövetségi exegézis I. Evangéliumi hagyomány. Szeged, 1991; Újszövetségi exegézis II. A páli és a jánosi hagyomány. Szeged, 1992; Ószövetségi egezgézis II. A messiási eszme. Szeged, 1993; Tesztkönyv az ÓSZ és ÚSZ Szentírás szövegéhez. Szeged, 1994; Rasi egy keresztény szemével. Budapest, 1994; Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Introductio Generalis I. Szeged, 1995; Az újszövetségi Szentírás keletkezés- és kutatástörténete. Introductio Specialis II. Szeged, 1996; A Jézus-irodalom néhány műfaja a teológiai irányzatok fényében. In: Írások Péter László 70. születésnapjára. Szeged, 1996. 9–39. o; A nevetés a Bibliában. In: Korunk 1996. I.; A gyermekkor evangéliuma Máté szerint (Aq. Szt. Tamás, fordítás Lázár István Dáviddal és Nagy Lászlóval), 1966; Ungarische Bibelübersetzungen. Szeged, 1997; Mária az apokrif irodalmban, In: Gyermekségtörténet és Mariológia. Szeged, 1997.; Magyar Bibliafordítások In: Studia Biblica Athanasiana 1998.; Ein Beitrag zur Geschichte der ungarischen Bibelübersetzungen in Interpretation of the Bible Ljubljana. Sheffield, 1998.; Hungarian Bible Translations. In: Folia Theologica, Budapest, 1998. Vol. 9. 213–244. o.; Az intertestamentális irodalom néhány sajátossága. Pápa, 1999; Aq. Tamás: Catena Aurea, Máté evangélium-kommentárja (fordítás). Szeged, 2000; A magyarországi biblikus irodalom a kezdetektől 1997-ig. Szeged, 2000; A Qumrán-kutatás újszövetségi vonatkozásai In: Studia Universitas Babeş-Bolyai 1/2002. 53–58. o.; A zsidó Jézus. In: Szécsi J. (szerk.): Keresztény–Zsidó Teológiai Évkönyv. Budapest, 2002. 1–8 o.

[46] Művei: A Magyarországi Középkori Latinság Szótára I–V. Budapest, 1987–1999. számos szócikke. Főiskolai tankönyvként használják: Tarjányi Béla – Szabó Mária: Az Újszövetség görög nyelve. Budapest, 1988. Tarjányi Béla – Szabó Mária: Görög–héber szószedet. Budapest, 1988.  Tarjányi Béla – Szabó Mária: Rövid héber nyelvtan. Budapest, 1988. Bevezetés a bibliai héber nyelvbe. JATEPress, Szeged, 1994.  Bevezetés az Újszövetség görög nyelvébe. Agapé, Szeged, 1997. Fordítása: Izajás könyve, Jeremiás könyve, Jeremiás siralmai (in: Ó- és Újszövetségi Szentírás a Neovulgáta alapján. Szent Jeromos Bibliatársulat, Budapest, 1997.) A zsoltárok kincsei. Zsoltárfordítás nyelvi-filológiai jegyzetekkel. Válogatás a Zsoltárok I. könyvéből (1-41). Budapest, 2013.

[47] Főbb művei:  Szövetség, mint ajándék és elkötelezettség. Isten és ember szövetségkötése az ószövetségi írásokban. Katolikus Teológiai Kézikönyvek 23, Agapé, Szeged, 1996; Az istenismeret dinamikája, egzegetikai vizsgálatok az Efezusiakhoz írt levél alapján. Szeged, 1997; Értünk adta önmagát, Jézus szenvedéstörténete a szinoptikus evangéliumokban. Szeged, 1998; „Benedizione iniziale” della Lettera agli Efesini. Róma, 1994.; „Religions- und Ethikunterricht in Ungarn”. Religionspädagogische Beiträge, 52/2004, 87-96 o.; ,,The Role of the Neaniskos in the Easter Mystery according to Mark”. Sacra Scripta, Journal of the Center for Biblical Studies, (2005), vol. 1-2, Cluj-Napoca, 63-72. o.; Főszerkesztő: Jeromos Bibliakommentár I-II-III., Szent Jeromos Katolikus Bibliatársulat, Budapest, 2002-2003.

[48] Művei: „Non affanatevi – siete figli del vostro Padre celeste: l’analisi retorica di Mt 6,19-7,11”. (licenciadolgozat), Róma, 2000.; „A zsoltárok emberarca”. In: Jeromos füzetek 47 (2002) 19-24. o.; „Isten és ember dialógusa: gondolatok a Prológus sorairól” In: F.S. Tarjányi B., Szent István Társulat, Budapest 2003, 243-260. o.; „Az udvari tiszt dilemmája (ApCsel 8,34)” In: F.S. Rózsa H., Szent István Társulat, Budapest 2005, 348-363. o.; Ska, J.L., „A Húsvét Istene”. In: Jeromos füzetek 55 (2004) 5-19. o. (fordítás).

[49] Művei: „Vele ettünk és ittunk… (ApCsel 10,41) Emlékezés és önazonosság az Apostolok Cselekedeteiben” In: Teológia 40 (2006) 151-159. o., „Krisztus, a mi húsvéti bárányunk. Retorikai és hagyománytörténeti szempontok 1Kor 5,7 kapcsán” In: Teológia 42 (2008) 14-26. o., „Az írástudó Pál. Példák a Rómaiakhoz írt levél 10. fejezetéből” In: Vigília 74 (2009) 170-178. o., Szívembe rejtem szavaidat. Jegyzetek Isten szavának teológiájához. Szombathely, 2009., Legyetek követőim! Képek a tanító Pál apostolról. Győr, 2010., Misztikus malom: zsoltáridézetek a páli levelekben Budapest, L’Harmattan, 2012., Márk Evangéliuma SZIT, Budapest, 2014

[50] Művei: Krisztus Jézus született… Budapest 1978; Jézus Krisztus Kereszthalála és feltámadása. Budapest 1982; Az Ószövetség keletkezése. Budapest 1986; Mi a Biblia? Budapest 1995; Kezdetkor teremtette Isten. A Bibliai őstörténet magyarázata. Budapest 1997; Üdvösségközvetítők az Ószövetségben. Budapest 2001; A Genezis könyve. Budapest 2002.

[51] Művei: Az Ószövetség és az erőszak. In: Vigilia 2007/6. 402-412. o., A királyság megítélésének holisztikus szemlélete. In: Bibliai évkönyv a Biblia évében, 2008. Jeromos Társulat, Jézus szeretetéért. Kairosz Kiadó, Budapest, 2008., Történetkritika és pozitív jövőszemlélet Izraelben a deuteronomisztikus történeti mű alapján. In: Athanasianum, 2009. Ha tűzben jársz is, a lángok nem perzselnek. Kairosz Kiadó, Budapest, 2009. Fontosabb fordításai: Gehard Lohfink: Milyennek akarta Jézus a közösséget? Egyházfórum, Luzern, 1986.; Gerhard Lohfink: Jézus utolsó napja − A passió eseményei. Egyházfórum, Luzern-Budapest, 1992. (Kairosz Kiadó, 2010).; Norbert Lohfink: Álmok az egyházról. Agapé, Szeged, 2004.; Norbert Lohfink: Haragos visszatekintés az államra. Szent István Társulat, Budapest, 2005.; Josef Ernst: Lukács − Egy teológus portréja. Kairosz Kiadó, Budapest, 2010.