Szerdahelyi Péterné:  Egy japán, akit az egyszerű magyar emberek igazsága érdekel

A Kecskemét-Aomori Magyar-Japán Baráti Kör első köteteként megjelent mű a 75 éves Minamizuka Shingot, a Duna-Tisza köze népének japán társadalomtudósát bemutató és köszöntő írásokat tartalmaz. A könyv szerkesztői, Dr. Csatári Bálint és Dr. Kriston-Vízi József a mű előszavában azt is megemlítik, hogy a könyv megjelenését többek között Szeged városa is támogatta.

Minamizuka Shingo Toyama megyében született 1942. január 3-án. Lakóhelye, mint megannyi más település is, elpusztult a második világháborúban. Minamizuka Shingo gimnazista korában hallott először Magyarországról, az 1956-os forradalomról olvasva az újságokban. A Tokiói Egyetemen nemzetközi tanulmányokat hallgatott. „Először Kelet-Európáról szerettem volna tanulni – írja −, de Udaka professzor és a többiek Oroszország és a Szovjetunió után gondolták a Kelet-Európára való áttérést…”

Munkássága nem ismeretlen a magyar kutatók, történészek számára, hiszen Magyarország gazdaságtörténetével foglalkozó könyveket is megjelentetett korábban. Minamizuka Shingo Berend T. Ivánt 1973-ban kereste fel, azzal a kéréssel, hogy vele szeretne dolgozni. Berend T. Iván visszaemlékezése szerint „Shingo megdöbbentő szorgalommal és gyorsasággal tanult magyarul.” Az 1960-as években vele indult a Magyarországra érkezők sora, akik Kelet-Közép Európa iránt érdeklődtek. Először Belgrádban jártak, mert Moszkva nem fogadta őket. Bulgáriai tartózkodása alatt jött rá arra, hogy mennyire fontos lenne Kelet-Közép Európa történetét tanulmányozni a helyi társadalom nézőpontjából. Az egyik kutatási terület, amit Bulgáriából hazavitt magával, az a betyárok története, amely téma szerencsére felkeltette a tokiói Chiba Egyetemen több posztgraduális szemináriumi tanítványának mély érdeklődését is. 2004-ig tanított ott, majd a Hosei Egyetemen Tokióban. Nyugdíjba vonulása után a Research Institute for World History (RIWH, 2004) megalapításán, létrehozásán fáradozott. A „cyber intézetben” világtörténelemmel foglalkozik a japán professzor napjainkban is, s a világhálón virtuális úton szervezi a kutatókat, szerkeszti az anyagokat.

Minamizuka Shingo japán hungarológus (ahogy írásában Ilia Mihály jellemezte) Közép-Kelet-Európából Magyarországot választotta, s ehhez mindvégig hűséges maradt. Számos tanulmányt írt. Falukutatás közben Szeged környékén hallott Rózsa Sándorról. A tanyavilágot járva Zsombón barackot adtak neki, Szabadka környékén csárdában mulatott. „Az egyszerű emberek igazsága érdekel” − vallotta a Japánból érkező tanyakutató professzor. Amit látott, ha tehette, azonnal lefényképezte, s megjegyezte: „Itt járt Rózsa Sándor.” A téma olyan mélyen érdekelte, hogy a szegedi levéltárban és a Somogyi-könyvtár folyóiratai között mélyült el a kutatásában. Munkáját Blazovich László, az akkori levéltárigazgató segítette. Rózsa Sándorról három nyelven jelent meg könyve, először japánul[1], majd angolul[2], amely kötetet jómagam ismertettem.[3] A harmadik kötet magyarul jelent meg a L’Harmattan kiadónál, 2009-ben. Shingo rendszeresen járt Magyarországra, Szegedre és Kecskemétre. Magyarul tudó tanítványokat is hozott magával. Viszonozta a segítséget, s több barátját is meghívta Japánba.

A Csatári–Kriston−Vízi által szerkesztett kötetben két szegedi, Blazovich László és Ilia Mihály szerepel egy-egy írással. Blazovich László 1999-ben járt Shingo meghívására Japánban, ahol a két nagyvároson, Tokión és Kiotón kívül a japán tanyavilággal is megismerkedett. Minamizuka akkor már tizenkét éve járt Szegedre. Blazovich írása a kötetben A népiskola a Dél-Alföldön a török hódoltság utáni két évszázadban címmel jelent meg. A tanulmány lábjegyzetében a szerző így ír: „Minamizuka Shingo-t, aki szorgalmasan bejárta és ezáltal megismerte a Dél-Alföldet és népét, köszöntöm ezen írásommal, hogy lássa miként alakult ki az a nép és kultúra, amelyet útjai során, amelyeken sokszor kísértem, megismert.”

Ilia Mihály jeles irodalomtörténész írása már korábban megjelent. Most, ebben a kötetben a szerző engedélyezte az utánközlést. Az irodalomtörténész Rózsa Sándorról szóló könyvismertetőjéből álljon itt néhány bekezdés (Ilia Mihály rokonságához tartozott Rózsa Sándor felesége, aki Bodó-lány volt); Minamizuka munkáját méltatva így ír: „Itt a levéltári anyag búvárlása éppúgy megtalálható, mint a szóbeli visszaemlékezések bőséges idézése, a 19. század második fele magyar sajtójának anyaga (és ez utóbbi éppen a Rózsa Sándor-ügynek köszönhetően is lett nagyon népszerű, hiszen a betyártörténetek, a tárgyalások jó újságírói témák voltak, olvasócsalogató, előfizetőket toborzó eszközzé is váltak). Nem véletlen, hogy az ún. szegedi parasztnovella nem kis részben idézte a betyártörténeteket, Törmörkény István, Békefi Antal, Móricz Pál, de még Móra Ferenc is nagyon hozzájárultak a betyártörténetek, betyárlegendák terjedéséhez, mind újságírók is voltak, a tudósítás és tárca pedig a legkedveltebb olvasmányok voltak.”

„Mindig elgondolkodató, hogy arcunkat idegen tükörben nézhetjük, idegen szerző beszél rólunk, ha pedig, most éppen egy japán szerző teszi ezt, különös érdeklődéssel szemléljük a képet, amit rólunk rajzol. Minamizuka Shingo könyve nagyon pontos rajz a múltunkról.”[4]

Shingo Japán és Magyarország között csaknem fél évszázada építi a szellemi hidat. Nemcsak a Chiba Egyetemen dolgozott mint történész professzor, hanem igen sokoldalú közéleti tevékenységet folytatott pályája során. Megszervezte a Japán heteket (Watanabe Akiko, Gráfik Imre), illetve napokat 1988 és 1999 között Magyarországon és a környező országokban, több mint tíz vidéki városban és faluban. E programokból is ad egy ízelítőt a könyv, amely külön fejezetet szentel (Vihar Judit) a japán császári pár látogatásának (2002). Japánt és a japán kultúrát szeretőknek különös örömet jelentett ez, hiszen a magyar történelemben először látogatott japán császári pár Magyarországra.

A könyv szerzői között akad egy japán történész, Toya Hiroshi, aki mentorának tartja Shingot. Annak ellenére, hogy nem vett részt Shingo egyetemi óráin, csak a „szabad” ég alatti továbbképzéséken, vagy Minamizuka Shingo kedvenc helyén, a kocsmákban beszélgettek a történelemről. Toya Hiroshi írja, hogy Japánban nem akadt egy olyan történészre sem, aki a magyar, de egyáltalán olyan, aki Kelet-Európával foglalkozott volna. Toya Hiroshinak többéves keresés után, 1986-ban ajánlották Minamizuka Shingot. Toya posztgraduális képzése alatt találkozott honfitársával, akihez nagyon közel lakott. 1988-ban kapott lehetőséget hosszabb magyar tartózkodására, ez lehetőséget adott arra, hogy Minamizuka Shingoval együtt szervezzék a Japán napokat Magyarországon.

Szeged városa országunk és Szeged kultúrájának nemzetközi terjesztéséért kitüntetést adományozott a jeles történésznek. Részlet a 2012. május 26-án kelt Szeged Város Ünnepi Közgyűlésének Jegyzőkönyvéből: „Prof. Dr. Minamizuka Shingo a Hosei University, valamint a Chiba University emeritus professzora. A kitűnő történész a tokiói egyetemen évtizedek óta a magyar kultúra közvetítője és kutatója. Többek között Rózsa Sándor életművét tárta az olvasóközönség elé. A kötetben városunk történetének egyik sajátos fejezetéről, és egyik legizgalmasabb figurájáról, Rózsa Sándorról, a betyárról mond újat és eredetit. Minamizuka Shingo más levéltárak és könyvtárak mellett évtizedeken át kutatott Szegeden a Levéltárban és a Somogyi-könyvtárban, kötetével pedig messze vitte a világba városunk hírét. Minamizuka Shingonak munkája elismeréseként Szeged Város Közgyűlése Szeged Nemzetközi Kapcsolataiért Díjat adományoz. Dr. Botka László polgármester átadja a kitüntetést Prof. Dr. Minamizuka Shingonak”

A Szeged város érmével kitüntetett professzor a Somogyi-könyvtárban két Rózsa Sándorról szóló kiadványt fogadhatott örökbe. Erről a kedves ceremóniáról találunk a könyv gazdag képanyagában fotót (a 126. oldalon). A mű végén Minamizuka Shingo magyar vonatkozású munkáinak válogatott bibliográfiáját is megtaláljuk.

Minamizuka Shingo a Magyar Kormány meghívására az 1956-os események évfordulójára, 2016. októberében látogatott el utoljára Magyarországra. Magyar barátaiban akkor vetődött fel az a szép gondolat, hogy tisztelgő kötetet szerkesztenek születésnapjára. Reméljük, a tudományos emlékezések, a japán rezümékkel és Banga Ferenc nagyszerű grafikai munkáival ellátott kötet boldoggá teszi azt, akinek készült.

Dr. Csatári Bálint és Dr. Kriston-Vízi József (szerk.): Shingo, a szellemi hídépítő (Banga Ferenc grafikájával). Kecskemét, Kecskemét-Aomori Japán-Magyar Baráti Társaság, 2017.

Megjelent a folyóirat 2018. áprilisi számában

Jegyzetek

[1] Tokio, Heibonsa, cop. 1992.

[2] East European Monographs, Boulder−New York, Columbia University Press, 2008. 724. o.

[3] In: Szegedi Műhely 2009/1. 55-58. o.

[4] Ilia Mihály: Betyár vagy bandita? In: BárkaOnline