Kiss Norbert: 20. századi mindennapok Alsóvároson 4.
„Szent Ferenc püspöke”[1], püspökszentelés Alsóvároson
„Az alsóvárosi öreg templom, vagy amint a szegediek nagy idők óta nevezik, Havi Boldogasszony temploma, nagyszabású ünnepély színhelye lesz holnap. A fiatal gvardiant fölszenteli püspöknek maga a hercegprímás, aki a ferencrendiek zárdájának vendége lesz.”[2] – jegyzi le gondolatait Páter Zadravecz István, ferences rendi házfőnök püspökszentelésének eseményére készülve 1920. augusztus 24-én a Szegedi Friss Újság tudósítója. A püspökszentelés eseménye mind a ferences rendnek, mind az alsóvárosi kolostornak, mind Szeged városának nagy ünnepélye volt.
Nagy ünnepély volt, ugyanis habár „Magyarországon már volt franciskánusnak püspökké szentelése, de Szegeden ez volt az első. El lehet képzelni, hogy Szeged egész társadalma, a város vezetősége és különösen a vallásos körök és egyházak mily lázas lelkesedéssel készültek a nagy napra”[3]. A Historia Domus tanúsága szerint a püspökszentelés eseménye megérintette egész Szeged népét – „A lelkesedés leírhatatlan volt, s nagyon sokaknak a szemébe örömkönnyeket sajtolt nemcsak a szentelés napján, hanem az előkészületek alatt is”[4]. „Szeged városa külsőleg is megmutatta azt a szeretetet, ragaszkodást és szívből fakadó hálát, amely meggyökerezett népében Páter István iránt.”[5]
Zadravecz István szegedi működése
Zadravecz István ferences szerzetes szegedi munkáját és működését 1914. augusztus 15-én, Nagyboldogasszony napján kezdte meg. 1884-ben a Zala vármegyei Csáktornyán született. Tanulmányait szülővárosában, majd Dunaföldváron és Baján folytatta. 14 éves korában, 1898-ban jelentkezett a ferences rendbe. Filozófiai és teológiai tanulmányait Zágrábban és Rómában végezte. Pappá szentelésére a római Lateráni Bazilikában, 1907-ben került sor Szent X. Piusz pápa által. Hazatérve Baján, majd Gyöngyösön teológiai tanárként működött. Teológiai tanárként és szerzetesként lelkigyakorlatok megtartása miatt többször járt Szegeden.
Szegedi működése 1914. augusztusában kezdődött el. Feladata volt, hogy a XIII. Leó pápa nevéhez köthető, 1897-ben indítványozott reform értelmében átszervezett magyarországi ferences provinciák új kolostori tevékenységét koordinálja, a testvérek ferences életvitelét irányítsa, a reformokat megvalósítsa. 1900-ban a pápai reformot követően az addig Szalvatoriánus Rendtartományhoz tartozó szegedi kolostort a Kapisztrán Szent Jánosról nevezett Ferences Rendtartományhoz csatolták.[6] A pápai reform szerint „a rend négy ágát (reformált, sarutlan, rekollektus és obszerváns) egyesítette Ordo Fratrum Minorum néven… Az egyesítést 101 igen és 8 nem ellenében a Nagykáptalan megszavazta. A nagykáptalanon különösen eltértek a többiektől a magyar rendtagok, akik a II. József által bevezetett fekete habitust viselték. A rend életében viszonylag könnyen ment az egyesülés. Hazánkban kétkedve és ellenszenvesen fogadták a pápa szándékát… A legjelentősebb ellenállást a szalvatoriánusok tanúsították, akik a múltban az obszervancia harcosai voltak.”[7]
Az 1914 augusztus 4-én, Gyöngyösön tartott Definitorialis Congressus, Glattfelder Gyula csanádi püspök támogatására elhatározta, hogy a szegedi kolostor is megreformálásra kerül. Bajáról Szegedre helyeztetik át a filozófiai studium. A szegedi kolostor házfőnökének Zadravecz Istvánt nevezték ki, aki augusztus 16-án Szegedre érkezése utáni reggelen szentmisét mutatott be, majd este 6 órakor szentbeszédet tartott, melynek keretében házfőnöki programját is ismertette.[8]
Az eseményről a Historia Domus a következőképpen emlékezik meg.
Aug. 16. – Vasárnap – az ünnepi misét P. Gvárdián celebrálta. Este 6 órakor ugyanő tartotta a sz. beszédet. A nagy ősi templom zsúfolásig megtelt a hívőkkel, akiknek nagy részét kíváncsiság hozta össze. Ugyanis tudomásukra hozták, hogy az „új barátok” főnöke fog beszélni. – P. Guardián az első beszédében bemutatta a hívőknek a szigorított ferenczrendet, megmondta a hívőknek, hogy ez újított Rend csak javát keresi a népnek, csak lelkük üdvösségén fog fáradozni…. Röviden ecsetelte a szerzetesi életmódunkat – s különösen megmagyarázta a szerzetesi klauzuránk szellemét –, szükségét, kérve a hívőket ennek tiszteletbentartására.
A bemutatkozó beszéd jó hatással volt a hívőkre, s az egész város érdeklődését keltette fel az új szerzetesek iránt.[9]
Munkájukhoz a csanádi egyházmegye püspöke, Glattfelder Gyula is nagy reményeket fűzött, mely reményét Zadravecz István adminisztrátorrá való kinevező levelében meg is fogalmazta.
Főpásztori szívem egész melegével üdvözlöm sz. Ferencznek az újabb reformok szerint élő fiait a szeged-alsóvárosi plébánián, és bizalommal várom, hogy alázatos jó példaadásával, okos és buzgó működésével megfelelnek azoknak a várakozásoknak, melyeket az alsóvárosi és a röszkei nép, de általában a Szeged városi hitélet a főpásztorral egyetemben letelepedésükhöz fűz.
Buzgó imáiba ajánlottan, főpásztori áldásommal vagyok…. Gyula püspök s.k.[10]
Zadravecz Istán Szegeden eltöltött bő fél évtizedes házfőnöksége alatt végzett áldozatos tevékenységének bemutatása külön tanulmány témáját képezheti. Sorozatunk jelen fejezetében szegedi munkájának „beteljesedését”, 1920. augusztus 24-i püspökké szentelésének ünnepét kívánjuk bemutatni, mint a ferences rendtartomány, a szegedi kolostor és Szeged városának ünnepét.
P. Zadravecz István ferences szerzetesként tábori püspök lesz
Hat évig tartó szegedi munkája alatt Zadravecz István házfőnököt nemcsak a szerzetesek, hanem Alsóváros és Szeged egész népe megszerette. Ennek a szeretetnek kifejezése olvasható a Háztörténet soraiban, amikor is 1920 januárjában a Historia Domust vezető szerzetestestvér lejegyzi Zadravecz házfőnök püspökké való felterjesztésének kiszivárgott hírét.
Jan. 30. Kiszivárgott, hogy P. Gvárdián fel van már terjesztve az egyházi hatóságok által tábori püspöknek. – Bárhol jelenik meg, nagy ovációban részesítik. Tisztelgő deputációk keresik fel. – Ma a Szeged hölgyei nevében a legelőkelőbb hölgyek nyolczas küldöttsége tisztelgett előtte.
Jan. 30. – A helybeli papság kereste fel P. Gvárdiánunkat. Várhelyi prépost az esperesi kerület nevében ékes beszéddel üdvözölte, mint új tábori püspököt.[11]
A házfőnökhöz érkező küldöttségek kérték, hogy püspökké szentelése itt, Szegeden történjen. A krónikás tanúsága szerint 1920 februárjában erre a házfőnök ígéretet is tett.
Febr. 3. Dr. Kelemen Béla kerületi kormánybiztos vezetése alatt a város minden rendű és rangú polgárainak deputációja kereste fel P. Gvárdiánunkat. Nagyon kérték arra, hogy a püspöki szentelés itt Szegeden történjen. A püspökjelölt ezt a lehetőség szerint meg is ígérte.[12]
Május hónap során érkezett a hír Szegedre a házfőnök kinevezéséről és püspökké szentelésének pápai jóváhagyásáról.
Május 16. A mai hivatalos lap a következő híradást hozta: „A Kormányzó Úr Őfőméltósága Bpesten 1920. évi május hó 7-én kelt magas elhatározásával megbízni méltóztatott: P. Zadravecz István szegedi szent-ferencrendi házfőnököt az V. rangosztályba való egyidejű besorolása mellett a Magyar Nemzeti Hadsereg Katholikus Lelkészetének vezetésével.
Május 17. A hercegprímás Úr Őfőméltósága hírül adta P. Guardianunknak, hogy Őszentsége a római pápa legkegyelmesebben kinevezte a Nemzeti hadsereg Apostoli Vikáriusává – egyben püspökké konsekráltatni parancsolta „Domitiopolis”-i címmel.[13]
Mind a városi vezetőség, mind személyesen Zadravecz István is felkérte Csernoch János bíboros-hercegprímást, hogy a püspökké szentelés Szegeden történhessen, ezzel teljesítve korábbi ígéretét.
Jun. 7. A város hatósága átiratban felkérte Dr. Csernoch János hercegprímást, hogy az új tábori püspököt Szegeden szentelje fel. A hercegprímás a legnagyobb örömmel ad helyt a város kérelmének, ha az új püspök is így kívánja, kinek a Bulla szabadságot enged arra nézve, hogy melyik püspökkel szentelteti föl magát. – Az új püspök, P. Zadravecz István, időközben ugyanerre már fölkérte a prímást.[14]
Zadravecz István házfőnök, kinevezett tábori püspök 1920. június 27-én búcsúzik szegedi kolostorától és azt átadva utódjának Budapestre utazik.
Leteszem a tollat. Búcsúzom tőled évszázados könyv. Sok félelmetes, sötét napot kellett megörökítenem lapjaidon. Adja az ég, hogy az új főnök sok-sok fényes sikert jegyezhessen fel lapjaidra.
Ego scripti omnia haec, et verum est testimonium meum.
27. julii a 1920 P. Stephanus Zadravecz[15]
A püspökszentelés előkészületei és az ünnepség napja
A püspökszentelés ünnepe 1920. augusztus 24-re, keddre volt kitűzve. A szentelést Dr. Csernoch János bíboros-hercegprímás, esztergomi érsek végezte, Dr. Hanauer István váci püspök és Dr. Horváth Győző kalocsai segédpüspök segédletével. Az egyházi vezetőség a szentelést megelőző napon érkezett városunkba a szentelési ünnepség további vendégeivel egyetemben. A házfőnök este ismerkedési vacsorát rendezett az illusztris vendégek számára.
kik [ti. Csernoch János, Hanauer István, Horváth Győző] mindannyian már előző nap megérkeztek Szegedre, s kiket Szeged társadalma nagy ovációkkal fogadott az állomáson. További vendégeink voltak Dr. Haller István kultuszminiszter, mint a kormányzóúr Őfőméltóságának képviselője, Dr. Sréter István honvédelmi miniszter, Bezdán József püspöki helynök Makóról, P. Tanács Alajos tartományfőnök, a rendtársak közül még P. Veén Jakab budai, P. Faragó Fábián kecskeméti zárdafőnökök, P. Oslay Osvald teológiai lector, kormánytanácsos Gyöngyösről, P. Medárd Medveczky, P. Lukács Szeráf, P. Szabó Piusz Zadravecz titkára, és még sok más vendég. A vendégek és a városi urak és papság tiszteletére a zárdafőnök atya a szentelés előestéjén ismerkedési vacsorát adott, melyen különös dicséretet nyert a szegedi halászlé. A hercegprímás a rendházban nyert elhelyezést, a többi vendégek pedig a városban.[16]
Az előkészületek a házfőnök irányításával zajlottak, segítségére volt P. Pelle Richárd irodavezető atya, kinek szerepét a Historia Domus is kiemeli. Az ünnepségre a templom zsúfolásig megtelt, oda csak előzetesen átvett jegyekkel lehetett bemenni. A Mátyás téren szabadtéri misét mutattak be a templomba be nem férő hívek számára.
A rendezés nagy munkáját a zárdafőnök atya vállalta úgy a templomban, mind a rendházban, kinek a hitbuzgalmi egyletekből alakult több bizottság járt a kezére. A szentelésre csak jegyek ellenében lehetett a templomba menni, s a templom hármas katonai és rendőri kordonnal volt körülvéve. A kint szoruló hívek számára a Mátyás téren tábori mise volt… A rendet benn a templomban nem volt könnyű dolog megteremteni, mégis sikerült minden kellemetlen incidenst elkerülni. Elhelyezést nyertek az összes küldöttségek és … katonaság, újságírók, stb… és még rengeteg nép is. A kóruson a radnai zenekar és az … énekkar teljesítettek szolgálatot, csodás precizitással. A szentély jobb oldalán a hercegprímás, bal oldalán a kormányzó képviselője számára volt trónus emelve. A templom körül és benne egy század katona, 100 rendőr 12 detektív teljesítettek szolgálatot. A rendezés körül igen nagy érdeme van még P. Pelle Richárd irodavezető atyának is, ki a jegyek kiosztásánál páratlan ügyességgel és tapintattal járt el.[17]
A püspökszentelés reggel 9 órakor kezdődött. Az egykori szegedi házfőnök szerzetesként, egyszerű habitusban vonult az oltárig. „E látványra az egész templom zokogott a meghatottságtól.”[18]
A jezsuiták által vezetett Nemzeti Újság is megemlékezett a szentelési eseményről. A beszámoló jegyzi fel, hogy a szentmise keretében olvasták fel Benedek pápa bulláját és „az evangélium alatt megtörtént a tulajdonképpeni fölszentelés és a kryzmával való fölkenés.”[19]
A fél 12-kor véget érő szentelés után a két asszisztens püspök kíséretében a templomon és a téren végigvonulva, az új püspök első püspöki áldását adta.[20] Az ünnepélyt követően a kolostor nagytermében fogadta az üdvözlő küldöttségeket, ahol „a városi tanács üdvözletére a püspök megköszönte a neki adományozott díszes pásztorbotot, azzal a tréfás megjegyzéssel, hogy: ha nem tartjátok meg azt, amire öt éven át tanítottalak benneteket, ezzel a bottal vágok végig rajtatok.”[21]
Dr. Somogyi Szilveszter polgármester és a város a szentelést követően, délben rendezett az új püspök tiszteletére 200 fős díszebédet.[22]
A Szegedi Katolikus Nővédő Egyesület a hercegprímás és az új püspök tiszteletére adott vacsorát a szentelés estéjén. A vacsoráról és a hercegprímás látogatásáról a Szegedi Új Nemzedék című napilap is beszámolt, melynek tudósítását a Historia Domus is őrzi.
Fél kilenc órakor kezdődött a vacsora az egyesület nagy termében, mely alatt dr. Dobay Gyula, az egyesület ügyésze üdvözölte a hercegprímást, mint az egyesület alapítóját. Az üdvözlésre dr. Csernoch János hercegprímás válaszolt és ezúttal is megelégedését fejezte ki a szegedi hölgyek működése felett, majd beszélt még Sréter István honvédelmi miniszter. Végül dr. Aigner Károly köszöntötte fel Dr. Zadravecz István püspök szüleit.
A vacsora fesztelen társalgás között fél tizenegy órakor ért véget, amidőn a hercegprímás és Sréter István honvédelmi miniszter kíséretükkel az állomáshoz hajtottak, ahonnan elutaztak.[23]
A Historia Domus krónikása feljegyzi, hogy a szentelést követő fogadások után „a vendégek lassankint elszéledtek, a szegediek pedig drága emlékként őrzik lelkükben István püspökük szentelésének édes benyomásait”[24].
Az új püspök vasárnapig maradt Szegeden, amikor is első püspöki miséjét celebrálta.
Zadravecz István tábori püspökként, mindvégig a ferences szellemiséget szem előtt tartva, arról soha le nem mondva igyekezett a rábízottaknak gondját viselni. Tábori püspöki feladata volt, hogy a hadseregben szolgáló katonáknak hitét erősítse, ahogy azt XV. Benedek pápa Bullája is kiemelte.
Benedek pápa Isten szolgáinak szolgája, kedves fiunknak Zadravecz Istvánnak, választott Domitianopolitáni püspöknek, üdvöt és apostoli áldást…. És hogy könnyebben gondozhasd mindazok lelkét, kik a magyar Hadseregben szolgálnak és őbennük a hitet éleszthessed, a vallásosságot fenntarthasd, Téged a Magyar Nemzeti Hadsereg Apostoli Helynökévé nevezünk ki, felruházva Téged mindazon joghatósággal, mely jog szerint megillet.[25]
Ferences szerzetesként püspöki jelmondatának „Pro Regno Mariano”, „Mária Országáért” választotta. Tábori püspökként és szerzetesként a rábízott feladatok ellátásához Kapisztrán Szent János személye példaként szolgált számára. A budai várban található ma is az általa készíttetett Kapisztrán Szent János szobor, melynek másolata a szegedi kolostor kvadrumában áll.
Megjelent a folyóirat 2019. áprilisi számában
Jegyzetek
[1] Blaskó Mária versének címe, mely „Elszavaltatott 1920. II. 9-én a polgári leányiskola búcsúünnepélyén” In: Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 730-a. o.
[2] Szegedi Friss Újság Politikai Napilap, Szeged, 1920. augusztus 24. XXI. évfolyam 200. szám. Az újságbejegyzés kivágott és beragasztott szövegrészlete a Historia Domusban is megtalálható – Vö. Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 5. o.
[3] Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 3. o.
[4] Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 3. o.
[5] Budapesti Új Nemzedék, 1920. augusztus 25. Az újságbejegyzés kivágott és beragasztott szövegrészlete a Historia Domusban is megtalálható – Vö. Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 6. o.
[6] Vö. https://kovacsbank-ofm.com/a-magyarorszagi-ferences-rend-tortenete/15-proin-odio-nunc-interdum#.XJD8ISJKjIW
[7] Rácz Piusz OFM: A ferencesek történetéből – töredékek a Mariana Provincia múltjából. Ferences Könyvek, Budapest, 2009. 38. o.
[8] Vö. Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 646-647. o.
[9] Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 647. o.
[10] Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 650. o.
[11] Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 723. o.
[12] Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 724. o.
[13] Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 728. o.
[14] Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 729. o.
[15] Historia Domus Szegediensis patrum Franciscanorum provinciae SS. Salvatoris ab anno 1828., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 730. o.
[16] Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 4. o.
[17] Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 3-4. o.
[18] Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 4. o.
[19] A Historia Domus idézett oldalára az újságbejegyzés kivágott és beragasztott szövegrészlete került, felírással a lap címe: Nemzeti Újság 1920 VIII/25. in. Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 7. o.
[20] Vö. Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 4. o.
[21] Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 4. o.
[22] Vö. Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 8. o.
[23] Az újságbejegyzés kivágott és beragasztott szövegrészlete a Historia Domusban is megtalálható – Vö. Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 6. o.
[24] Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 8. o.
[25] A pápai Bulla szövege a Historia Domus lapjain is olvasható gépelt formában in Historia Domus ab anno 1920., Magyar Ferences Levéltár, VI. 08 Conventus Szegediensis, 7. o.