Hegedűs Réka: A Csáth-rejtély nyomában

Szajbély Mihály Csáth Géza élete és munkái – Régimódi monográfia című, hamarosan megjelenő kötetének bemutatója nyitotta a III. Magyar Könyvkiadók Napját az SZTE-BTK-n.

Idén október első napjaiban, immár harmadik alkalommal rendezték meg a Magyar Könyvkiadók Napját az SZTE Bölcsészettudományi Karán. A kétnapos esemény témájául ezúttal az élettörténetet és az emlékezetet választották a szervezők. „A program alkalmat teremt arra, hogy a bölcsészet, és a társadalomtudományok megmutathassák értékeiket. Büszkék vagyunk arra, hogy idén is sikerült megnyernünk magunknak a legjelentősebb könyvkiadókat” – nyitotta meg a napot Gyenge Zoltán, a kar dékánja. A megnyitó után Szajbély Mihály, a kar tanszékvezető oktatója, Mikola Gyöngyi kérdéseire válaszolva mutatta be megjelenés előtt álló Csáth Géza monográfiáját.

Szajbély Mihály egyik jelentős kutatási területe Csáth Géza életműve és munkássága, 1989-ben kismonográfiában foglalta össze hiánypótló kutatásainak eredményét. Egy olyan időszakban született meg a mű, amikor még a sokoldalú író, orvos és pszichiáter, zenekritikus életművének csekély része volt ismert, annak ellenére is, hogy 1964-ben, Illés Endre szerkesztésében kiadásra került A varázsló halála című kötet, amely Csáth saját maga által összeállított, addig ki nem adott novelláit tartalmazta. A ’70-es évek végén – elsősorban a középiskolások körében – megnőtt az érdeklődés Csáth különleges atmoszférát teremtő művei, s főleg rövid, ám annál tartalmasabb életútja iránt. Szajbély új kötete, a Csáth Géza élete és munkássága a Régimódi monográfia alcímet kapta: a könyv ugyanis egyszerre regényes életrajz és életműelemzés, a legfőbb célja, hogy a művek által pontosabb képet kapjon az olvasó az író életét meghatározó eseményekről. Csáth művészi pályájára kortársaitól eltérő módon hatott a pszichoanalízis, hiszen gyakorló idegorvosként és pszichiáterként ő szakemberként találkozott a freudi módszerekkel. Csáth úgy vélte, hogy írói gátjainak oka sem más, mint a pszichoanalízis, hiszen mióta szakemberként alkalmazza a módszert, nem képes elválasztani írói és orvosi tevékenységeit egymástól.

Csáth Gézára olyan gondolkodók voltak hatással, mint Tolsztoj vagy éppen Nietzsche – utóbbi nélkül talán az Anyagyilkosság című novellája sem készült volna el. (Szász János Witman fiúk címmel adaptálta filmvászonra a novellát, amely izgalmas hidat teremt a film és az irodalom viszonyában.) A női nemmel való nehézségeiről és morfium függőségéről Úr volt rajtam a vágy: Naplófeljegyzések és visszaemlékezések 1906–1914 című naplóbejegyzéseiből összeállított kötetben olvashatunk. Anyját korán elvesztette, ügyvéd apja, idősebb Brenner József egy évvel felesége halála után újranősült. Mostohaanyja bár példásan nevelte őt, egy egész életre meghatározta a nőkkel való kapcsolatát. Nem tudta, hogyan viszonyuljon a gyengébbik nemhez, kizárólag a prostituáltakkal való aktusok tudták felszabadítatni.

A fent kiemelt témák csak egy kis szeletét adják a nagy egésznek, amellyel Szajbély Mihály kötete foglalkozik. „Extrémnek tűnik Csáth életpályája, de nem egyedi. Egy különleges ember tragédiájának megértése mindenképpen hasznos és tanulságos” – zárta könyvbemutatóját Szajbély.