Hegedűs Réka: A főhős maga a történelem

Vörös István A szabadság első éjszakája című novellafüzérét mutatták be a Millenniumi Kávéház és Klubban az Őszi Kulturális Fesztivál keretében. A szerzővel Bene Zoltán beszélgetett.

Míg Vörös István 2017-ben megjelent regénye, a Thomas Mann kabátja fejezetei különálló novellaként is értelmezhetőek, addig A szabadság első éjszakája című novelláskötet érdekessége, hogy történetei regényként is olvashatóak. Ráadásul a szerző prózakötet esetében egyedi módon ciklusokba rendezte a novellákat, így nemcsak arról gondolkodik, milyenek a gazdagok és szegények, a jó ételek, de arról is milyen maga a történelem. Az egyik ciklus a hatvanas évek dunántúli falujába, a Vértes és a Bakony hegység közötti völgyben elterülő Mórra (a kötetben Bakonymérő) repít vissza, ahol Vörös István gyermekkorának egy jelentős részét, a szünidőket töltötte. Így lehetősége nyílt a fővárosi hétköznapokból kiszakadva megtapasztalni a falusi, vidéki miliőt. A szerző kötetében egyaránt reagál a koraújkori és a jelenkori jelenségekre, legyen szó akár a társadalmon kívüli létről, a hontalanokról, a bevándorlókról, s teszi mindezt úgy, hogy ötvözi a tragikus és a derűs témákat, a komor és a vidám hangulatokat.

A szabadság első éjszakájának főhőse nem más, mint a történelem. „A történelem egy képlékeny massza. Ami megszilárdul belőle, csak arra emlékszünk, de nem biztos, hogy ez áll a legközelebb az igazsághoz” – mondta Vörös. Az új kötet darabjainak egy része elkezdett és félbehagyott, meg nem valósult regénytervek elemei, amelyek átalakítva beleillettek egy új koncepcióba. „Semmi nem vész el, legfeljebb átalakul. Szerettem volna pontot tenni a számítógépemen talált megkezdett történetek végére. Egyébként is érdekes a műfajokkal játszani, izgalmas például egy drámát elbeszéléssé alakítani, mert egészen máshogy fejeződik ki ugyanaz a szituáció” – tette hozzá a szerző, akinek Svejk, a féregirtó, avagy a puska nem sül el című békebeli komédiáját nagy sikerrel játszotta a Stúdió K Színház 2003 és 2005 között, majd a Svejk gyóntatója című kötetben elbeszélés formájában gondolta tovább a történetet.

A szabadság első éjszakájának borítót Szabó Imola Julianna álmodta meg, és nagyszerűen reflektál a kötet ciklusaira is, a szerkesztésmódra, egy-egy szeletből hogyan áll össze a nagy egész, valamint a novellafüzér legfőbb mondanivalójára is, így egyedi módon a könyv külsőségeiben is kommunikál a belső tartalommal. Vörös István sokoldalú író, aki járja a világot. Új könyvének belső borítóján éppen egy indiai utazáson készült portré igazolja ezt. Többek között ezért is érdekes megtapasztalni, hogyan vélekedik a körülöttünk lévő világról, a novelláskötet ebből ad egy olvasmányos ízelítőt.

Borítókép: Irodalmi Jelen