Hegedűs Réka: Reneszánsz cimborák
Gáspár Ferenc Galeotto című kötetét mutatták be a Millenniumi Kávéházban.
„Gáspár Ferenc jelenleg a Janus testvérregényén dolgozik, amelynek középpontjában a most megjelent műben is szereplő Galeotto Marzio lesz. Diószegi Szabó Pállal továbbra is megmarad az együttműködés, a regényt színesítő versek ezúttal is az ő fejében születnek majd meg” – 2018 februárjában, a Janus című regény bemutatójának összefoglalóját ezzel a mondattal zártuk. A Galeotto című kötet mostanra megjelent, s november 11-én be is mutatták a Millenniumi Kávéházban. Gáspár Ferenccel Diószegi Szabó Pál beszélgetett erről a különleges regényről, amely Mátyás király könyvtárosáról, Janus Pannonius hű barátjáról, Galeotto Marzioról szól, miközben egyúttal igazi hiánypótló mű is, ugyanis eddig magyarul nem olvasható versrészleteket, epigrammákat is tartalmaz.
Galeotto személyiségét különleges kettősség jellemezte: egyszerre volt tudós és bohóc, akinek a tréfáit Mátyás király is kedvelte. Ráadásul neki köszönhetjük, hogy Mátyás bölcs, tréfás mondásait, történeteit ismerhetjük Életének körülményeiről nem sokat tudni, az azonban bizonyos, hogy eretnek nézetei miatt a velencei inkvizíció üldözöttje lett. Janus Pannoniushoz nem mindennapi barátság fűzte, testvéri szeretettel fordult cimborája felé, s többször is felrótta neki, miért nem ír magyar nyelven verseket. Galeotto tollából kevés mű maradt fenn az utókor számára, Gáspár Ferenc új kötetében éppen Diószegi Szabó Pál fordításában olvashatjuk egyik epigrammáját. A fennmaradt Janus-művekből nem egyszer igazi, hús-vér sztorik sejlenek elő, gyermekkori csínytevések, ifjúkori kalandok, diáktréfák, amelyek által megelevenedik a XV. század reneszánsz forgataga. Az írói fantáziát szabadjára engedve, továbbgondolva a valószínűsíthető tényeket, Gáspár Ferenc a Janus című kötetben remekül ötvözte a valóságos és a fikciós elemeket. Ugyanígy tesz a Galeottoban is.
E mellett fontos szerepet kap a hitét kereső ember képe is. Új szereplőt ismerhetünk meg, Kampó, Mátyás király táltosának személyében, aki komoly mozgatórugója az eseményeknek, utazik az időben, s alakítja a különböző történetszálakat. Tekinthetünk rá akár Galeotto belső lelkiismereteként is. A regény azon részeiben, amelyekben Kampó szerepel, ötvöződnek a meditatív hangulatú és a misztikus képek. Alakváltásain keresztül pedig új témák is felmerülnek, mint például a nő és a férfi alakjának, szerepének, helyének reneszánsz megközelítése.
A Galeottot a Janus ikerregényeként tarthatjuk számon. És valóban különleges olvasmányélményt jelenthet a két kötetet egymás után megismerni. De a Galeotto önmagában is olvasásra érdemes. Mindazonáltal nem kizárt, hogy hamarosan egy harmadik regénnyel válik trilógiává a történet. Ha így lesz, kíváncsian várjuk!