Miklós Péter: Tanítók a történelemben és a pedagógiában

Nóbik Attila neveléstörténeti kötete

A Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kara kiemelkedő és meghatározó műhelye a magyarországi neveléstörténeti kutatásoknak, hiszen Pukánszky Béla professzor mellett például – a teljesség igénye nélkül – Nóbik Attila, Fizel Natasa és M. Pelesz Nelli is az intézményhez kötődően végzik kutatásaikat, s publikálják eredményeiket.[1] Nóbik Attilának, a Gyógypedagógusképző Intézet egyetemi docensének a tavalyi év végén jelent meg alapvető jelentőségű monográfiája A pedagógiai szaksajtó és a néptanítói szakmásodás a dualizmus korában címmel. Kötete több szempontból is elismerésre méltó.

Egyrészt olyan fontos témaköröket jár körül – alapos elméleti megalapozottsággal –, mint a szakmásodás és a professzionalizáció kérdése. A pedagóguspályák professzionalizációja folyamatainak kutatása viszonylag új területe a hazai történeti pedagógiai kutatásoknak. Jelentős állomása a professzió-kutatásnak Fizel Natasa, a szegedi egyetem pedagógusképző karának tanszékvezető docense monográfiájának másfél évvel ezelőtti megjelenése.[2] Ehhez a tudományos és kutatási ívhez kapcsolódik a most ismertetett kötet is.

Másrészt Nóbik könyvében a dualizmuskori pedagógiai szaksajtó – elsősorban és legnagyobb mértékben a Néptanítók Lapja – tartalmi elemzése révén olyan érdekes jelenségek is bemutatása kerülnek, mint a tanítói szakma feminizációjának problémája, vagy a néptanítók gazdagsági tevékenységének (például méhészkedésének) gyakorlati kérdései. Ezek a tartalmak nemcsak a szűkebben értelmezett professzionalizáció-történet és a történeti pedagógia, de a társadalom-, a gazdaság-, az életmód- és a mentaláitástörténet, valamint a nőtörténelem számára is számon tartandó eredményeket hoztak.

Nóbik Attila könyvében a néptanítói szakmásodás jelenségeit mutatja be a dualizmuskori pedagógiai szakfolyóiratok forrásbázisa és adatai alapján. A kötetben a kutatás elméleti kereteinek, valamint a néptanítói szakmásodás kontextusának ismertetését követően a szerző azt is részletezi, hogy a tanítói pályán akkoriban nagyobb létszámban megjelent tanítónőknek ugyan volt lehetőségük publikálni ezekben az orgánumokban – s így bekapcsolódni a tudásmegosztásba és -formálásba, azonban a sajátos „női pedagógiai beszédmód” megteremtésére és a feminizáció szakmai kérdéseinek kielégítő és alapos tárgyalására nem került sor.[3] Kiemelendő ugyanakkor, hogy Nóbik most publikált kutatásai bizonyítják, hogy a pedagógiai sajtó potenciális és érvényes forrása a néptanítói szakmásodás kutatásának.

Könyve témáját és tartalmát a szerző a következő szavakkal határozta meg: „A jelen kötet azoknak a kutatásaimnak az eredményeit tartalmazza, amelyekben a néptanítói szakma szakmásodásának folyamatait a pedagógiai szaksajtó segítségével vizsgáltam. A kutatás jelentőségét az adja, hogy bár a néptanítói szakmásodással több kutatás is foglalkozott, azok elsősorban »hivatalos« forrásokat, vagyis tankönyveket, enciklopédiákat használtak forrásként. Ezek a munkák értékes eredményeket hoztak, elsősorban a néptanítói elit szakmai identitásának, az általuk megkonstruált tudáskánonnak a feltárásában.”[4]

Nóbik Attila: A pedagógiai szaksajtó és a néptanítói szakmásodás a dualizmus korában. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2019.

Megjelent a folyóirat 2020. januári számában

Jegyzetek

[1] Fizel Natasa: Neveléstudományi tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem múltjáról és jelenéről. Szeged, Délvidék Kutató Központ, 2013. 1–71. o.; Fizel Natasa – Nóbik Attila (szerk.): Ünnepi tanulmányok a 60 éves Pukánszky Béla tiszteletére. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2014. 1–300. o.; M. Pelesz Nelli (szerk.): Tudomány, oktatás, kultúra a két világháború közötti Magyarországon. Szeged, Radnóti Szegedi Öröksége Alapítvány, 2019. 1–306. o.

[2] Fizel Natasa: A magyar polgári iskolai tanárképzés története (1868–1947). Esély az együttműködésre – professzionalizáció és intézményesülés. Budapest, Gondolat Kiadói Kör, 2018. 1–355. o.

[3] Lásd bővebben: Nóbik Attila: Feminizáció és szakmásodás a dualizmuskori pedagógiai folyóiratok tükrében.  In: Pedagógiatörténeti Szemle, 2017. 3–4. sz. 68–83. o.

[4] Nóbik Attila: A pedagógiai szaksajtó és a néptanítói szakmásodás a dualizmus korában. Szeged, Szegedi Egyetemi Kiadó – Juhász Gyula Felsőoktatási Kiadó, 2019. 8. o.