Hegedűs Réka: Volt egyszer egy Löw-könyvtár…

Bemutatták Ábrahám Vera hiánypótló kötetét, Szegedtől Jeruzsálemig. A Löw-könyvtár története címmel.

Hiánypótló kötet jelent meg Ábrahám Vera tollából, amelyet a Szegedi Zsidó Hitközség Dísztermében mutattak be a szerző, valamint Dr. Bányai Viktória, az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Assziriológiai és Hebraisztikai Tanszékének tudományos főmunkatársa közreműködésével, aki egyben a kötet héber fejezetének írója. Az alkotókat kutatásaikról, a könyv megszületésének folyamatáról Csizmadia Edit, a Somogyi-könyvtár könyvtárosa kérdezte.

Ábrahám Vera nyolcadik kötete (ebből 3 társszerzős), Szeged főrabbijainak, Löw Lipótnak és Immánuelnek a könyvgyűjteményét mutatja be, s a keletkezésétől (1838) kezdve a Szegedi Zsidó Hitközségnek ajándékozásán át (1940), előbb Budapestre (1948), majd Izraelbe kerüléséig (1957) kíséri az útját. Egyetlen könyvlista maradt meg, amely az 1950. évi állapotot rögzítette. 72 év után e kötetben olvasható először ez a jegyzék.

A szegedi zsidóság történetével évek óta foglalkozó Ábrahám Vera a hitközség archívumának feldolgozása során kutatta a különböző (iskolai-, cserkész-, és diák-) könyvtárak történetét, köztük a Löw-gyűjtemény sorsát is. A Löw-könyvtár példányai közül egyetlen darab sem maradt Szegeden, így fontosnak tartotta, hogy legalább az emléke őrizve legyen a városban. Az archívumban kollégájával, Pataricza Dórával együtt találtak olyan dokumentumokat, amelyek a Löw Immánuel által 1940-ben a Szegedi Zsidó Hitközségnek adományozott gyűjtemény történetéhez kapcsolódnak. Különös odafigyeléssel kereste azt a jegyzéket, amely az ajándékozási szerződés részét képezte. „1940-ben még teljes volt a Löw-könyvtár, amely a deportálások idején kikerült a zsidó iskola udvarára. Czibula Antal szegedi ügyvéd, újságíró, politikus hívta fel a figyelmet arra, hogy a körülmények méltatlanok, így a gyűjteményt dr. Pap Róbert közbenjárásával a Somogyi-könyvtárba szállították megőrzésre, onnan pedig az évek során a fővárosi Rabbiképző Intézetbe, majd az Izraeli Nemzeti Könyvtár tulajdonába került. Fontos, hogy ezt a világhírű könyvgyűjteményt legalább a hozzá kapcsolódó dokumentumok, a jegyzék képében közre tudjuk adni a Löw-hagyaték iránt érdeklődő kutatók számára” – mondta a szerző.

Csakhogy az a jegyzék, ami a maga teljességével, az 1940-es állapotban adna képet a gyűjteményről, a mai napig nem került elő még hosszas kutatómunka után sem. Ábrahám Vera azonban az Országos Levéltárban fellelte az 1950-ben elkészített könyvlistát, amely óriási eredménynek számít és további kutatásokat indíthat meg a témában. „Egy nemzetközi súllyal bíró gyűjteményről van szó, amely többek között azt is bizonyítja, hogy Löw Lipót és Immánuel könyvtárában a klasszikus források mellett a 18. század végén, 19. század elején meginduló modern zsidó tudományos értekezések, nyomtatványok is helyet kaptak. Autonóm szellemi világot tudtak erre a gyűjteményre támaszkodva kialakítani mind a maguk, mind a közösségük számára. Nemzetközi rangú folyóiratokat járattak és a kortárs megújuló hébert művelték a klasszikus felfogások mellett nyitottak voltak, bekapcsolódtak a héber nyelvű modern tudományosságba” – tette hozzá Dr. Bányai Viktória.

A Somogyi-könyvtárból 6219 példány került át a Zsidó Hitközségbe. Löw Lipót a gyűjteményt kezdetektől fogva Szegednek, azon belül is a Szegedi Zsidó Hitközségnek szánta. Ennek ellenére levelezések folytak dr. Löw Lipót (Löw Immánuel fia) és az Egyetemi Könyvtár igazgatója, id. Csillik Bertalan között arról, hogy egy tervezett Keleti Intézet – amely a Löw Immánuel Keleti Könyvtár nevet kapta volna – alapja lehessen a könyvgyűjtemény. Végül – leginkább Stern Márton hitközségi elnök ellenérveivel osztozva – mégis úgy döntöttek, Izraelbe küldik a köteteket. A szállítás különböző állomásai során azonban az állomány csak egyre inkább apadt.

A kötet borítójára az Országos Rabbiképzőben megtalálható, az egykori Löw-gyűjtemény eredeti példányai kerültek. Ábrahám Vera azt is elmondta, vágya egy virtuális könyvtár létrehozása, amelyben digitalizált formában elérhetőek lennének az eddig fellelt értékes könyvek. A szerző nem mondott le a reményről, hogy egyszer sikerül megtalálnia a sokszor emlegetett 1940-es lajstromot. A kutatásait folytatja, jelenleg a Hitközségben talált feliratos, tulajdonbejegyzéssel ellátott imakönyveket vizsgálja, amelyek magukban rejtenek lejegyzéseket helyi zsidó családok fontos családi eseményeiről is.

Ábrahám Vera cikkeit a Löw-könyvtár történetéről a Szeged folyóirat korábbi lapszámaiban olvashatták: