Hegedűs Réka: Az Üvegfalon innen és túl

Az Országos Könyvtári Napok keretében Dobray Sarolta Üvegfal című könyvét mutatták be a Somogyi-könyvtárban.

Dobray Sarolta újságírót sokan a közszolgálati televízió egykori bemondójaként ismerik. Dobray György Balázs Béla-díjas magyar filmrendező, producer, operatőr, író, forgatókönyvíró lánya. 2004 óta jelennek meg publikáció, irodalmi riportjai a Nők Lapja hasábjain. 2011-ben Őrült világ címen megjelentette riportkötetét, amelyben az Olaszországban élő magyar prostituáltak életét mutatta be. Üvegfal című írását részletekben közölte 2020-tól kezdve a Nők Lapja, melynek szerkesztett, bővített változata 2021-ben jelent meg a Scolar Kiadónál, s a debütáló regény az év egyik irodalmi bestsellere lett. A szerzővel Koronczay Lilla, a Nők Lapja újságírója beszélgetett.

A kötet a bántalmazó párkapcsolatokba nyújt betekintést, teszi ezt oly módon, hogy mindkét irányból – a bántalmazó és a bántalmazott szemszögéből is – kendőzetlenül mutat be történeteket, tűpontos képet adva ezzel az emberi kapcsolatok egy sajátos típusáról. Olyan fontos kérdéseket vet fel a regény a negyvenes éveiben járó, kétgyermekes házaspár – Léna és Péter – történetén keresztül, hogy „Miért bánt és miért hagyja bántani magát az ember?”, „Milyen veszteségeket cipelnek magukkal ezek az emberek?”, „Miért nem vállalják a kilépést a bántalmazó kapcsolatból?”, s egyáltalán, lehetséges-e anélkül érteni a bántalmazó nézőpontját, hogy kisebbítenénk cselekedetei súlyát?

Vékási Andreától, a lap akkori főszerkesztőjétől érkezett a felkérés, a Nők Lapja irodalmi sorozatának megírására, a téma megválasztásában Dobray szabad kezet kapott. Az írót mindig is érdekelte az a bonyolult és szövevényes dinamika, ami a bántalmazó kapcsolatokat jellemzi. „Általában a bántalmazott szempontjából beszélünk ezekről a kapcsolatokról. Én szerettem volna a másik oldal mögé nézni, hogy hogyan áll össze egy ilyen személyiség, hogy ő tényleg egy rossz ember, vagy neki is vannak fájdalmai, érzései, van-e ebből számára kiút. Léna és Péter kapcsolatába pici lépésenként kezd el begyűrűzni a kontroll, a hatalomgyakorlás, a birtoklási vágy a férfi részéről, a gázlángozás – amikor az egyik fél fokozatosan próbálja elhitetni a másikkal, hogy megőrült. Miközben mi kívülről látjuk olvasóként, hogy mi a valóság, remélhetőleg bele tudunk abba is helyezkedni, hogy Léna miért nem látja, miért nem akarja látni az intő jeleket” – mondta az írónő.

A nő hosszú időn keresztül felmenti a férjét. Iszonyú nehéz önmaga számára is – és majd 10 évébe telik – bevallani, hogy mennyi önbecsapás, önigazolás van ebben a viszonyban. Péter valóban gonosz, vagy „csak” beteg? Egy esetleges tragikus végkimenetel esetén egyáltalán számít-e ez a különbségtétel? Nagyon nehéz a regény elején felismerni, hogy ki bánt kit. Két olyan ember él együtt, akik valamiért mégiscsak összekapaszkodtak, bevonzották egymást. A megismerkedésükkor minden idilli, nem is lehetne látszólag csodálatosabb. Minden, amire a nő valaha vágyott fizikailag és érzelmileg az jelen van, ebből az állapotból kapja meg az olvasó kis dózisokban adagolva az igazságot.

„Számomra mindig Ingmar Bergman Jelenetek egy házasságból című műve villan be az Üvegfal kapcsán. Bár ott csupán egyetlen szemszögből mutatja be az író a történetet, mégis hasonló az alapállása a két regénynek. Saci műve nem csupán szépirodalom, hanem terápiás céllal is bír. Ebben a helyzetben nem folyik vér, az itt ábrázolt lelki fenyegetést nehezebb detektálnia egy kívülállónak” – tette hozzá Koronczay Lilla.

Ahol ez a regény befejeződik, ott ennek a történetnek közel sincs még vége. Bár egy nagyon fontos szakasz lezárul, így az írónő fontosnak tartja, hogy megszülessen a folytatása is. Az Üvegfal című történetből színházi produkció született, a Gólem Színházban és a Lóvasút nevű játszóhelyen nagy sikerrel fut a zenés darab, amelyben a színész pár, Gryllus Dorka és Simon Kornél keltik életre a regény főszereplőit. A kötetből készült hangoskönyvet pedig Balsai Móni és Makranczi Zalán előadásában hallgathatja meg a közönség.

Dobray Sarolta legújabb munkáját, amely a Nők Lapjában megjelent szociális riportjainak egy kibővített, utánkövetett változata, napokon belül az olvasók is a kezükbe foghatják majd. Tóth Krisztina a Beűzetés a Paradicsomba – Igaz mesék című kötet előszavában úgy fogalmazott, a mű „Galgóczi Erzsébet, Csalog Zsolt és Tar Sándor nyomdokain járva a nélkülözésben is megmutatkozó emberséget, a méltóság elpusztíthatatlan vágyát örökíti meg”.