Hegedűs Réka: Amikor Csongor és Csanád egyszer Móra Ferenccel kalandozott…

Képregény született Csongrád-Csanád vármegye történetéről

Egyszer volt, hol nem volt…Volt egyszer két diák – nevezetesen Csongor és Csanád – akik egy unalmasnak tűnő, ám nem mindennapi kalandokba torkolló büntetőfeladatot kaptak a történelemtanáruktól: készítsenek egy előadást a megye történetéről, szőjék bele a hozzá fűződő legendákat és fűzzenek magyarázatot a történelmi eseményekhez. Hőseink bölcs szülői tanácsot követve a Móra Ferenc Múzeumban kezdik meg a kutatómunkát, ahol nem várt segítőtársra lelnek a múzeum legendás igazgatójának és névadójának a személyében, aki különleges időutazásra invitálja a fiúkat. Szereplőink mágikus ajtón keresztül ugrálnak térben és időben. Messziről látják, ahogyan Attilát, a hun vezért eltemetik a Körös és a Tisza torkolatánál; üdvözlik a Honfoglaló magyarokat Ópusztaszeren; kishíján elégetik őket a Boszorkányszigeten; megkínálják rágógumival Rózsa Sándort és még Pipás Pistába is belebotlanak. De mi is volt ez a rejtélyes kaland? Egy megmagyarázhatatlan csoda? Vagy csak egy álom?

A Móra Ferenc Múzeum kapott felkérést egy megyetörténeti képregény megalkotására, amely a fiatal közönség számára fogyasztható formában mutatja be Csongrád-Csanád vármegye történetének fontosabb eseményeit, legendáit, a valós eseményeket egy fikciós történetbe ágyazva. Ebből a célból készült el a Csongor és Csanád – Kalandozás a megyében című képregény, amelynek szövegét ifjabb Tóth István jegyzi, a történet pedig Szlamcsik Máté rajzain keresztül elevenedik meg. Már mikor egy baráti találkozó alkalmával, először kezembe került a képregény, azt gondoltam: „Na végre, valaki megcsinálta!”. Nagyszerű ötletnek tartom azt, hogy a megyéről képregényes formában mesélnek, megszólítva ezáltal egy olyan generációt is, akik a szuperhősös képregények világában, szívesen forgatják a kilencedik művészetként is emlegetett médium alkotásait. A történet ötletes, a rajzok figyelemfelkeltőek, hűen ábrázolják a vármegye ikonikus helyszíneit, így például az óföldeáki erődtemplomot; a szegvári Károlyi-kastélyt, ahol a legenda szerint maga Rózsa Sándor is raboskodott; vagy éppen az árvíz által sújtott Szatymazt. Hiányérzet csupán a rövidsége kapcsán merülhet fel, a 60 oldalas képregénybe tömörsége okán kissé vázlatosan fértek bele a legizgalmasabb legendák és történetek. Ám már ez is bőven elég a figyelem felkeltésére, az alkotók pedig nem zárkóztak el egy esetleges folytatás lehetőségétől sem.

Ha valami, akkor ez a kötet mindenképpen érdemes arra, hogy minél több oktatási intézménybe eljusson, hiszen meg-megidéz olyan történéseket, eseményeket, amelyekről a vármegye múltja kapcsán érdemes tudni, s ha bővebb kifejtést nem is kap hozzá az olvasó, tanórai vagy egyéni beszélgetések, további kutatómunkák elindítója lehet.

A Megyei identitás erősítése című, TOP-5.3.2-17 kódszámú pályázati felhívás keretében az említett képregény mellett más kiadványok is megszülettek, így például olyan tanulmánykötetek, mint – a teljesség igénye nélkül felsorolva – a Hajdanvolt Földeák, vagy a 46-os gyalogezredről szóló Ó, ti fiúk, barnák, szőkék… című művek; a napsugaras ház rejtélyét bemutató mesekönyv Löffler Zsuzsanna tollából; Papdi Balázs képeiből összeállított fotóalbum, vagy éppen a Csongrád-Csanád megye ízei című recepteskönyv.

A kiadást támogatta a Magyar Állam és az Európai Szociális Alap. Megvalósult a A Csongrád-Csanád megyei identitás erősítése című és TOP-5.3.2-17-CS1-2020-00001 kódszámú pályázat keretében.

Tóth István – Szlamcsik Máté: Csongor és Csanád – Kalandozás a megyében. Csongrád-Csanád Megyei Önkormányzat, 2021.

Megjelent a folyóirat 2023. márciusi számában