Milos István: Szeged történelmi korszakonként változó térképszelvényeinek digitális feldolgozási és georeferálási kérdései
Szeged város területéről a török uralom alóli felszabadítás (1686) utáni időktől ismerünk mintegy száz rajzi ábrázolást (hadmérnöki helyszínrajzok, erődítési térképek, tervek, metszetek, látképek). A korai erődítési térképművek tartalma a várra korlátozódott, legfeljebb a városrészek tömbhatáraira. A Csillagsánc, „Eugenuius-árok” megépítésével (1714-16) a középkori városszerkezeti struktúra megsemmisült. A várat körülölelő városrészek részletesebb ábrázolása az 1751-76 között készített négy erődítési terven (1751, 1763, 1774-75, 1775-76), „tervezési alaptérképen” jelenik meg. Ezen térképművek vizsgálhatók azon műszaki szempontból, hogy a térképi elemek (utcák, telkek, épületek) milyen pontossággal illeszthetők be a mai térképrendszerbe.
Az erődítési tervek „illesztésének” végrehajtásához előzetesen szükséges azon „újabb” térképi ábrázolások feldolgozása, melyek biztosítják a geometriai kapcsolatot a „Nagyárvíz” előtti városszerkezet és az újjáépítés során kialakított mai városszerkezet között. Ezen térképi kapcsolatot az úgynevezett „Halácsy-felmérés” térképszelvényei biztosítják, melyek az árvíz utáni városrendezés, telekrendezés térképi alapját képezték. Tartalmazzák az árvíz előtti városszerkezeti tömbhatárokat és az újjáépítés tervezett, illetve megvalósított mai városszerkezet tömbhatárait.
Tovább gondolva a Halácsy-szelvényeken ábrázolt régi tömbök megfeleltethetők az 1836-44 között készített városi kataszter belterületi térképszelvényeinek tömbjeivel. A georeferálás kiterjeszthető ezen „Giba-féle térkép” Nagyszegedre vonatkozó kül- és belterületi (összesen 187 db.) szelvényeire, a mai térképrendszerbe való illesztésére, megjelenítésére, mellyel könnyen kezelhető digitális térképi dokumentáció biztosítható település- és gazdaságtörténeti, statisztikai, szociológiai kutatásokhoz.
Városunk területéről a XVII. század végétől mintegy száz rajzi ábrázolás áll a kutatók rendelkezésére (hadmérnöki helyszínrajzok, erődítési térképek, tervek, metszetek, látképek). Az erődítési térképművek csak a vár területét ábrázolták, legfeljebb a városrészek tömbhatárait jelölték, a város aktuális állapota nélkül. Az egyes térképművek szakmai tartalma, ábrázolási részletessége rendkívül változó, több terv esetén még egységes méretarányról sem beszélhetünk, leírásukban a „léptéktelenség” minősítés is szerepel.
Szeged városa az erődítési tervezeteken
A külső palánk (Csillagsánc), az u.n. „Eugenuius-árok” megépítésével (1714-16) a középkori városszerkezeti struktúra megsemmisült. A várat körülölelő városrészek részletesebb ábrázolása az 1751-76 között készített négy erődítési terven (1751, 1763, 1774-75, 1775-76), „tervezési alaptérképen” jelenik meg:
1751
DURCHLASSER: Haubt-Plan von der Alt und Neuen Vestung Segedin. (Szegedi vár, a régi és az új erőd tervrajza, állapotterv), 79*80 cm., betűjel-magyarázattal, DNY tájolással[1]
1763
DURCHLASSER: Plan der Festung Szegedin. (A szegedi erőd térképe), 84.5*69.5 cm. kéziratos színes térkép, DNY tájolás[2]
1774-75
WETTSTEIN von WESTERSHEIM: Plan der Festung Szegedin anno 1774–75. (A szegedi erőd 1774–75-ben.), betűjel-magyarázat, ÉNY tájolás[3]
1775-76
MENGUCCI de ROSSI,Fr.-KOLLHOFFER, Fr.: Rapports Plan der Kayserl. Königlichen Festung Szegedin anno 1775/6 (A szegedi királyi erőd vár állapottervre 1775-76-ban), 86,5 x 99 cm., betűjel-magyarázat, ENY tájolás[4]
Ezen állapotterveken, „tervezési alaptérkép”-eken időben egyre részletesebben jelennek meg a katonai és polgári épületek, építmények, a vár és a külső erődítés részletei, feliratok, építési tömb tervezetek, vízvezeték nyomvonal a víztoronyként használt vízibástyától a kaszárnyáig, a sóházak rendszere stb.. Az újkori városszerkezet a „Nagyárvíz”-ig állt fenn.
Az erődítési tervek még az I. katonai felmérés (1782-85) előtt készültek, felmérési alaphálózat (háromszögelés) és egyezményes jelek nélkül, helyi rendszerben, saját betűjel-magyarázattal, feliratozással, toise-t vagy bécsi ölet használva hosszmértékként (1”: 25° léptékben), 4-6 részre hajtva, eltérő méretekkel, eltérő tájolásokkal.
Akkori készítési módjuk a mérőasztalos grafikus felmérés volt, mely során egymás után több állásponton helyezték el a háromlábú állványra helyezett vízszintes mérőasztal-táblát. Egy rajzpapírra, irányvonalzó segítségével, a többi álláspontra tájékozva (irányba forgatva) iránymetszésekkel szerkesztették meg méretarányosan az egyes tereptárgyak térképi helyzetét.
Ezen felmérések elméleti pontossága (az alkalmazott kb. 1:1700 – 1:1800 méretarány esetén): középhiba: + 20–40 centiméter, maximális hiba: + 60–110 centiméter, amit jelentősen lerontott a térképpapír méretváltozása (beszáradása), illetve a sokszor mostoha tárolási körülmények az elmúlt több mint 250 év alatt, és a 2-4 részre történt hajtogatások.
Ezen térképművek vizsgálhatók azon műszaki szempontból, hogy a térképi elemek (utcák, telkek, épületek) milyen pontossággal illeszthetők be a mai térképrendszerbe, lehet-e kapcsolatot találni a XVIII. századi, helyi rendszerű grafikus ábrázolások és a XXI. százai, országos háromszögelési hálózaton, az Egységes Országos Vetület térképrendszerén alapuló digitális alaptérkép között.
Szeged belterületi kataszteri térképei
Szeged város belterületének papír alapú földmérési (kataszteri) alaptérképe numerikus felmérési technológiával (terepi felmérés és a földrészlethatár töréspontok koordinátaszámítása, majd térképezése) készült 1968-1972 között, vetülete Henger Déli Vetület városi rendszere, méretaránya 1:1000. Ez a térkép az alapja az 1980-ban szerkesztett ingatlan-nyilvántartás adatainak. A földhivatal ezen a papír térképlapokon vezette az időközi változásokat (megosztások, épületfeltüntetések) 2005-ig. Ekkor a térképszelvények és numerikus adatok feldolgozásával, digitális átalakításával (vektorizálás és transzformáció az EOV (Egységes Országos Vetület) vetületi rendszerbe) létrehozták a számítógépen kezelhető adatállományt, a digitális térképi adatbázist.
A város első kataszteri térképe 1882-83-ban készült el az akkori belterületre, 1:1000-es méretarányban, Budapesti Sztereografikus vetületi rendszerben, mely térképi alapot biztosított az 1980-ig vezetett telekkönyvi rendszernek. Ezen térképszelvények azonban már csak a Nagyárvíz utáni újjáépítés tömbjeit, telkeit és épületeit tartalmazzák, régebbi térképek illesztéséhez nem használhatók.
A Szeged újjáépítését szolgáló Halácsy-felmérés
Szeged történetében mérföldkő 1879 március 12 -e, a Nagyárvíz dátuma. A török idők után, a XVIII-XIX. században kiépült, önálló városrészeiből összeépült település jelentős része elpusztult, a városszerkezet nagy része megsemmisült. Az újjáépítésről az 1879. évi XX. Törvénycikk rendelkezett. Létrehozták Tisza Lajos kormánybiztos (királyi biztos) vezetésével a Szegedi Királyi Biztosságot (1879-1884). Tisza a biztosság műszaki osztályának vezetésével Lechner Lajos várostervezőt bízta meg, aki ekkor már jelentős érdemeket szerzett Budapest egyesített fővárosban végzett mérnöki, városrendezési tevékenységével. E területen működésének legfőbb helyszíne Szeged lett, ami egy körutas-sugárutas városként épült újjá. A tervezés mellett – melyet munkatársaival mindössze néhány hónap alatt végeztek el – a helyszínen négy éven keresztül irányította az építkezéseket.
Lechner Lajos a város újjáalakítási munkálatainak célszerű műszaki megvalósítása érdekében feladatának tartotta, hogy legyenek a városnak elfogadható pontosságú térképei. Megfelelő térképek alapján végezhető el a belterületek általános szabályozása, a tömbhatárok kijelölése, a birtokviszonyok és a telekkönyvek jövőbeni helyes rendezése, a feltöltés tervezése, a csatornázási, légszeszvilágítási és vízvezetéki hálózat kiépítése.
A város belterületéről csak az 1840-es években, a város kataszteréhez készített, ölrendszerű, 1:1800 méretarányú, grafikusan, mérőasztallal készített, 14 szelvényből álló Giba-féle térkép állt rendelkezésére. Lechner megállapította, hogy ezen térkép alapján a város területét az igényekhez képest pontosan szabályozni nem lehet, elfogadtatta, hogy a várost újra fel kell mérni.
Ehhez trianguláció (háromszögeléses alapponthálózat), a szabályozáshoz szükséges helyszíni felvételek (meglévő utcahálózat felmérése) szükséges, mely alapján az utcaszabályozás szerinti rendezett új állapot kitűzése végrehajtható.[5]
A háromszögelési munkákra 1879 júniusában a szegedi születésű Halácsy Sándor mérnököt bízták meg, kinek apja, Halácsy Miklós Szeged főmérnöke volt. Halácsy Pest szabad királyi város bel-és külterületének háromszögelését, sokszögelését, részletmérését és térképezését végezte el, mely az egyesített főváros városrendezését és utcaszabályozását kiválóan szolgálta.
Halácsynak szerencséje volt. Az országos háromszögelés (1860. évi felsőrendű hálózat) Szeged környékén 1878-ban kifejlesztésre került, így fel tudta használni annak két magaspontját alapvonal bázistávolságként és a készítendő térkép országos sztereografikus koordinátahálózatba való illesztéséhez, nem kellett alapvonalat mérnie a vízzel borított városban.
Ezek az alappontok: Dorozsma város templomának tornya és a Szeged belvárosi templom (Dömötör-templom) tornya, távolságuk 7261.677 m.
Ezen magaspontokat felhasználva, az Alföld-Fiumei vasút töltésén, illetve ellenőrzésként a vasúti hídfő szegedi oldalán létesített alappontokat. Húszszoros ismétléssel mérte a háromszöghálózat törésszögeit, független háromszögekből számította a sztereografikus vetületi koordinátákat. Állandósított 45 vasoszlopot, 46 tokos póznát és meghatározta 31 városi magaspont (torony, kémény, villámhárító) koordinátáit. A méterrendszert alkalmazta, 1:1000-es méretarányban, 34 db. legfinomabb vastag velinpapír szelvényen térképezte a meghatározott alappontokat.
A háromszögelés számításairól készült az úgynevezett „Aranykönyv”, amely megnevezésének megfelelően szemet gyönyörködtető aranyozott bőrkötésű. Kézírással tartalmazza a műszaki leírást, a koordinátajegyzéket, a számításokat háromszögenként, a pontleírásokat és helyszínrajzokat, a vasoszlopok rajzát és a hitelesítő záradékokat.[6]
Mindez két és fél hónap alatt, szeptember közepére elkészült, mialatt a város területét még jelentős mértékben víz borította.
A háromszögelés befejezése után szerződést kötöttek Halácsyval a régi utcák még ugyanazon évben végrehajtott felmérésére, melynek eredményét a 34 szelvényen térképezték grafikusan.
A téli időszakban Lechner és csapata elkészítette az új utcahálózat szabályozási vonalait, amiket az eredeti szelvényeken piros tussal térképeztek.
A mintegy 1000 új sarokpont kitűzése a háromszögelési pontokról, polárisan történt meg 1880 tavaszán.
A Halácsy-szelvények rendkívüli jelentősége abban áll, hogy kapcsolatot teremt a régi és az új telektömbök között 1:1000 méretarányban, sztereografikus vetületi rendszerben.
Így a Halácsy-szelvényeken rendelkezésünkre áll a előző, 1841-44 évi városi belterületi kataszteri felmérés szelvényein ábrázolt tömbhatárok térképe.
A Giba-féle térkép
Szeged városa 1833-ban pályáztatta meg „Nagyszeged” teljes határa új felmérésének és földkönyve megszerkesztésének feladatát A pályázatot Giba Antal mérnök nyerte meg. 1836-44 között készültek a szelvények, a földkönyvkészítéssel együtt mintegy másfél évtized alatt, ez a reformkori kartográfiatörténet páratlan vállalkozása.[7]
Az akkori Nagyszeged kül- és belterületi szelvényei bécsi öl rendszerűek, méretük 73,6 x 57,8 cm (összes lap), 187 lapból áll, azonban ezek a szelvények tartalmuktól függően különböző méretarányúak:
M = 1”: 100° (1 : 7200) puszták, kaszálók
M = 1”: 50° (1 : 3600) szőlőhegyek, városkörnyék
M = 1”: 25° (1 : 1800) város belterülete (sűrű beépítés, városkörnyék, szőlők)
A különböző léptékekből következően egészében nem rakhatók össze a szelvények, csak az azonos méretarányú részek, pl. a belterület szelvényei illeszthetők össze papír alapon. Szelvényszámozásuknak nincs szabályos sodrási rendje. Az eredeti alapján másolat készült a mérnöki hivatal, illetve a földbírói hivatal részére, melyen az állami telekkönyv előtt vezették a változásokat. Az eredeti szelvények a Szegedi Móra Ferenc Múzeum, míg a másolati, vezetett példányok a Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár és a Szegedi Somogyi Könyvtár gyűjteményében találhatók.[8]
A felméréstől az 1879-es Nagyárvízig használták a belterület lapjait, időnként az elhasználódás miatt több alkalommal újra rajzolták. A külterületi szelvényeket a XIX. század végéig használták. A változásokat piros tussal átvezették, felülrajzolták.
A Giba-féle térkép még a sztereografikus vetületi rendszer bevezetése előtt készült, így a szelvénykeretek országos koordinátái nem ismertek, illesztésük csak a Halácsy-szelvényeken is ábrázolt tömbhatárok sarokpontjainak segítségével valósítható meg.
Ezen tömbhatárok és épületek egy része van ábrázolva a hadmérnöki térképek polgárvárosra vonatkozó részein, ez biztosítja a közös pontokat a vártérképek transzformációjához.
A digitális képfeldolgozás
Az erődítési térképek mintegy 17 db. Halácsy, illetve 4 db. Giba-féle térképszelvény területét fedik le, így ezeket használtam a feldolgozáshoz.
A négy kiválasztott erődítési térképmű többlépcsős illesztését, georeferálását az Egységes Országos Vetület (EOV) térképrendszerébe a közbenső térképi ábrázolások hézag és átfedésmentes illesztésével kezdtem.
Az elkészített Halácsy, majd annak segítségével készített Giba féle térképmozaikok tették lehetővé a vártérképek transzformálását (eltolás, elforgatás, méretarányváltás).
A georeferálás végrehajtásának menete:
- A Hadtörténeti Intézet és Múzeumtól különböző (150-300 dpi) felbontásban kapott digitális erődítési térképek raszterképeinek minősítése, tartalmuk összevetése
- Halácsy és Giba belterületi papírtérképeinek szkennelése síkszkenneren, legalább 300 dpi felbontásban, tiff formátumú raszter képfájlok előállítása (nagy méretű képek: 200-900MB)
- Szelvényenkénti képszerkesztések végrehajtása: térképtükör (szelvénykeret) menti körbevágás a hézag- és átfedésmentes illesztéshez
- Szelvényenkénti képtranszformáció térképszerkesztő szoftverrel:
4.1. A Halácsy-szelvények (1879-1880, sztereografikus térképrendszer 1:1000 méretarány) raszterképeinek EOV vetületbe transzformálása:
– a szelvénysarokpontok sztereografikus koordinátapárjainak átszámítása matematikai transzformációs egyenletek segítségével EOV vetületbe[9],
– Halácsy-szelvényhálózat megszerkesztése a térképszerkesztő szoftverben, EOV vetületben,
– a raszterkép szelvénysarkok megfeleltetése az EOV szelvényhálózati szelvénysaroknak (pontpárkijelölés szelvényenként),
– affin transzformációs paraméterek számítása és a transzformáció végrehajtása szelvényenként (eltolás, elforgatás, méretarány váltás),
-megjelenítés egyesített mozaikképként (egymáshoz illesztve, hézag és átfedésmentesen).
Eredmény: Halácsy-szelvények EOV vetületben 17 db.-os mozaikképként (tiff és tfw fájlformátum)
4.2. Giba–szelvények (1841-44 1:1800 méretarány) raszterképeinek EOV vetületbe transzformálása: – a Halácsy-térkép mozaikolt raszterképein a régi tömbsarokpontok/ épületsarkok megfeleltetése a Giba–szelvények raszterképein azonosított tömbsarokpontokkal/épületsarkokkal (pontpárok kijelölése),
– affin transzformációs paraméterek számítása (eltolás, elforgatás, méretarány váltás) és a Giba szelvény raszterképének transzformálása EOV rendszerbe
Eredmény: Giba-szelvények EOV vetületben 4 db.-os mozaikképként (tiff és tfw fájlformátum)
Példa: Giba (1841) 81. sorszámú és Halácsy (1879) 11.-13.+19.-17. szelvényszámú térképeinek (6 db.) illesztése 12 db. közös pont alapján
Transzformációs jegyzőkönyv
Affin transzformáció
a0 = 733601.178 a1 = 1.56696014 a2 = -0.03591851
b0 = 102496.272 b1 = 0.04257984 b2 = 1.56035326
Y2 = a0 + a1 * Y1 + a2 * X1
X2 = b0 + b1 * Y1 + b2 * X1
Középhibák: Y =0.848 m X =0.930 m YX=1.259 m
A transzformációt mind a négy Giba-féle szelvényre vonatkozóan el kellett végezni.
- A négy hadmérnöki térképszelvény (1751, 1763, 1774/75, 1775/76) raszterképeinek EOV vetületbe illesztése pontpáros transzformációval:
– az EOV vetületi rendszerbe transzformált Giba-térkép raszterképein ábrázolt tömbsarokpontok/épületsarkok megfeleltetése a hadmérnöki térképek raszterein ábrázolt tömbsarokpontokkal/épületsarkokkal,
– pontpárkijelölés grafikus digitalizálással, affin transzformációs paraméterek számítása (eltolás, elforgatás, méretarány váltás),
– hadmérnöki raszterkép transzformálása EOV rendszerbe (tiff és tfw fájlformátum)
Példa: 1775/76 – Giba (1841) 81+76+82+75 számú (4 db.) illesztése 29 db. közös pont alapján
Transzformációs jegyzőkönyv
Affin transzformáció
a0 = 733490.414 a1 = 0.77048401 a2 = -1.26304091
b0 = 101289.155 b1 = 1.27201049 b2 = 0.76674924
Y2 = a0 + a1 * Y1 + a2 * X1
X2 = b0 + b1 * Y1 + b2 * X1
Középhibák: Y =1.515 m X =2.298 m YX=2.753 m
A transzformációt mind a négy hadmérnöki szelvényre vonatkozóan (más-más azonosítható pontpárok) el kellett végezni.
Eredmények:
Giba-Halácsy illesztés: Középhibák: Y =0.848 m X =0.930 m YX=1.259 m
1775/76 – Giba illesztés: Középhibák: Y =1.515 m X =2.298 m YX=2.753 m
1774/75 – Giba illesztés: Középhibák: Y =1.428 m X =1.158 m YX=1.838 m
1763 – Giba illesztés: Középhibák: Y =3.606 m X =2.322 m YX=4.288 m
1751 – Giba illesztés: Középhibák: Y =4.100 m X =3.199 m YX=5.201 m
A numerikus felmérésen alapuló Halácsy-szelvények alapján a grafikus eljárással készült, vászonra kasírozott, 180 éves, erősen használt Giba-térkép szkennelt négy db. belterületi szelvénye mintegy ±1.2-1.5 m középhibával illeszthető az országos térképrendszerbe, míg a kiválasztott, több mint 250 éves hadmérnöki szelvények esetén ezen értékek ±2-5 m nagyságrendűek.
A georeferált raszterképek különböző térinformatikai szoftverekben akár külön-külön, akár együttesen megjeleníthetők. Egymással „fedésbe hozhatók”, áttetszőségüket állítva látványosan összevethetők egymással, illetve a mai térképi állapotokkal.
Segítheti a kutatókat és az érdeklődőket a Nagyárvíz előtti városszerkezet hajdanvolt elemeinek (utcák, épületek, árkok, hidak, városkapuk, sáncok, palánkok, szobrok, stb.) a mai városszerkezetben történő azonosítását.
További terveim
- A Halácsy-felmérés összes szelvényének (34db.) képszerkesztése, teljes georeferálása. Térképi alap szolgáltatása a Királyi Biztosság iratanyaga és dokumentációja tervezett feldolgozásához
- A Királyi Biztosság iratanyaga alapján az „új város” tömb- és telekkitűzések földmérési dokumentumainak – szerződések, kitűzési jegyzőkönyvek, műszaki leírások – feldolgozása. Újabb információk a Nagyárvíz 150 éves évfordulójához
- A Giba-féle Nagy-Szeged felmérés három intézményben őrzött sorozatainak műszaki minősítése, térképhálózati vonalainak azonosítása, szkennelése, képszerkesztése és georeferálása. A felmérés műszaki dokumentumainak feltárása Szeged Város 1833-1844 évi iratanyaga alapján. Térképi alap szolgáltatása Szeged szab. királyi város első teljes kataszterének digitális feldolgozásához
- Adatszolgáltatás biztosítása georeferált térinformatikai megjelenítéshez (tiff és tfw formátumok)
- Digitálisan kezelhető térképi dokumentáció biztosítása Szeged, valamint a belőle „kiszakadt” homokvidéki települések helytörténeti, régészeti, gazdaságtörténeti, statisztikai, szociológiai kutatásaihoz
Megjelent a folyóirat 2025. július-augusztusi számában
Jegyzetek
[1] G I h 659/9 DURCHLASSER, [ ]: Haubt-Plan von der Alt und Neuen Vestung Segedin. M. n. Segedin, 1751. K. n. 79*80 cm.
Betűjelmagyarázat Or. DNY
DURCHLASSER: Szegedi vár, a régi és az új erőd tervrajza, állapotterv (1751)
Hadtörténeti Intézet és Múzeum – digitális másolat 2009 150dpi
[2] G I h 3215 DURCHLASSER: Plan der Festung Szegedin. [M. 1:1778.] H. n. 1763. K. n. Kéziratos térkép színes 84,5 x 69,5 cm Ep. 1836.T
DURCHLASSER: A szegedi vár erődítése, állapotterv (1763)
Hadtörténeti Intézet és Múzeum – digitális másolat 2008 240 dpi
[3] G I h 659/10 WETTSTEIN von WESTERSHEIM: Plan der Festung Szegedin anno 1774–75. M. n. H. n. 1774–1775. K. n.Betűjelmagyarázat Or. ÉNy
WETTSTEIN von WESTERSHEIM: A szegedi vár és Palánk, állapotterv 1774–75-ben.
Hadtörténeti Intézet és Múzeum – digitális másolat 2011 150 dpi
[4] G I h 659/6 MENGUCCI de ROSSI,Fr.-KOLLHOFFER, Fr.: Rapport Plan der Kayserl. Königlichen Festung Szegedin… [M. 1:1700.] H.n. 1775-76. K. n. 86,5 x 99 cm.
Betűjelmagyarázat Or. ENY
MENGUCCI de ROSSI,Fr.-KOLLHOFFER, Fr.: Szegedi vár tervrajza 1775-76-ban.
Hadtörténeti Intézet és Múzeum – digitális másolat 2012 300 dpi
[5] Lechner Lajos: Szeged újjá építése. Budapest, 1891. Hasonmás kiadás Szeged, 2000. 8-15. o.
[6] Halácsy Sándor: Szab. Királyi Szeged Városa beltelkeiben háromszögesített elsőrendű főalappontok kiszámításának jegyzőkönyve. (Ún. „Aranykönyv”) Szeged, 1879. Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltár digitális másolat 2024.
[7] Ágoston István: A Nemzet inzsellérei II. Szeged, 2002. 50-54. o.
[8] Rózsa Gábor: Giba Antal Városfelmérési vállalatai. Kézirat, 1988.
[9] DAT2-M1. A Magyarországon használt vetületi rendszerek közötti transzformáció, kiinduló adatok és számítási program FM FTF Budapest, 1996.