Apró Ferenc: Juhász Gyula a piarista gimnáziumban

2024-01-192024-09-16 Bene Zoltán Apró Ferenc, Juhász Gyula, piarista gimnázium

Ez évben volt Juhász Gyula (1883–1937) születésének a 140. évfordulója. Klasszikusunk életének alig-alig van földolgozatlan része, – a középiskolás évek története ilyen. A kisdiák 1893-ban járta ki az Árpád téri ún. Belvárosi elemit. Következett a nyolc osztályos középiskola. Szülei, Juhász Illés (1853–1902) és Kálló Matild (1862–1953) a piaristák, azaz a kegyesrendiek vezette szegedi főgimnáziumba iratták be. A tanintézet – Bachó Viktor (1848–1888) tervezte – új épülete 1886 őszére készült el, a Gizella tér (ma: Aradi vértanúk tere) és Tisza-part között húzódott, városunk leghosszabb, 151 méteres utcafrontjával. A diákok a tér felől jártak be az iskolába, míg az atyák a Tisza Lajos körúti kapun a társházba.

1893/1894

A kis Juhász a három első közül az I/A osztályba került, igazgatója Magyar Gábor (1842–1912), osztályfőnöke Való Mihály (1825–1915) volt, a tankerületi főigazgatói székben a cisztercita főpap, Platz Bonifác (1848–1919) ült. Az elharapódzott kolera miatt az iskolaév szeptember 18-án indult a szokásos szentmisével, a Szentlélek segítségül hívásával (Veni Sancte Spiritus), a tanítás másnap, kedden kezdődött. A tandíj szegedieknek 10 forint 80 krajcár volt, melynek a felét a beiratkozáskor kellett megfizetni. Íme, a tanított tárgy, a tanár neve, és Juhász évvégi osztályzata: vallástan (Móczár József, 1-es), magyar, latin (Való Mihály, 1-es, 2-es), számtan (Balogh Sándor, 1-es), rajzoló mértan (Kátay Lajos, 1-es), szépírás (Madarász Pál, 2-es), torna (Timina Ödön, 2-es), – magaviselet: 1-es. A tanévet lezáró hálaadó szentmise (Te Deum…) és a bizonyítványosztás június 30-án, szombaton volt.

A piarista gimnnázium, előtte az egykori elsőháborús emlékmű

1894/1895

Juhász a következő tanévben a II/B osztályba került, osztályfőnöke Kovács ev. János volt (1841–1901). Való Mihály nyugdíjba ment, új tanár érkezett, a magyar–latin–szépírás szakos Bite Béla (1869–1914). A tanévet megnyitó szentmise szeptember 5-én, szerdán volt, másnap megkezdődött a tanítás. A piaristákat május 20-án gyász érte, meghalt Lévay Imre (1842–1895) rendfőnök. Juhász későbbi festőbarátja, Károlyi Lajos ebben az iskolai évben érettségizett, gyakori szereplője volt az önképzőkörnek. Tárgyak, tanárok, jegyek: vallástan (Fekete Ipoly, 1-es), magyar, latin (Kovács ev. János, 1-es, 1-es), földrajz (Pap József, 2-es), számtan (Balogh Sándor, 2-es), rajzoló geometria (Nováky Bertalan, 1-es), szépírás (Madarász Pál, 2-es), torna (Timina Ödön, 3-as), – magaviselet 1-es. Június 30-án, vasárnap volt tanévet lezáró szentmise és a bizonyítványosztás.

1895/96

Juhász harmadikos lett. Új osztályfőnököt kapott, a vallástan–számtan–földrajz szakos Balogh Sándort. Két tanár távozott (Móczár József, Hadady Géza), kettő érkezett: a földrajz–történelem szakos Jászai Rezső (1871–1952), és a vallástan–magyar–német szakos Pécsi Ödön. A tanévet megnyitó szentmise szeptember 5-én volt, a tanítás 6-án kezdődött meg. Május 9-én nagyszabású iskolai ünnepség volt az ezeréves magyar hon tiszteletére. Tanárok, tárgyak, Juhász jegyei: Balogh Sándor (vallástan 1-es, számtan 2-es, földrajz 1-es), Pécsi Ödön (magyar 1-es, német 2-es), Bite Béla (latin, 2-es), Jászai Rezső (történelem, 1-es), Kátay Lajos (rajzoló mértan, 2-es), Timina Ödön (torna, 3-as), magatartás 1-es. A tanévzáró szentmise és az évvégi bizonyítványok kiosztása június 30-án volt. A millennium esztendejében az éves értesítő különösen gazdag volt: közölte az összes főigazgató, igazgató, tanár nevét, születési évét, és – adott esetben – elhalálozása idejét. A szegedi oktatástörténet kincsesbányája! Hadd jegyezzük föl: Bába Sándor (1849–1914) nyomdájában készült.

1896/1897

Az alsó tagozat utolsó éve. Az igazgató változatlanul Magyar Gábor, az osztályfőnök Pécsi Ödön.

A tanári karból Madarász Pál Veszprémbe távozott, a földrajz–történelem szakos Pap József (1846–1896) meghalt. Érkezett a magyar–latin szakos Szalay István, és a magyar–latin–történelem szakos Divényi Gyula. A tanévet megnyitó szentmise szeptember 5-én volt, ám a tanítás első napja – az ezredévre emlékező ünnepségek miatt – csak 10-én volt. Jászai Rezső megkezdte elismerten szorgos és termékeny írói tevékenységét, az értesítőben a francia forradalom első másfél évéről írt, – közel félszáz lapon. A tanárok máshol megjelent irodalmi munkásságából megemlítésre érdemes Cserép Sándor írása a magyar népdalról, és Varju János dolgozata a szegedi dalárda 25 évéről. A kisdiák Juhász jegyei: vallástan (Kovács ev. János, 1-es), magyar, német (Pécsi Ödön 1-es, 2-es), latin (Bite Béla, 2-es), történelem (Jászai Rezső, 1-es), természetrajz (Zvér Endre, 1-es), algebra (Balogh Sándor, 2-es), ábrázoló geometria (Nováky Bertalan, 2-es), torna (Timina Ödön, 2-es), – magaviselet 1-es. A hálaadó szentmise és a bizonyítványok kiosztása június 30-án volt.

1897/1898

Juhász ötödik osztályos, ez a fölső tagozat első éve. Osztályfőnöke Oraftisk (később: Bontó) József (1866–1935) lett. A rend vezetése elhelyezte Szegedről Finda Antalt, Balogh Sándort és Kovács ev. Jánost, míg városunkba vezényelte Vörös Mátyás és Rózsa Lajos tanár urat. A kisdiák Juhász új, később ismertté vált osztálytársai: Hubacserk Kálmán, aki a költőjelölt több korai kéziratát megőrizte; Katona Dávid, a jeles gyorsíró; Szivessy Lehel ügyvéd, városatya. A tanévet megnyitó szentmise szeptember 5-én volt, másnap megkezdődött a tanítás. A tantárgyak közé belépett a görög! Juhász jegyei: vallástan, magyar (Sáfrán József, 1-es, 1-es), német (Pécsi Ödön, 2-es), latin és görög (Oraftsik József, 2-es, 2-es), történelem (Jászai Rezső, 1-es), természetajz (Zvér Endre, 1-es), számtan (Pap János, 3-as), torna (Timina Ödön 3-as), – magatartás 1-es. A hálaadó szentmise és a bizonyítványok kiosztása június 29-én volt.

1898/1899

Magyar Gábor a rend helyettes főnöke lett, a főgimnázium igazgatói székét Cserép Sándor (1849–1905), a legrégebbi tanár kapta meg. A hatodikos Juhász osztályfőnöke Oraftsik József maradt. Három tanárt elhelyeztek Szegedről (Pap nep. Jánost, Varju Jánost, Vörös Mátyást), a helyükre érkezett Simonides István, Finda Antal, Frank István, Both Ferenc, Prelogg József tanár és Floderer Imre IV. éves egyetemi hallgató. Az évnyitó szentmise szeptember 5-én, hétfőn volt, másnap megkezdődött a tanítás.

Négy nap múlva gyászba borult az ország: 10-én Genfben meggyilkolták Erzsébet királynét. A főgimnázium 23-án a második emeleti díszteremben tartotta megemlékezését. Jászai Rezső beszédéből idézek: „kilencszáz esztendő óta az első magyar királyné, aki zengzetes nyelvünkön szólalt meg; aki eredetiben tudta olvasni és élvezni Eötvös, Jókai, Vörösmarty, Arany és Petőfi műveit.” Egy mondatnyi kitérő az éves értesítőből: Kállai Emil VII. osztályos tanuló gyorsírással rögzítette Löw Immánuel főrabbi két, Erzsébet királyné fölött mondott beszédét.

Juhász jegyei: vallástan, magyar (Sáfrán József, 1-es, 1-es), német (Szinger Kornél, 3-as), latin, görög (Oraftsik József, 2-es, 3-as), történelem (Jászai Rezső, 1-es), természetrajz (Floderer Imre, 1-es), számtan (Frank István, 3-as), torna (Timina Ödön, 3-as) – magatartás 1-es. A hálaadó szentmise és a bizonyítványok kiosztása június 29-én volt.

E tanévben Juhász már nem a fiókjának verselt, két költeménye (Merengés, Mulandóság) nyomdafestéket látott.[1]

1899/1900

A Juhász-szülők úgy határoztak, hogy csöndes, visszahúzódó, olvasni szerető fiukat szerzetespapnak adják. Apja augusztus 25-én este utazott el vele a váci papnöveldébe, és másnap reggel átadta Roch Gyula újoncmagiszternek. (E napon, 25-én jelent meg Juhász Gyula verse a Budapesti Naplóban Ovidius címmel!) A noviciusjelöltek 28-án tették le az esküt: az egy igaz élő Istent meg nem tagadják, és valódi hivatást éreznek a szerzetesi életre… Gyuluska beöltözött a fekete csuhába, és megkezdődött új élete. Fél 6-kor fölkelés, mosakodás, beágyazás, közös imádság, Veni reggeli, közös tanulás, és ebéd előtt is imádkozás. Evés közben a refektóriumban az egyik novicius (frater lector) a Szentek életéből vagy Krisztus kínszenvedéseiről olvasott föl. Délután közös ima, szilencium, a ruha, cipő és lámpa tisztítása (olykor padlósúrolás), lefekvés. Az elküldendő és a kapott leveleiket a magiszter cenzurázza. Újságot nem olvashatnak.

Nyolc hosszú hónapig bírta. Mikor a tavasz illata beszüremkedett a rideg falak közé, föllázadt, itt hagyja ezt a nem neki való világot. Május 5-én lépett ki a vasalt tölgyfakapun, egyedül utazott SzegeVenidre. Emlékeit 1921-ben írta meg.[2]

1900/1901

Juhász Gyula visszatért a gimnáziumba, hetedikes lett, osztályfőnöke Baksay József (1863–1918). Elhelyezték Szegedről Rozs Lajost, érkezett Gärtner József. Január 21-én meghalt a magyar–latin szakos Kovács ev. János. (A jobb lábát amputálták, az altatásból nem ébredt föl.) Juhász új osztálytársa – többek között – Aigner Károly, a leendő főispán, Csányi Mátyás, a későbbi zeneszerző, Eisner Manó, a majdani kritikus és ügyvéd, Pick Lajos, a jövendő szobrász, a költő megörökítője. Az évet indító szentmise szeptember 6-án volt, másnap megkezdődött a tanítás. A kis Juhász tagja az önképzőkörnek, szorgosan ír: „A költői nyelv fejlődése irodalmunkban” (dicséretre érdemes); „Vörösmarty emlékezete” (óda, dicséretre érdemes); „Horatius és Maecenas barátsága” (dicséretre érdemes); „Az Odyssea méltatása és szerepe…” (jutalma öt korona). Az év végi érdemjegyei: vallástan (Both Ferenc, 1-es), magyar (Hénap Tamás, 3-as), német (Szinger Kornél, 3-as), latin, görög (Baksay József, 2-es, 2-es), földrajz (Finda Antal, 1-es), természettan, számtan (Schandl Miklós, 2-es, 2-es), torna (Timina Ödön, 3-as), – magatartás 1-es. A hálaadó szentmise és a bizonyítványok kiosztása június 29-én volt.

1901/1902

Elkövetkezett az utolsó tanév. Igazgatója, osztályfőnöke a régi. Két év után távozott Hénap Tamás, aki rendfőnöki titkár lett. Érkezett Bartha György és Komáromy Dezső atya. Az évindító szentmise (Veni Sancte…) szeptember 6-án volt, másnap megkezdődött a tanítás. A gimnáziumi gyorVenisírókör 25 éves lett, 300 vendéget idecsalogató, országra szóló ünnepséggel és versennyel tették emlékezetessé. (Jelen volt Gyarmati Dezső [1873–1941] országgyűlési gyorsíró, a később megszületendő [Radnótiné] Gyarmatii Fanni édesapja.) A kiadott emlékalbum (1903) ma is forrása a magyar gyorsírás történetének. Hálásak lehetünk Bódogh János szerkesztőnek a sok-sok korabeli arcképért! Írt az emlékkönyvbe – többek között – Cserép Sándor, Gopcsa László, Enyedi Lukács, Jakab Lajos, Lázár György országgyűlési képviselő, Magyar Gábor, Platz Bonifác és Vikár Béla.

Juhász ismét kitűnt a Szinger Kornél tanár vezette önképzőkörben. Írásai: Petőfi szatírikus és humoros költeményei, A szegedi árvíz évfordulóján, Katona József emlékezete (óda), Emlékbeszéd Erzsébet királyné halálának évfordulóján. (Az utóbbit 20 koronával jutalmazták.)

Az érettségiző diák jegyei: vallástan (Zvér Endre, 1-es), magyar, német (Szinger Kornél, 2-es, 3-as), latin, görög (Baksay József, 2-es, 2-es), történelem (Jászai Rezső, 1-es), természettan, számtan (Schandl Miklós, 1-es, 2-es), bölcseleti előtan (Szinger Kornél, 2-es), torna (Timina Ödön, 2-es), – magatartás 1-es. (A bölcseleti előtan a pszichológia és a logika alapjait ismertette meg a tanulókkal.)

Az éves értesítő nem tartalmazza, hogy ki hogyan tett érettségi vizsgálatot, csupán az általános eredményeket közli (pl. 12 jeles), de azt is név nélkül… Fönnmaradt Juhász – június 7-én keltezett – érettségi bizonyítványa, melyben két jeles (magyar, történelem), és öt jó (latin, görög, német, matematika és fizika /természettan/) szerepel. Az érettségi elnök Platz Bonifác volt. Juhász nem tudott elmenni a bankettra, édesapja holtan feküdt.[3]

A költő verseiben föl-fölbukkan a piaristák világa, így a következőkben: Szüzek, Egy régi novicius, Kalazanti Szt. József, Vigilia, Tíz év után (Szinger Kornélnak ajánlva), A régi kispap, Fekete Ipolynak, Calasantius, Váci szeptember 1899.

1900/1901

Juhász hetedikes, osztályfőnöke Baksay József. Elhelyezték Szegedről Rozs Lajost, érkezett Gärtner József. Január 21-én meghalt a magyar–latin szakos Kovács ev. János. (A jobb lábát amputálták, az altatásból nem ébredt föl.) Juhász osztálytársa – többek között – Aigner Károly, a leendő főispán, Csányi Mátyás, a későbbi zeneszerző, Eisner Manó, a majdani kritikus és ügyvéd, Pick Lajos, a jövendő szobrász, a költő megörökítője. Az évet indító szentmise szeptember 6-án volt, másnap megkezdődött a tanítás. Juhász Gyula tagja az önképzőkörnek, szorgosan ír: „A költői nyelv fejlődése irodalmunkban” (dicséretre érdemes); „Vörösmarty emlékezete” (óda, dicséretre érdemes); „Horatius és Maecenas barátsága” (dicséretre érdemes); „Az Odyssea méltatása és xxszerepe” (jutalma öt korona). Az év végi érdemjegyek: vallástan (Both Ferenc, 1-es), magyar (Hénap Tamás, 3-as), német (Szinger Kornél, 3-as), latin, görög (Baksay József, 2-es, 2-es), földrajz (xxFinda Aurél, 1es), természettan, számtan (Schandl Miklós, 2-es, 2-es), torna (Timina Ödön, 3-as) természettan (Schandl Miklós, 2-es), – magatartás 1-es. A hálaadó szentmise és a bizonyítványok kiosztása június 29-én volt.

1901/1902

Elkövetkezett az utolsó tanév. Igazgatója, osztályfőnöke a régi. Két év után távozott Hénap Tamás, aki rendfőnöki titkár lett. Érkezett Bartha György és Komáromy Dezső atya. A Veni sancte szeptember 6-án volt, másnap megkezdődött a tanítás. A gimnáziumi gyorsírókör 25 éves lett, ezt 300 vendéget idecsalogató, országra szóló ünnepséggel és versennyel tették emlékezetessé. (Jelen volt Gyarmati Dezső /1873–1941/ országgyűlési gyorsíró, a később megszületendő Gyarmatii Fanni /Radnótiné/ édesapja.) A kiadott emlékalbum (1903) ma is forrása a magyar gyorsírás történetének. Hálásak lehetünk Bódogh János szerkesztőnek a több tucat korabeli arcképért! Írt az emlékkönyvbe – többek között – Cserép Sándor, Gopcsa László, Enyedi Lukács, Jakab Lajos, Lázár György országgyűlési képviselő, Magyar Gábor, Platz Bonifác és Vikár Béla.

Az érettségiző diák jegyei: vallástan (Zvér Endre, 1-es), magyar, német (Szinger Kornél, 2-es, 3-as), latin, görög (Baksay József, 2-es, 2-es), történelem (Jászai Rezső, 1-es), természettan, számtan (Schandl Miklós, 1-es, 2-es), bölcseleti előtan (Szinger Kornél, 2-es), torna (Timina Ödön, 2-es) – magatartás 1-es. (A bölcseleti előtan a pszichológia és a logika alapjait ismertette meg a tanulókkal.)

Az éves értesítő nem tartalmazza, ki hogyan tett érettségi vizsgát, csak az általános eredményt közlik (pl. jeles), de azt is név nélkül… Fönnmaradt Juhász – június 7-én keltezett – érettégi bizonyítványa, melyben két jeles (magyar, történelem), és öt jó (latin, görög, német, matematika és fizika /természettan/) szerepel. Az érettségi elnök Platz Bonifác volt.

Epilógus: Juhász 1902 őszén a Budapesti Királyi Magyar Tudományegyetem magyar–latin szakos hallgatója lett…

Megjelent a folyóirat 2023. novemberi számában

Jegyzetek

[1] Szegedi Napló 1899. máj. 21.

[2] Mikor én piarista voltam. In: Grezsa Ferenc (szerk): Juhász Gyula Összes Művei VI. kötet Prózai írások 1918-1922. Budapest, Akadémiai, 1969. 394–396. o.

[3] Úr György: Juhász Gyula ifjúsága. Szeged, 1958. 60–61. o.