Czenéné Vass Mária: „Kenyered és késed”

A Szilvesztertől Szilveszterről című kötetről

Kenyered volt a szó, az írott és a kimondott. Kenyered és késed.
(Tarján Tamás) 

Régi adósságot pótolt az Areión Egyesület és a könyv szerkesztője, Kiss Ernő, amikor Ördögh Szilveszterről, a Szegedről indult, s a várossal mindig jó kapcsolatot ápoló József Attila-díjas íróról halálának 15. évfordulóján Emlékkönyvet jelentetett meg Szilvesztertől Szilveszterről címmel.  Az elmúlt 16 évben ugyanis nem jelent meg Ördögh Szilveszter kötet.

Ördögh Szilveszter (1948-2007) József Attila-díjas író, irodalomszervező, aktív közéleti ember, a Magvető, majd az Új írás munkatársa, s a Tekintet című folyóirat alapítója és egykori főszerkesztője, 1948.október 28-án született Szegeden, Alsóvároson. 1966-ban, 18 évesen, a Tiszatájban megjelent Osztályfénykép című novellájával robbant be az irodalmi életbe. A mű megjelenése botrányt okozott: eltanácsolták a Ságvári Endre Gimnáziumból, utolsó évét Hódmezővásárhelyen fejezte be, majd Budapesten, az Eötvös Lóránd Tudományegyetemen szerzett magyar-francia szakos diplomát. Tehetségét már 26 évesen József Attila-díjjal ismerték el, később több kisebb díjat kapott, posztumusz Hazám-díjas. 2007. november 16-án hunyt el, súlyos betegségben.

((Kettős zárójelben: az 1966-os botrányt, amelyet az Osztályfénykép című novella megjelenése okozott, 16 évesen, másodikos radnótista diákként éltem át. Osztályunkból szinte valamennyien elolvastuk a novellát a Tiszatájban – s én naivan közöltem a magyartanárnőnkkel: nem értem ezt a felháborodást, hiszen ez egy nagyon jó írás! Ő kényszeredetten mosolygott, s nagyon bölcsen megtartotta magának többünk véleményét.))  

Ördögh Szilveszter Szegeddel való kapcsolatának egyik fő ápolója a Bálint Sándor Művelődési Ház és ny. igazgatója, Kiss Ernő, aki igazi segítő munkatársra lelt Bene Zoltán főszerkesztőben.  Ördögh Szilveszter tagja volt a Szegedi Írók Társaságának, többször jelent meg írása a Szegedtől Szegedig Antológiában, 1998-ban, 50. születésnapját is a művelődési házban ünnepelhettük, 2009-ben A boldog ember unokája címmel emlékkiállítást, 2018-ban, posztumusz 70. születési évfordulója tiszteletére emlékkonferenciát rendeztek. Az emlékkonferencián hangzott el: „El kell, hogy készüljön az Ördögh Szilveszter monográfia!”

Az Aerión Kulturális Egyesület e gondolat jegyében határozta el, hogy e nagy író halálának 15. évfordulójára új Ördögh Szilveszter kötetet jelentet meg. A kiadók és szerkesztők szándéka az volt, hogy a kötet felhívja a figyelmet Ördögh Szilveszter jelentős életművére, amely rangos helyet foglal el a magyar és a szegedi irodalomban.

Az Emlékkönyv Ördögh Szilveszter írói, emberi útját világítja végig: egyrészt saját rövid írásai, másrészt a barátok, társak, irodalmárok róla szóló írásai, emlékei alapján.   

Nógrádi Gábor írja a kötetről: „Ördögh Szilveszter egyelőre csak ebben az Emlékalbumban támadt fel. Nem azért, mintha könyvei nem érdemelnék meg az életet, az újjászületést. Művei, A koponyák hegye mellett a Koponyaüreg, a Változatok a megváltásra, a Bizony, nem haltok meg fontos üzenetek a 2000-es, vagy éppen a 20-30 éves történelemből.” A kötet első része a különféle sajtóorgánumokban a Vasárnapi Hírekben, a Népszabadságban, a Délmagyarországban, a Tiszatájban, s a „saját folyóiratban”, a Tekintetben megjelent kisebb írások gyűjteménye. Novellák, karcolatok, elgondolkodtató közéleti írások. Az „egyszerű emberek” világát idézi néhány életkép, s itt olvasható a Tiszatájban,1987-ben megjelent Rózsafüzér-ájtatosság Bálint Sándorért című írás. Ez a szinte lírai vallomás Szeged Európa-hírű szakrális néprajz tudósáról tisztelgés Bálint Sándor emberi nagysága előtt.

Igazi kuriózum ebben a részben a Példázat három töredékben, párbeszédesen című írás, amelynek alcíme ugyan Sarkadi Imre emlékének, de világosan nyomon követhetők e vallomásban az önéletrajzi elemek. Akár önmagáról is szólhatna a szeretett családtól való elszakadás, az alkotóvá válás, s az alkotás kegyetlenül nehéz „kalandjának” átélése. Ezek a rövid írások kaleidoszkóp-szerűen idézik fel Ördögh Szilveszter sokszínű egyéniségét, filozófiáját, a társadalomról, a rendszerváltásról, a történelemről alkotott véleményét.

A kötet második része elemző írásokat, hosszabb interjúkat közöl Ördögh Szilveszterről, valamint köszöntőket, laudációkat az író jeles évfordulói kapcsán. Az egyik elemző interjú Lengyel András szegedi irodalomtörténész munkája, Egyszerű és hosszú történet ez címmel, amely a Szeged folyóiratban jelent meg, 1997. szeptemberében. Az interjú során a gyermekkor, az íróvá válás élményeiről, Szeged akkori irodalmi életéről, munkásságáról, lassan nemzetközivé váló hírnevéről, irodalom-szervező szerepéről és a Tekintet folyóiratról vall az író.

Jelentős írás még Sulyok Erzsébet Az ismeret pergő homok, és nem tudjuk, kik boldogok című interjúja az író Koponyaüreg című művéről. Mind az előző, a Koponyák hegye, mind a Koponyaüreg című művében Jézus utolsó napjával és halálával, majd a Jézus föltámadását követő évtizedekkel foglalkozik az író. A történetben Júdás a központi figura. A mű évezredeken átívelő életfilozófiai igazságokat, megdöbbentő történelmi párhuzamokat mutat meg az olvasónak.

A második rész érdekessége továbbá, hogy Ördögh Szilveszter 50. születésnapján,1998-ban barátai, írótársai által írt köszöntések, laudációk nem jelenhettek meg. Így csak halála után, a posztumusz 60. születésnapon vették sorba és jelentették meg az akkori köszöntések jó részét. Szép gondolatokkal köszöntötte az írót többek között Csukás István, Fejes Endre, Janikovszky Éva, Juhász Ferenc, Kertész Ákos, Lázár Ervin, Ördögh Bálint, Ördögh Máté, Szakonyi Károly, Szegvári Menyhért. A köszöntések után nekrológok, emlékezések következnek: Juhász Ferenc, Fejes Endre, Tarján Tamás megindító búcsúja a fiatalon elhunyt írótól.  

Ezután a 2018-as, Ördögh Szilveszter Emlékkonferencia valamennyi értékes előadása olvasható a kötetben: Kiss Ernő, Bogoly József Ágoston, Veszelka Attila, Bene Zoltán és Révész T. Mihály színvonalas, értékes előadásai.

A kötetet két elemző írás zárja Ördögh Szilveszter utolsó, Ének, énekek című regényéről. Az első: Farkas László értő vallomása a könyvről, amely a Tekintetben jelent meg, 2009-ben, a másik Fabulya Andrea A mi szerelmünkről című írása, amely ebben a kötetben olvasható először.

Rendkívül gazdag irodalmi anyagot vonultat fel az Ördögh Szilveszter Emlékkönyv. Sokrétűen mutatja be egy kiemelkedő író-tehetség életművét, legfontosabb alkotásait. Az életrajzi vonatkozású írások közelebb hozzák az olvasóhoz az alkotó személyiségét. Az Emlékkönyv jó alapot nyújt arra, hogy a tervezett, és már nagyon várt Ördögh Szilveszter monográfia mielőbb megjelenjen

Kiss Ernő (szerk.): Szilvesztertől Szilveszterről. Ördögh Szilveszter Emlékkönyv. Szeged, Areión Könyvek, 2022.

Megjelent a folyóirat 2024. januári számában