Hegedűs Réka: Szilasi László női hangja

Szilasi László Kései házasság című regényének bemutatójáról.

Szilasi László a szeptemberre halasztott Ünnepi Könyvhéten több alkalommal is bemutatkozhatott legújabb, nyáron megjelent regényével, a Kései házassággal. A Dugonics téri színpadon, majd később a Grand Caféban is Klajkó Dániel volt az író beszélgetőtársa. Utóbbinál a regényből felolvasott részleteket Lengyel Zoltán gitáros aláfestő riffjei színesítették, megidézve ezzel a mű különleges hangulatát.

Szilasi László idén megjelent regénye, a Kései házasság – ha mindenképpen el szeretnénk látni valamilyen címkével – egy szerelmi történet. De semmiképpen sem a hagyományos értelemben. „Nehéz nyelvet találni egy szerelmi történethez, hogy ne menjen el a giccs irányába” – mondta az író. A regény középpontjában Vajda Ilma és Gavenda Péter kapcsolata áll, akik 1964-ben ismerkednek meg Szegeden és egészen 2019-ig követheti végig az olvasó a történetüket. Ugyan töredezett formában, hiszen minden fejezet egy adott évre, életüknek egy jelentős eseményére fókuszál. Ilma az élet nagy kérdésein – többek között azon is, hogy az örök szerelemnek része-e a végtelennek tűnő várakozás, ami jellemzi a férfival való kapcsolatát – úszás közben elmélkedik, s visszaemlékezik eddigi életére. S ezen a ponton válik érdekessé a koncepció: a regényben a szerelmesek ugyan egész életükben kitartanak egymás mellett, ám a sors mégsem egymás mellett képzeli el őket. Gavenda – becenevén Gerenda – ugyan kétszer is oltár elé áll, de sosem Ilmát rejti a fátyol.

Szilasi tehát húzott egy merészet, ugyanis regénye egy nő nyelvén szólal meg, s ezt a nyelvet is több szinten használja: a nő nyilvános és belső
hangját is hallhatóvá teszi. „A két exfeleségem és Darvasi László olvasta először a kéziratot. Kezdetben úgy vélték, nem elég nőies a hangvétel, végül aztán elégedettek voltak a végeredménnyel. Számomra is jó próba volt, hogyan tud a saját hangom szépen lassan átalakulni a női főszereplőm hangjává. Hiába vannak irodalmi előzményei ennek a megoldásnak és magának a témának – például Roland Barthes-nál, a Beszédtöredékek a szerelemről című esszé-könyvben – nekem mégis át kellett gondolnom, hogyan csináljam ezt jól. Igyekeztem megfigyelni, hogyan érvelnek a nők a környezetemben, mert akármennyire mocskos macsó világban élünk, a nő azért legtöbbször nem marad alul ezen a téren, még ha az érvelésük nem is feltétlenül retorikai alapokon nyugszik” – mondta az író. A regény alaptörténete – vagyis a két főhős élettörténete – egy városi legendából indult ki, ám Szilasi a vélt valóságot fikcióval, saját fantáziájának elemeivel vegyítette.

Szilasi László a könyvbemutatón több információ morzsát is elcsepegtetett készülő műveivel kapcsolatban. Közülük az egyikben szintén fontos szerepet kap az emlékezés, csak ezúttal az író a saját emlékeit veszi górcső alá. „Nem azzal foglalkozom, amire emlékszem, hanem azzal, amire nem, mert annak ugyanakkora jelentősége van a személyiségem kialakulásában” – tette hozzá. Szilasi jelenleg nemcsak saját művein dolgozik, hanem kreatív írással foglalkozó csoportjának mentorálását is végzi. A Homo Ludens Project és a Zug Színház és Művészeti Tetthely együttműködésében immár harmadik alkalommal indult kreatív írás kurzus az író vezetésével, a Bölcsészettudományi Karon. A 91. Ünnepi Könyvhéten egy különleges vizuális kedvcsináló keretében a közönség a kurzuson elkészült művekkel is megismerkedhetett.