Balogh Tünde: A Napfényfürdő előtti tér létrehozása
A Ligetfürdőt 2010-ben felváltó Napfényfürdő a Szent-Györgyi Albert utcai látványos főbejáratával már megszokott része a mai Újszegednek, de a fürdő előtti tér kialakítása az első építészeti elképzelésekben még nem szerepelt, csak a településtervezés során került a tervekbe, és vált végül a környezetalakítás részévé.
Az egykori Ligetfürdő „Gomba” épületének kétségtelenül lenyűgöző térélményét kívánta idézni a Mélyépterv Komplex Zrt. tervezőcsapata Tower Edwin vezetésével, amikor csiga alakzatba rendezte az új fürdő fejlesztési programja által megkívánt több ezer négyzetméternyi alapterületet. Az építészeti koncepcióterv 2007. november 28-án került a Dél-alföldi Területi Tervtanács elé, a Forrás szálló átalakításának és bővítésének engedélyezési tervével együtt (Lépték Kft., Pécs: Masszi Pál és Partényi Zsolt). A Területi tervtanácsra 2007 novemberében benyújtott (távlati kép: Mélyépterv Komplex Zrt.) a város felé nagy, konvex ívű épület fordul. A szakmai grémium településrendezési szempontból indítványozta a Szent-Györgyi Albert utca eredeti utcavonalas beépítésének visszaállítását egy alacsonyabb szárnyépület betervezésével, tekintettel arra, hogy „az újszegedi lépték megtartásával építészeti átmenetet jelenthet a nagyobb belmagasságot igénylő programok tömegei felé”. A megfogalmazott kritikáktól eltekintve időszerűnek és fontosnak tartotta a „városias pihenő, gyógyászati- és fürdőközpont” megvalósítását, és szerencsésnek ítélte a mögöttes bázisul szolgáló szállodafejlesztést. A tervtanácsi állásfoglalás épülettömeg-alakításra vonatkozó kívánalmát később a szabályozási terv rendeletileg érvényesítette.
A szabályozási terv készítése során a településtervezők (Balogh Tünde, Pap Ádám) és az épületek tervezői között Novák István vállalta fel a szakmai koordinációt, és közvetítette a tervezési folyamatot a várospolitika és a nagyközönség felé. Javaslata nyomán sikerült megoldani a római katolikus plébánia épület áthelyezését a közeli Szent Erzsébet templom mellé, ezzel a fürdő területébe beékelődő épület bontása lehetővé vált. A nagyprojekt építészeti tervének alakításában is számos gondolata hasznosult, azonban a változtatásoknak keretet szabott az a körülmény, hogy a fejlesztési pályázat kiírója és a beruházó részéről még az érdemi településrendezési és építészeti tervezést megelőzően prekoncepciók születtek, előre rögzítve lettek a program-elemek, belső térkapcsolatok és a dizájn jellege is, jelen esetben a csigaforma.
A településtervezők végül nem tudták keresztülvinni azt az indítványukat, hogy a szálloda és a fürdő között gyalogos átjárás valósuljon meg a Tisza felé. Nem jöhetett létre a passzázs sem, ami a termálfürdő főbejárata és a hídfőben lévő strandbejárat között jelentett volna fedett-nyitott összeköttetést: az átjáró mentén épülő üzletek és vendéglátóhelyek kifelé és befelé, azaz a fürdőzők és a külső közönség felé egyaránt megnyílhattak volna, ahogyan ez számos hasonló létesítménynél működik. A főbejárat előtti tér újszegedi léptékű megformálását azonban sikerült elérni. A fürdőépület egyenes vonalú, egyemeletes szárnya alkotja a Szent-Györgyi Albert utcai térfalat. A fedett előlépcső és a park találkozóhelyet kínál. A nyújtott háromszög alakú térképzés dinamikus hatású.
A fürdő környezete kétségkívül befogadóbbá vált, szervező szerepet is képes betölteni. A 2007. évi beépítési térkép még azt mutatja, hogy a Ligetfürdő impozáns „Gomba”-épülete a településképben nem érvényesült, a város felé az öltözők és a parkolók fordultak. A református lelkészi hivatal és a katolikus plébánia alárendelt helyzetű volt a településszerkezetben, mivel bejárataik a strand gazdasági megközelítésére szolgáló Fürdő utcára nyíltak, épületeik nem tudtak létrehozni élményszerű városépítészeti környezetet. A 2012. évi beépítési térkép már a Napfényfürdő és főbejárati tér megvalósulását illusztrálja.
A városi szövet ma már egészségesebb, és ehhez az új református templom beilleszkedése is hozzájárult. A tervezők (Tér és Forma Kft.: Vesmásné Zákányi Ildikó, Vesmás Péter, Fontos Rómeó, Vig Viktor) az épület elhelyezését úgy oldották meg a tér déli oldalán, hogy miközben a hitéleti funkciót a fürdőtől elszeparálva bensőséges közösségi kertet hoztak létre a telken, egyben megadták a köztér építészeti hangsúlyát.
Érdekességként említhető, hogy településtervezési beavatkozást igényelt a csúszdatoronynak a fürdőépületen belüli pozícionálása is: az építmény eredetileg kitakarta volna a Dóm feltárulását a Szent-Györgyi Albert utca felől nézve. A helyismeretnek köszönhetően a sajátos városképi értéket, a dóm tornyának az utcatengelyben való megjelenését, nem érte bántódás.
A tér megvalósult állapota szerényebb, mint ahogy 2008-ban a látványtervek ígérték (Lépték Kft., Pécs). A kertépítészeti kialakítás nélkülözi a növénykiültetés változatosságát, a találkozóhely szerep betöltéséhez szükséges utcabútorokat, és főként a víz elem jelenlétét, legalább a fürdők előterében mindig emblematikusan elhelyezett ivókutat. A kerékpáros-világ elérkeztével a bringásokat segítő minimális szervízelemek szolgáltatása is szép gesztus volna az üzemeltetők részéről.
Megjelent a folyóirat 2021. novemberi számában