Szerzőink

(2017. júliustól)

A. Gergely András (1952, Budapest – 2023) szociológus, kulturális antropológus, politológus, a Magyar Tudományos Akadémia doktora, az Eötvös Loránd Tudományegyetem címzetes egyetemi tanára.

Apró Ferenc (1941, Szeged), helytörténész, művészeti író. Elsősorban a XX. század képzőművészet- és irodalomtörténetével, Szeged múlt századi történelmének kutatásával foglalkozik. 2022-ben Szeged Város Kultúrájáért kitüntetésben részesült.

Ábrahám Vera (1950, Somogyszil) a Szegedi Zsidó Hitközség Archívumának gondozója és könyvtárának megalapítója, valamint könyvtárosa, temetőkutató. A Szegedi Judaisztikai Közlemények létrehozója és főszerkesztője, az ORZSE Kaufmann Dávid Kutatócsoportjának tagja. Publikációi nemzetiségi és zsidó témakörben jelennek meg. Szegeden él.

Ács Péter (1957, Budapest) távközlési mérnök, nyugdíjas családkutató, a Magyar Családkutató Egyesület vezetőségének tagja. Az 1840-1960 közötti református gyülekezeti tevékenységet és lelkipásztorok életét kutatja a családjához kötődő helységekben.

Árvai Mária (1977, Budapest) közgazdász, művészettörténész. A Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár grafikai gyűjteményében dolgozik. Művészettörténetből 2020-ban doktorált (PhD), disszertációjának témája Ország Lili művészete volt. Kutatási területe elsősorban az 1945 utáni magyar művészet. 

Bakos András (1972, Szeged) újságíró, publicista, költő; hosszú időn keresztül volt a Délmagyarország munkatársa; Algyőn él.

Balia-Nagy Judit (1984, Szeged) 2010-ben, Dániában végzett építészként. Közreműködött Szeged Várostörténeti Atlasz megvalósításában (2012), az MMA ösztöndíjasaként két építészettörténeti kutatást is folytatott (2017 és 2019).

Balló Zoltán (1942, Szeged) útépítő mérnök, forgalomtechnikai szakmérnök. 1983-tól a Csongrád Megyei Tanács VB Közlekedési Osztályát vezette 8 éven keresztül. 1991 augusztusától a Csongrád Megyei Közlekedési Felügyelet igazgatója volt egészen a 2006-os nyugdíjazásáig.

Balogh Gyula (1985, Budapest) író, zenész, irodalomtörténész, rendezvényszervező, az SZTE BTK Irodalomtudományi Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Móricz Zsigmond-ösztöndíjas. A Szegedi Utcazene Fesztivál művészeti vezetője. Balatonfüreden él.

Balogh Tünde (1960, Cibakháza) építészmérnök, Vedres István-díjas településtervező. Számos tervpályázaton nyert díjat. Szegeden él, dél-alföldi városok és községek fejlesztési és rendezési terveit készíti és gondozza.

Barna Gábor (1950, Kunszentmárton) néprajzkutató, történetelem-latin-néprajz szakot végzett a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen, egyetemi tanár, kutatócsoport vezető, a Bálint Sándor-kuratórium tagja.

Barnák László (1978, Budapest) színész, rendező, látványtervező, művészeti menedzser, színigazgató. 2006-ban diplomázott a Színház- és Filmművészeti Egyetemen színész szakon, 2008-tól a Szegedi Nemzeti Színház társulati tagja, 2018. július 1-től igazgatója.

Barta Emil (1965, Huszt) fordító, víváskutató, szenior hagyományőrző vívó. Doktoranduszi tanulmányait a Miskolci Egyetemen végezte, 2000-ben szerzett doktori abszolutóriumot az egyetem Kohómérnöki Karán. Három könyve, nagyobb tanulmánya olvasható a Magyar Elektronikus Könyvtárban.

Bayer Antal (1955, Budapest) francia-angol szakos tanár, fordító, szerkesztő, kritikus, kiadóvezető, a Magyar Képregény Szövetség alapító tagja.

Bálint Orsolya (Budapest, 1970) Bálint Sándor unokája, családjával Gödöllőn él. A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Tanárképző Tagozatán 1992-ben gordonkatanári, majd 2004-ben ének-zenetanári diplomát szerzett, jelenleg a Gödöllői Premontrei Iskolaközpontban énektanárként, valamint a Szeged-Csanádi Püspökség Szent Ágota nevelőszülői hálózatában nevelőszülőként dolgozik.

Bálint Zsófia (1997, Szeged) a Szegedi Tudomány Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karának magyartanár, valamint dráma- és színházismeret tanár szakos hallgatója. Négy éve a szegedi THEALTER fesztivál blogjunior csapatának tagja.

Bánki Éva (1966, Nagykanizsa) költő, író, irodalomtörténész, középkori világirodalmat tanít, az Új Nautilus szerkesztője.

Bárkányi Ildikó (1958, Szeged) főmuzeológus, néprajzkutató, a Móra Ferenc Múzeum általános igazgatóhelyettese.

Bátyi Zoltán (1956, Szeged) újságíró, író, a Szegedi Ítélőtábla volt sajtótitkára, több szépirodalmi és publicisztikai kötet szerzője, írásai számos újságban, irodalmi lapban jelennek meg.

Beliczai Mária (1956, Békés) szobrászművész. 1979 és 1983 között végzett a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, mestere Vigh Tamás.  A szegedi Tömörkény István Gimnázium és Művészeti Szakközépiskola tanára. Szegeden él.

Bene Zoltán (1973, Kecskemét) író, szerkesztő, gyerekkora óta Szegeden él. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen végzett. Az Irodalmi Jelen próza rovatvezetője, a Szeged folyóirat főszerkesztője. 2019 és 2022 között a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíj Programjának ösztöndíjasa volt. 2021-ben megkapta a Tokaji Írótábor díját, valamint az Irodalmi Jelen prózadíját, 2023-ban József Attila-díjban részesült.

Benkó Botond (2006, Szeged) a Dugonics András Piarista Gimnázium diákja, 2023 és 2025 között az iskola diákönkormányzatának elnöke.

Benyik György (1952, Soltvadkert) katolikus pap, plébános, bibilatudós. Teológiai tanulmányait 1970-1971-ben a Szegedi Hittudományi Főiskolán, majd 1972-1975-ig Budapesten a Római Katolikus Hittudományi Akadémián végezte. 1975-ben szentelték pappá. 1978–2016 között a szegedi teológiai főiskola tanára, 2016 szept 1-től nyugdíjas óraadó. A Szegedi Biblikus Konferencia alapítója (1988-) és szervezője.

Beslin Anita (1966, Szeged) moderátor, az MTVA szerkesztője. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen végzett. Rádiósként és televíziósként számos művészeti témájú beszélgetést készített.

Beszédes Valéria (1951, Szabadka) néprajzkutató.

Bíró-Balogh Tamás (1975, Gyoma), 1994 óta él Szegeden. A SZTE JGYPK API Tanítóképző Tanszék oktatója. Irodalomtörténészként elsősorban a huszadik század magyar irodalmával foglalkozik. Szeged irodalomtörténetéről írt könyve: Az irodalom személyessége (2016).

Blazovich László (1943, Szombathely) levéltáros, egyetemi tanár, középkorkutató. 1980 és 2009 között a Csongrád Megyei Levéltár igazgatója, Szeged díszpolgára.

B. Nagy Anikó (1953, Budapest) művészettörténész, muzeológus, a Kiscelli Múzeum – Fővárosi Képtár metszettárának gyűjteményvezetője. A Magyar Képzőművészeti Egyetem Látványtervező Tanszékén civilizációtörténetet tanít. Történeti és kortársművészeti kiállítások kurátora saját intézményében és más kiállítóhelyeken. Kutatási területe a historizmus kori populáris grafika, továbbá az életmód képzőművészeti és szcenográfiai kapcsolódásai.

Bódi György (1949, Makó) közgazdász, civil szakértő, a Szegedért Alapítvány titkára a szervezet megalakulása (1989) óta.

Bogoly József Ágoston (1958, Csorna) irodalomtörténész és kultúrakutató, az ELTE volt egyetemi docense, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagja.

Bokor László (1981, Szombathely) föld- és környezettudományok szakterületen tevékenykedő kutató és tanár. A Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának doktorjelöltje. Az Angliában működő Frugeo Geography Research Initiative ügyvezető igazgatója. 

Boros Tamás (1983, Szeged); jogász, újságíró, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet-, és Társadalomtudományi Kar Kommunikáció- és Médiatudományi Tanszék meghívott előadója.

Botka László (1973, Tiszaföldvár) jogász, politikus, 1994-1998 és 2002-2014 között országgyűlési képviselő, 2002 óta Szeged polgármestere.

Brunner Attila (1988, Kiskunfélegyháza) művészettörténész, levéltárosként dolgozik Budapest Főváros Levéltárában.

Bubryák István (1946, Szentes) eredetileg tanár (JGYTF, 1971.), 1977-től a Magyar Televízió szerkesztője, rendezője, 1997-2000-között a MTV Szegedi Stúdió vezetője, utána független producer, forgatókönyvíró. Elsősorban dokumentumfilmeket és ismeretterjesztő filmeket készít. 170-180 önálló dokumentumfilmet, számos élő adást, magazint készített, és évekig volt az MTV Szegedi Híradó szerkesztője. A Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriuma Gregor József-díjjal ismerte el munkásságát.

Csapó Benő (1953, Szentgál) egyetemi tanár a Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetében. Szegeden szerzett kémia-fizika szakos középiskolai tanári diplomát, 1976 óta az egyetem dolgozója. Jelenleg a Neveléstudományi Doktori Iskola, az MTA-SZTE Képességfejlődés Kutatócsoport és az Oktatáselméleti Kutatócsoport vezetője.

Csapody Miklós (1955, Sopron) irodalomtörténész, phD. A szegedi egyetemen végzett, 1979-től a Kulturális Minisztérium irodalmi osztálya, 1983-tól az OSZK, 1988-tól a Minisztertanács Kisebbségi Titkárságának munkatársa. 1990-től parlamenti képviselő, 2010-től az MTA Történettudományi Intézete, 2014-től a Nemzeti Közszolgálati Egyetem kutatója.

Csákány Béla (1932, Karcag) matematikus, emeritusz professzor. 1968-tól 1993-ig a szegedi egyetem Bolyai Intézete Algebra és Számelmélet Tanszékének vezetője, mindmáig oktatója. 1985 és 1990 között a szegedi József Attila Tudományegyetem rektora.

Csizmadia Edit (1970, Hódmezővásárhely) könyvtár-magyar szakon végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd a Magyar Drámapedagógiai Társaság drámajáték-vezetői oklevelét szerezte meg. 2009 őszétől a Somogyi-könyvtár munkatársa.

Czene Zoltán (1981-) magyar-művelődésszervező szakos tanár, a Szegedi Egyetemi Színház alapítója, művészeti vezetője (2003-2010). Számos színházi területen és intézménynél dolgozott: volt színész, rendező, dramaturg, rendezőasszisztens a Szegedi Pinceszínházban, a Szegedi Nemzeti Színházban és a Szegedi Szabadtéri Játékokon. Jelenleg szabadúszó.

Czenéné Vass Mária (1950, Szeged) népművelő, Szeged város nyugalmazott kulturális főtanácsosa. Magyar-történelem, majd filozófia-művelődéselmélet szak után kulturális menedzser szakképesítést szerzett. A Bálint Sándor, majd a Bartók Béla Művelődési Központban végzett népművelői munka után 1982-től 1990-ig a Megyei Városi Tanács, 1990-től 2007-es nyugdíjazásáig Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata kulturális főtanácsosa. Rendszeresen publikált különféle folyóiratokban.

Diamant Tibor (1947, Szeged) nyugdíjas informatikus. Fő kutatási területe az informatikai módszerek alkalmazása a családfakutatásban.

Diószegi Szabó Pál (1974, Hódmezővásárhely) jogász, történész, középkorkutató. Az SZTE-BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájának medievisztikai alprogramjában 2014-ben szerzett phD-fokozatot. Az SZTE ÁJTK tudományos munkatársa. Költő, műfordító, a Szegedi Írók Társaságának elnöke.

Domonkos László (1951, Szeged) Író, esszéista, újságíró.  A Délmagyarország szerkesztőségének kulturális rovatában kritikus, 1992-től Budapesten a Magyarok Világszövetségének lapjánál főmunkatárs, majd a Duna Televízióban szerkesztő. 2013 és 2019 között a RETÖRKI munkatársa. Mintegy 40 könyve jelent meg.

Domokosné Hegedűs Szabina (1990, Szeged) informatikus könyvtáros szakon végzett 2014-ben az SZTE Bölcsészettudományi Karán. Jelenleg a Somogyi-könyvtár Szőregi Fiókkönyvtárának könyvtárosa.

Döbör András (1974, Lengyeltóti) történész, egyetemi docens, az SZTE JGYPK dékánja. Főiskolai tanulmányait a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, egyetemi tanulmányait a Miskolci Egyetemen végezte, 2015-ben szerzett PhD fokozatot az SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskolájában.

Döme Barbara (1973, Debrecen) író, újságíró, szerkesztő. Több riport és- szépirodalmi kötet szerzője, írásai számos irodalmi lapban jelennek meg. A Magyar Írószövetség tagja.

Dömötör Mihály (1950, Hódmezővásárhely) fotóművész, 1980-tól a Móra Ferenc Múzeum műtárgyfotósa, képei több, mint 300 kötetben szerepelnek, számos önálló kiállításon mutatta be alkotásait.

Eperjesi-Kovács Lilla (1985, Szeged) 2011 óta a Szegedi Móra Ferenc Múzeum munkatársa. A Hely- és Irodalomtörténeti Osztályon muzeológus és gyűjteménykezelő. Elsődleges kutatási területe Szeged története a két világháború közötti időszakban.

Fabulya Andrea (1971, Békéscsaba) tanár, versmondó, Szegeden él.

Fagler Erika (1943, Szeged) ének-zenetanár, karnagy, a Szeged Városi Kórusegyesület vezetőségi tagja. A 25 éves Pro Musica Művészeti Iskola alapítója.

Farkas Csaba (1960, Nagykanizsa) a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának főlevéltárosa. Kutatási területe Magyarország 1945 utáni története.

Farkas László Róbert (1979, Szeged) színész, okleveles kulturális menedzser, egyház- és művelődéstörténész, a szentesi Koszta József Múzeum igazgatója. Jelenleg doktori tanulmányokat folytat. Kutatási területe az állam és egyház kapcsolata a XX. században, valamint ugyanezen korszak magyarországi művelődéstörténeti jelenségeinek feltérképezése.

Fábián Attila (1973, Szeged) szakfordító, tolmács, recenzens, Szegeden él.

Fári Irén (1956, Hódmezővásárhely) történész-muzeológus, Szegeden él.

Firbás Zoltán (1955, Budapest) urbanista-kartográfiai alkotó, tevékenykedett a közigazgatási, városrendezői, kivitelezői, kisvállalkozói szférában egyaránt. Szegeden él. Szeged és a régió várostérképeinek szerkesztője, várostörténeti műszaki információk gyűjtője-földolgozója.

Fizel Natasa (1978, Orosháza) neveléstörténész, egyetemi adjunktus. 2009 óta a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar oktatója. Elsődleges kutatási területe Szeged felsőoktatás-története.

Fluck Dénes (1946, Szeged-Várostanya), gépészmérnök, sportvadász. Budapesten él, nyugdíjas, több vadászattal kapcsolatos publikáció szerzője.

Forrai Ibolya (1947, Kéty) a Néprajzi Múzeum nyugalmazott munkatársa, a bukovinai székely hagyományok és kulturális örökség elkötelezett kutatója, a Kálmány-hagyaték digitalizálásának ösztönzője, megvalósítója.

Frauhammer Krisztina (1974, Mosonmagyaróvár) néprajzkutató, az MTA-SZTE Vallási Kultúrakutató Csoport tudományos munkatársa, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék óraadó tanára.

Füzi László (1955, Lövő) József Attila-díjas irodalomtörténész, kritikus, a kecskeméti Forrás folyóirat főszerkesztője.

Gál József (1991, Debrecen) phd-hallgató, tanár, irodalmár. 2016-ban végzett a Szegedi Tudományegyetem magyar nyelv és irodalom mesterszakán. 2011 óta él Szegeden.

Glässer Norbert (1979, Óbecse) néprajzkutató, az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszék adjunktusa.

Glässerné Nagyillés Anikó (1989, Szentes) a Szegedi Tudományegyetem Néprajzi és Kulturális Antropológia Tanszéken végzett, jelenleg a Történelemtudományi Doktori Iskola hallgatója. Kutatási témája a Jézus Szíve tisztelet és a Szívgárda. A Móra Ferenc Múzeum néprajzkutató muzeológusaként Fodor Ferenccel főként Bálint Sándor hagyatékának gondozásával foglalkozik.

Gömör Béla (1938, Szeged) orvos, egyetemi tanár, művészeti író. 1984-től 2002-ig a Reumatológiai és Fizioterápiás Tanszék vezetője Budapesten.

Gyémánt Csilla (1944, Szentes) színháztörténész, a JGYTF Magyar Irodalom Tanszékének docense, a tanszék megszűnését követően az SZTE Zeneművészeti Karának óraadó tanára, a Szegedi Operabarátok Egyesületének elnöke.

György Zsuzsanna (1975, Szeged). Teológus, mentálhigiénés szakember. Az Országos Rabbiképző-Zsidó Egyetem kultúrtörténész hallgatója, a Szegedi Zsidó Hitközség Archívumának önkéntese, a Szeged és környéke zsidóságának kutatója.íű

Gyulay Endre (1930, Battonya) a Szeged-Csanádi Egyházmegye nyugalmazott püspöke.  1951-ben szentelték pappá. Röszkén, Ásotthalmon és Gyulán segédlelkész, Makón templomigazgató, Domaszéken, Mezőhegyesen és Rókuson plébános volt, 1972-től tanított a Szegedi Hittudományi Főiskolán és a papnevelő intézetben. 1987 és 2006 között a Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, jelmondata: „Föltámadott… ne féljetek!” (Surrexit… Nolite timere!).

Hajdu Árpád (1991, Gyula) 2010 óta Szegeden él. 2013-ban az SZTE ÁJTK nemzetközi tanulmányok szakán végzett, majd 2018-ban történelem- és magyartanári diplomát szerzett az SZTE BTK-n.

Hegedűs Anita (1987, Budapest) kommunikációs szakember, a Móra Ferenc Múzeum sajtóreferense.

Hegedűs Réka (1990, Gyula) a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának Kommunikáció- és Médiatudomány mesterképzésén szerzett újságíró és PR-diplomát, 2017 októberétől a Szeged kulturális folyóirat szerkesztőségi titkára.

Hegyi Ádám (Mezőtúr, 1977) történész. A Szegedi Tudományegyetem Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi docense, valamint a Kulturális Örökség és Digitális Társadalom Kutatócsoport munkatársa. Kutatási területe a református egyház története, művelődéstörténet, olvasmánytörténet.

Hencz Péter (1942, Léva) orvos, s emellett negyed százada foglalkozik egyetemtörténettel, kulturális, közéleti témákkal. Számos írása, könyve, tudományos dolgozata jelent meg. Szeged Kultúrájáért és a Magyar Érdemrend Lovagkeresztje kitüntetések tulajdonosa, a SZAB orvostudománytörténeti munkacsoportjában tevékenykedik.

Herczeg Tamás (1973, Szeged) kulturális menedzser, színházrendező, a Szegedi Szabadtéri Játékok igazgatója. A Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen doktorált színháztudományból. Címzetes főiskolai docens, a SZTE Bartók Béla Művészeti Karon oktat. 

Hevesi Andrea (1986, Hódmezővásárhely) könyvtáros, irodalomtörténész. A Somogyi-könyvtár Gyűjteményi és Helyismereti Osztályának munkatársa, fő kutatási területe a 16–17. századi magyar irodalom.

Horniczky Anikó (1970, Szolnok) Szegeden él, könyvtáros. 1996 óta dolgozik a Somogyi-könyvtárban, 1997-ben került az Alapítványi Gyűjteményhez, jelenleg is a Gyűjteményi és Helyismereti Osztály munkatársa.

Horváth Bence (1973, Budapest) könyvkiadó, szerkesztő; 2000-ben végzett a PPKE bölcsészkarán, ez évtől a Kortárs Kiadó szerkesztője.

Horváth Gábor (1973, Kecel) egyháztörténész, a Gál Ferenc Főiskola Teológiai Karának tanszékvezető főiskolai tanára.

Horváth Mihály (1975, Makó) földeáki származású, másfél évtizede Szegeden él. A Szent István Egyetem Jászberényi Főiskolai Karán szerzett könyvtárosi diplomát 2000-ben. 1998 óta a Somogyi-könyvtár munkatársa.

Ibos Éva (1953, Gyula) művészettörténész, a Műértőben, a revizoronline-on és a Tiszatájban publikál.

Illés Mária (1961, Kalocsa) zenetörténész, az Szegedi Tudományegyetem Bartók Béla Művészeti Karának főiskolai docense, az SZTE Vántus István Gyakorló zeneművészeti Szakgimnázium tanára, a Vántus István Társaság titkára. Doktori értekezését Vántus István művészetéről írta.

Jahoda Sándor (1976, Budapest) 2003 óta publikál rendszeresen irodalmi folyóiratokban verseket, novellákat, recenziókat. A Magyar Írószövetség tagja.

Joó Gyöngyi (1958, Cegléd) 1980-ban Szegeden diplomázott földrajz-testnevelés szakon. 1990-től az SZTE szakvezetője és mestertanára a testnevelés szakos hallgatóknak (2016). 1998-tól hazai és külföldi konferenciákon mutatta be a játékot szakemberek számára. 2004-ben megírta a turuljáték 100 éves történetét és a játék harmadik szabálykönyvét. 2023-ban történeti pályázatával a turuljáték bekerült a Települési, majd 2024-ben a Megyei Értéktárba, ugyanebben az évben újra megírta a turuljáték versenyszabályait és kutatásai alapján a játék 120 éves történetét.

Juhász András (1971, Vác) református lelkipásztor. A Debreceni Református Kollégiumban tanult, majd a Debreceni Református Teológiai Akadémián folytatta tanulmányait. A Szeged-Kálvin téri Református Egyházközség lelkipásztora, a második ciklusát tölti a Csongrádi Református Egyházmegye espereseként.

Juhász Antal (1935, Szeged – 2020, Szeged) néprajzkutató, muzeológus, egyetemi tanár.

Juhász Kristóf (1982, Budapest) író, előadóművész, mesemondó. Az Irodalmi Jelen kritika rovatának vezetője. 2022-ben Móricz Zsigmond ösztöndíjban részesült.

Kaiser László (1953, Budapest) költő, író, dramaturg, kiadóvezető. A szegedi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán végzett. Munkásságát Petőfi Sándor Sajtószabadság- és Kassák Lajos-díjjal ismerték el.

Kaj Ádám (1988, Zalaegerszeg) rendező, költő, szerkesztő. 2013 és 2015 között a Szegedi Nemzeti Színházban dolgozott rendezőasszisztensként, 2016-17-ben a Pannon Tükör főszerkesztője volt, jelenleg az esztergomi Babits Mihály Kamaraszínház és a szegedi Liget Társulat művészeti vezetője.

Kádár Tamás (1974, Budapest) Budapesten élő középkorkutató, Magyarország és a szomszédos államok történelmével, elsősorban XIII‒XIV. századi köztörténeti, genealógiai, archontológiai és oklevéltani kérdésekkel foglalkozik.  

Károlyi Attila (1964, Siófok) a Dugonics András Piarista Gimnázium tanára, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület alelnöke, Szegeden él.

Kelemen Gábor (1947, Szeged) Nyugdíjas informatikus. Szegedi lokálpatriótaként, idegenvezetőként, helytörténeti kiadványok (főként a Szeged Atlasz) segítőjeként tevékenykedett.

Képiró Ágnes (1981, Mátészalka) 2004 óta él Szegeden. Az ELTE Történelemtudományi Doktori Iskola abszolvált hallgatója. A Tornyai János Múzeum művészettörténésze, az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport tagja. Az Emberi Erőforrások Minisztériumának Kállai Ernő-ösztöndíjasa.

Kertész Sándor (Kisvárda, 1960) tanár, újságíró-képszerkesztő, grafikus, a magyar képregény történetének kutatója, szakíró.

Kiesz Réka (Budapest, 1977) régi könyves könyvtáros, 2015 és 2021 között a Somogyi-könyvtár munkatársa volt.

Kiss Ernő (1954, Szeged) művészeti író, népművelő, az újszegedi Bálint Sándor Művelődési Ház nyugalmazott igazgatója.

Kiss Ilona (1955, Budapest) Munkácsy-díjas grafikusművész.

Kiss Lajos (1945. Kunszentmárton) városépítész, urbanista, ny. regionális főépítész, t. egyetemi docens. Szakmai- és közírásai több helyen jelentek meg, ezek mintegy harmada a Szeged folyóiratban.

Kiss Norbert (1987, Kiskunhalas) teológus, egyháztörténész. 2012 óta a Szeged-Alsóvárosi Ferences Látogatóközpont, 2016 óta a Szegedi Dóm Látogatóközpont munkatársa. Elsődleges kutatási területe a szegedi ferences rend története.

Kocsis Katalin (1976, Szeged) a Szegedi Egyetemen magyar, összehasonlító irodalomtudomány és angol szakokon végzett. 2013-tól a Somogyi-könyvtár művészeti gyűjteményének művészeti tájékoztató könyvtárosa.

Kohári Nándor (1975, Szeged) 1998-ban végzett a József Attila Tudományegyetem földrajz-történelem szakán. Főbb érdeklődési területei a helytörténet és a XX. századi magyar történelem.

Komáromi Gabriella (1941, Szentgotthárd) irodalomtörténész, gyermekirodalom-kutató. Monográfiák, tanulmánykötetek, kritikák szerzője. Legfontosabb műve a Lázár Ervin-monográfia (Osiris, 2011). Habilitált doktor, egyetemi magántanár. Kaposváron él.

Kosztolányi-Németh Marianna (1986, Debrecen) rajz-vizuális kultúra tanár, művelődésszervező szakember, gyermekkönyvtáros.

Kovács Anita (1989, Szeged) a történelem-régészet alapszakon túl tanulmányait okleveles történészként és kulturális örökség tanulmányok szakemberként végezte a SZTE Bölcsészettudományi Karán, emellett idegenvezetői, valamint turisztikai szervező és értékesítő szakmával is rendelkezik. 2017 óta a szegedi Új Zsinagóga idegenvezetője, a szegedi zsidó hitközség mindennapi munkájának aktív segítője.

Kovács Attila (1978, Ajka) történelem-magyar őstörténet-filozófia szakon végzett a Szegedi Tudományegyetemen. Tagja volt a Szegedi Társadalomtudományi Szakkollégiumnak, a Hapax online irodalmi folyóiratnak és jelenleg is tagja a Belvedere Meridionale történeti és társadalomtudományi folyóiratnak. Borszakértő, végzett erdésztechnikus.

Kovács Ágnes (1946, Szeged) 1970-ben a JATE Bölcsészkarán tanárként, 1982-ben Budapesten színházelmélet szakon szerzett diplomát. Szeged Város művelődési osztályán művészeti főelőadó volt, majd 1982-től 2000-ig mint a Szabadtéri Játékok igazgatóhelyettese tevékenykedett. A helyi színháztörténettel kapcsolatban jelentek meg írásai, utóbbi témában jónéhány kiállítást is rendezett.

Kovács Benedek (1978, Tatabánya) angol−német szakos tanár, fordító, szakvizsgázott pedagógus, a Gál Ferenc Főiskola szegedi szakközépiskolájának tagintézmény-vezetője.

Kovácsné dr. Faltin Erzsébet (1952, Szeged) jogász, a Csongrád Megyei Honismereti Egyesület tagja.

Kozma József (1959, Túrkeve) tanár, matematikus, kisgyermekkorától Szegeden él, a JATE-n végzett, az SZTE Bolyai Intézet oktatója, 1994 óta önkormányzati képviselő, jelenleg a kultúráért felelős bizottságot vezeti.

Kremser Péter (Szeged, 1946–2019) A JATE Bölcsészettudományi karán magyar–német szakot végzett. A Magyar Újságírók Országos Szövetsége Újságíró Oktatási Központ kétéves újságíró iskolájában szerzett újságíró oklevelet. Rádiós újságíróként dolgozott, felnőtt fejjel elvégezte a jogi egyetemet is. Több sport témájú könyv szerzője.

Kukkonka Judit (1978, Szolnok) könyvtáros, történész, 2001 óta a Somogyi-könyvtár Helyismereti Gyűjteményének könyvtárosa

Lányi Pál (1946, Szeged) gépész- és gazdasági mérnök, vállalkozáskutató. 1974 óta Budapesten él. Nyugdíjasként családja történetével foglalkozik.

Lengyel András (1950, Békéscsaba) irodalom- és művelődéstörténész, muzeológus. Kutatási területei a magyar irodalomtörténet, eszmetörténet, művelődéstörténet, helytörténet.

Madácsy László (1907, Sándorfalva – 1983, Szeged) magyar-francia szakos irodalomtörténész, egyetemi tanár, költő, író, műfordító, Szeged szellemi és kulturális életének elkötelezett formálója, 1946-ban a Dugonics Társaság újraindítója, 1947-ben a Tiszatáj alapító főszerkesztője volt, s a Délmagyarország című napilap szegedi munkatársaként és újságírójaként is dolgozott 1942 és 1980 között.

Marjanucz László (1954, Magyarcsanád) történész, az SZTE Új- és Legújabbkori Magyar Történelem Tanszékének nyugalmazott tanszékvezető egyetemi docense.

Marosi Kata (1975, Szeged) festőművész, főiskolai docens, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Pécsi Tudományegyetemen végzett. Az SZTE JGYPK Rajz-Művészettörténet Tanszékének oktatója.

Marton Árpád (1972, Szeged) költő, kulturális újságíró, konferanszié. Televízióban, rádióban és az írott sajtóban egyaránt tevékenykedik. Hét kötet és többezer komolyzenei rádióműsor alkotója. Több évig oktatott kulturális és médiaetikát két egyetemi fakultáson. Alkotásai, dalszövegei színpadokra is eljutottak.

Máté Zsolt (1942, Szeged) építész, tervező, kutató kandidátus, műemlékvédelmi szakértő. A VÁTI Magyar Regionális Fejlesztési és Urbanisztikai Nonprofit Kft. nyugalmazott kutatási és műemléki igazgatója.

Máté Zsuzsanna (1961, Kalocsa) művészetfilozófus, irodalmár, az SZTE JGYPK Művészeti Intézetének habilitált tanára, az SZTE filozófiai doktori iskolájának törzstagja. 

Miklós Péter (1980, Szeged) történész, habilitált doktor, a Kodolányi János Egyetem címzetes egyetemi tanára, az SZTE habilitált docense, 2021 és 2024 között a Magyar Művészeti Akadémia Művészeti Ösztöndíj Programjának ösztöndíjasa. A modern kori Szeged múltja mellett XIX-XX. századi magyar eszme-, politika- és művelődéstörténettel foglalkozik.

Mód László (1972, Szeged) Szegeden él, néprajzkutató, egyetemi adjunktus (SZTE BTK Néprajz Tanszék).

Mórocz Gábor (1981, Hódmezővásárhely) magyar–történelem–filozófia szakos bölcsész-tanár, doktorjelölt (DE BTK Irodalomtudományok Doktori Iskola). 2015-2019 között a Magyar Napló kritika és tanulmány rovatának szerkesztője, az Irodalmi Magazin olvasószerkesztője.

Nagy Gerda (1987, Orosháza) Orgonaművészi diplomáját az SZTE Zeneművészeti Karán szerezte. 2011-ben a Concorso Internazionale Arte Musicale e Talento orgonaversenyen, Olaszországban 2. díjat nyert. 2012-ben az V. Szegedi Nemzetközi Orgonista Találkozón 1. díjat kapott. 2021-ben a III. Laszló Spezzaferri Nemzetközi Zenei Versenyen 2. díjat, a Nemzetközi Moszkvai Zenei Versenyen szintén 2. díjat nyert, ezt követően az amerikai MAP-IMC Zenei Versenyen kategóriájának győztese lett. Jelenleg a szegedi Somogyi-könyvtár zenei könyvtárosa. 

Nagy Imre (1951, Budapest) építészmérnök, területrendezési- és településtervező, a Budapesti Műszaki Egyetemen végzett, 1984-ben költözött Szegedre. A szakmagyakorlást különféle tervező vállalatoknál kezdte, dolgozott a közigazgatásban, volt megyei és kisvárosi főépítész. Jelenleg szabadúszó tervező, épülettervezéssel és településtervezéssel egyaránt foglalkozik.  A szegedi székhelyű urbanisztikai egyesület alapító tagja.

Nagy János (szerzőként Nagy L. János; 1946, Kiskunhalas) nyelvész, filológus, az MTA doktora; a Magyar Nyelvtudományi Társaság szegedi csoportjának vezetője, az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny szakmai vezetője, az SZTE emeritus professzora.

Nagy Miklós (1956, Szeged) történész, az SZTE JGYPK Alkalmazott Társadalomismereti és Kisebbségpolitikai Intézetének egyetemi docense, az SZTE ÁJTK Nemzetközi tanulmányok szak és a Frankofón Egyetemi Központ oktatója. Kutatási területe Franciaország legújabb kori politikatörténete és az Európai Unió intézményrendszere.

Nátyi Róbert (1971, Szeged) művészettörténész, egyetemi docens, a REÖK művészeti vezetője, az SZTE Bartók Béla Művészeti Kar dékánja.

Németh Péter Mikola (1953., Diósgyőr) Költő, esszéíró, rendező-szerkesztő. Az ELTE BTK filozófia tanári szakán diplomázott. Az E(x)KSZPANZIÓ (1989–2000) Nemzetközi Kortárs Művészeti Fesztiválok társalapítója, szervezője; (2001–2023) az Összművészeti Társulás alkotó-rendezője. A Magyar Írószövetség tagja, valamint Avantgárd Szakosztálya Bohár András Körének elnökségi tagja; a Szépírók Társaságának tagja (2019). Szabadfoglalkozású író.

Ódor Klára (1968, Kunhegyes) történelem-magyar szakos középiskolai tanár, jogász, drámatanár, színházi szaknevelő, színház- és filmművészeti szakíró. 20 éve a Harmónia Alapfokú Művészeti Iskola igazgatója.

Oláh András Pál (1976, Hódmezővásárhely) történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Vármegyei Levéltárának levéltárosa. Fő kutatási területe a II. világháborús légi háború eseményei és a légoltalom története.

Orbán György (1963, Szekszárd) előadóművész, középiskolai tanár, a Baka István Alapítvány kuratóriumi elnöke.

Oros Sándor (1976, Kaposvár) könyvtáros, magyar szakos tanár. 2000 óta dolgozik a Somogyi-könyvtárban.

Oroszlán Anikó (1978, Zalaegerszeg) tanár, színháztörténész. A Szegedi Tudományegyetem Angol nyelvű irodalmak és kultúrák programjában doktorált 2014-ben. Rendszeresen publikál színházi témájú tanulmányokat és kritikákat. Jelenleg Pécsen él.

Orsós György (1963, Szászvár) összehasonlító irodalomtörténész, filozófiatörténész, tanár, esztéta, mestertanár. Kutatási területe Sík Sándor esztétikája.

Ozsváth Zsolt (1969, Budapest) levéltáros, egyetemtörténész. A Szent István Egyetem Entz Ferenc Könyvtár és Levéltár levéltárvezetője.

Pacsika Emília (1952, Csanádapáca) textilművész, művészeti tevékenysége mellett elsősorban képzőművészeti, építészeti témákban publikál. Szegeden él.

Panek Sándor (1964, Szatmárnémeti), szerkesztő, újságíró, 32 éven át a Délmagyarország szerzője, 2001 és 2017 között a Delmagyar.hu hírportál vezetője volt.

Patócs Molnár János (1949, Nagyszalonta) Szegeden élő író, egyháztörténész. Az SZTE Egyetemi Könyvtárban (1989-2004) és a Debreceni Református Hittudományi Egyetemen (1992-2016) dolgozott, utóbbiban habilitált egyetemi docensként. Számos regény, novelláskötet szerzője. Legsikeresebb egyháztörténeti munkája: Szigorúan ellenőrzött evangélium 1-4. kötet.

Pál Lászlóné Szabó Zsuzsanna (1947, Makó) gimnáziumi tanár, publikáló helytörténész, kiadványszerkesztő, a Honismereti Szövetség országos elnökségének és Pedagógiai Munkabizottságának tagja, a Makói Honismereti Kör elnöke.

Pánczél Szilamér Péter (1977, Brassó) Marosvásárhelyen élő, Erdély római korát kutató régész.

Pap Ádám (Békéscsaba, 1971) építész vezető tervező, településrendezési vezető tervező, műemléki szakértő, a SOXÖG Építészstúdió munkatársa.

Papp Éva (1941, Szeged) tanár, az Országos Széchenyi Kör elnökségi tagja, a szegedi tagcsoport elnöke.

Péter László (Jánoshalma, 1926 – Szeged, 2019), irodalomtörténész, egyetemi tanár, várostörténész, nyelvész, folklorista, Szeged Város díszpolgára.

Pető Bálint (1977, Budapest) a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karán végzett magyar-történelem szakon, két évvel később történelemből egyetemi szintű oklevelet is szerzett. Az SZTE-n doktorált (2018), disszertációja Szentes dualizmus kori sajtótörténetét dolgozza fel. Az SZTE JGYPK oktatója, elsősorban a kommunikáció és média tárgykörébe tartozó kurzusokat tart.

Petró János (1958, Budapest) költő, újságíró, szerkesztő, Szegeden él.

Petró Julianna (1986, Szeged) jelenleg művészeti titkár, de foglalkozik újságírással, szerkesztéssel is. A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végezte tanulmányait.

Petrovics István (1953, Mohács) történész, az SZTE BTK egyetemi docense. Kutatási területe az 1526 előtti magyar történelem. Elsősorban a gazdaság- és társadalomtörténet, azon belül várostörténet kérdéseivel is foglalkozik, de érdeklődése kiterjed a középkori egyház-, jog- és hadtörténet problémaköreire is.

Pilcz Roland (1984, Szentes) szerző, képregényes, grafikus. Többek között a Kalyber Joe és az YKX képregények alkotója.

Pintér Tibor (1960, Szeged). Esszéi, elbeszélései, műfordításai 1986 óta jelentek meg különböző folyóiratokban, önálló kötetekben.

Pintér-Nagy Katalin (1977, Miskolc) régész, történész, az SZTE BTK Régészeti Tanszékének egyetemi adjunktusa.

Pusztai Dániel (1986, Szeged), finnugrász, web-designer, fordító, kritikus és képregényíró. A kilencedik.hu társszerzője.

Pusztai Virág (1980, Szabadka) az SZTE JGYPK adjunktusa, újságíró, médiafilozófus, a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán és a Szegedi Tudományegyetemen végzett, az SZTE Málnási Bartók György Filozófia Doktori Iskolájának művészetfilozófiai alprogramjában szerzett doktori fokozatot 2018-ban.

Révész T. Mihály (1945, Budapest) címzetes egyetemi tanár, az állam- és jogtudományok kandidátusa, a Tekintet, Ördögh Szilveszter Alapítvány elnöke. Hosszú tanári-kutatói pályája alatt több, jogtörténeti tárgyú könyv és száznál több szakcikk szerzője.

Rigó Mihály (1948, Kiskunfélegyháza) okleveles erdőmérnök (Sopron), okleveles építőmérnök (Budapest, Műegyetem) és okleveles térinformatikai szakmérnök. Egyetemi doktorátusát a Műszaki Egyetemen szerezte úttervezés témakörben. Évtizedekig dolgozott az állami közúti szervezetnél különféle mérnöki pozíciókban.

Róka László (1986, Szeged) alkalmazott egészségpszichológiai szakpszichológus, relaxációs és szimbólumterapeuta. Szegedi lokálpatriótaként tanulmányait a Szegedi Tudományegyetemen folytatta; budapesti munkái után ismét a városban dolgozik.

Rőczei György (1956, Budapest) tanár, grafikus, szerkesztő, az AVANTGARDE 100 könyvsorozat kiadója.

Sándor János (1937, Budapest), színházi rendező, író, Jászai Mari-díjas Érdemes Művész, munkásságát 2019-ben a Szegedért Alapítvány Művészeti Kuratóriuma Gregor József-díjjal ismerte el. A kaposvári, a kecskeméti, a debreceni, a békéscsabai és a szegedi színház rendezőjeként dolgozott.

Schelhammer Zsófia (1990, Marcali) Pécsett és Szegeden tanult régi magyar irodalmat, jelenleg az SZTE Klebelsberg Könyvtárban dolgozik.

Serfőző Levente (1978, Nagyvárad) Szeged-Csanádi egyházmegyés pap, katekéta. 2002-ben szentelték pappá, Kisteleken káplán, majd Ruzsán és Szentesen plébános. 2009-2012 a római Pápai Szalézi Egyetem posztgraduális hallgatója. 2012-ben licenciát, majd 2020-ban ugyanott doktori fokozatot szerzett. 2012-2016 között egyetemi lelkész, ifjúsági-kateketikai referens, a Gál Ferenc Egyetem főiskolai docense, 2016-tól pedig a Szent Gellért Szeminárium prefektusa.

Sikaláné Sánta Ildikó (1961, Tiszakécske) könyvtáros, 2018 óta a Somogyi-könyvtár igazgatója.

Simai Mihály (1935, Medgyesegyháza) József Attila-díjas költő, író, újságíró, lapszerkesztő, irodalomszervező. 1965-től 1974-ig a Délmagyarország munkatársa. 1974 és 1995 között az ifjúsági irodalmi folyóirat, a Kincskereső főszerkesztő-helyettese, majd főszerkesztője; a Szegedtől Szegedig (1998−2012) antológia alapító főszerkesztője. Más elismerések mellett kiérdemelte Szeged város Pro Urbe-díját (2016) és a Szegedért Alapítvány fődíját (2009) is.

Simon András (1973, Nagykanizsa) néprajzkutató, a Szegedi Tudományegyetem magyar-történelem és néprajz szakán végzett, jelenleg az SZTE BTK Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének tanszékvezető docense.

Simon Melinda (1973, Nagybánya) könyvtáros, nyomdászat- és kultúrtörténész, az SZTE Kulturális Örökség és Humán Információtudományi Tanszék egyetemi adjunktusa.

Simoncsics János (1948, Szeged) kulturális szervező. A Szegedi Nemzetközi Néptáncfesztivál és a Bartók Béla Művelődési Központ korábbi igazgatója. Jelenleg várostörténettel foglalkozik. A Palánkról Fári Irén történésszel közösen írt képeskönyvük 2013-ban az Év könyve lett.

Suhai Pál (1945, Bezenye), költő, esszéíró, műfordító. 2005-ös nyugdíjba vonulásáig magyar-történelem szakos középiskolai tanár. Budapesten él, jelenleg a Napút Online Levélfa rovatának szerkesztője.

Szabó Ádám (1987, Orosháza) 2015-től 2022-ig fiatal kutató, majd régi könyves könyvtáros a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárában, ezután szintén régi könyves könyvtáros a Somogyi-könyvtár Gyűjteményi és Helyismereti Osztályán, valamint 2023 júliusától a Szegedi Tudományegyetemen tanársegéd.

Szabó Anna (1993, Kecskemét) fordító, tolmács, projektmenedzser. A Szegedi Tudományegyetem anglisztika alapszakán és fordító-tolmács mesterképzésén végzett. Fél évet töltött Franciaországban az Université Bordeaux-Montaigne ösztöndíjasaként. A KultZóna és a Margaret Blog közreműködő írója, lelkigondozó, mentor, emellett színikritikával is foglalkozik.

Szabó Dániel (1990, Békéscsaba) történész, régésztechnikus. A szentesi Koszta József Múzeum munkatársa. Szegeden él.

Szabó P. Katalin (1988, Kaposvár) irodalomtörténész, az ELTE Irodalomtudományi Doktori Iskola doktorandusza, a Magyar Katolikus Újságírók Szövetségének tagja.

Szabó Zoltán „Zoo_Lee” (1992, Gyula) az SZTE Természettudományi és Informatika Karának PhD-hallgatója, emellett 2009 óta publikál különböző online és nyomtatott platformokon filmekről, képregényekről és videojátékokról, Zoo_Lee néven a CineGore horrormagazinnál, a PlayDome-nál, a Borzongás magazinnál és a PC Gurunál, illetve rendszeresen jelennek meg novellafordításai az Azilum magazinban. 

Szalay Ignác (1992, Szombathely) egyetemi tanársegéd, grafikus, vizuális és környezetkultúra tanár.

Szász Géza (1967, Szentes) művelődéstörténész, a Szegedi Tudományegyetem Francia Tanszékének docense, az Aetas történettudományi folyóirat szerkesztőbizottságának tagja. Elsődleges kutatási területe a magyar-francia kapcsolatok és az útleírás műfajának története.

Szelesi Tamás (1984, Bonyhád) földrajz-környezettan szakos tanár. A Pécsi Tudományegyetem Földtudományok Doktori Iskolájának korábbi hallgatója. Számos könyvet és cikket jegyez. 2012 óta Németországban él. 

Szemerey Márta (1946, Hódmezővásárhely) építészmérnök, településtervező, a Csongrád Megyei Urbanisztikai Egyesület alapító elnöke (1991-2012). Szegeden él.

Szerdahelyi Péterné  (1950, Budapest) történelem-ének zene szakon végzett a Juhász Gyula Tanárképző Főiskolán, majd a Bessenyei György Tanárképző Főiskolán szerzett könyvtár szakos oklevelet. A Somogyi-könyvtár munkatársa volt 1974 és 2012 között. Szegeden él.

Szigeti Molnár Dávid (1986, Szeged) irodalomtörténész, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán a Magyar Irodalmi Tanszék adjunktusa. Kutatási területe a 16–17. századi magyarországi irodalom.

Szilvási Katalin (1974, Kecskemét) zongora-művésztanár és korrepetitor, egyetemi tanulmányai óta Szegeden él.

Szolnoki Zoltán (Gyula, 1988) történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum Hely-, és Irodalomtörténeti Osztályán dolgozik. Doktori értekezését 2021-ben védte meg a Szegedi Tudományegyetemen. Témája a középkori toszkán vendetta történetek vizsgálata volt. Muzeológusként szegedi emlékművekkel, emléktáblákkal foglalkozik.

Szónoky Miklós (1939, Szeged) geológus, Szegedi Tudományegyetem TTIK Földtani és Őslénytani Tanszékének egyetemi docense, a földtudományok kandidátusa. Számos geológiai tárgyat oktatott és a Pannon medence fiatalabb üledékeit és őslénytanát kutatta. Mostani munkái a régészeti geológia, a tudománytörténet, valamint a művészettörténet és a geológia kapcsolatának tárgyköréből jelentek meg.

Szögi László Krisztián (1996, Hódmezővásárhely) a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Karán magyar-latin tanárnak tanul, költő.

Szörényi László (1945, Budapest) Széchenyi-díjas irodalomtörténész, kritikus. 1973 óta oktat a szegedi egyetemen. 1988-tól a Vigila szerkesztőségének munkatársa, 1991 és 2012 között az Irodalomtörténeti Közlemények főszerkesztője, azóta szerkesztőbizottsági tagja. 1997 és 2012 között a Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézetének igazgatója volt.

Szuromi Szabolcs Anzelm (1972, Budapest) római katolikus pap, premontrei rendi kanonok, kánonjogász, teológus, egyetemi tanár; a Pázmány Péter Katolikus Egyetem rektora.

Szügyi-Szűcs Judit (1988, Szeged) informatikus könyvtáros szak könyvtörténet szakirányán végzett 2011-ben az SZTE Bölcsészettudományi Karán. 2014 óta az SZTE Klebelsberg Könyvtár munkatársa, magyar irodalom és művelődéstörténet tudományterületek szakreferense.

Szűcs Lajos (1989, Szolnok) független történész, helytörténész. 2012-ben végzett az SZTE Bölcsészettudományi Karán történelem-társadalomtudományi szakelőadóként. Fő kutatási területei: Szolnok XX. századi története, családfakutatás.

Temesváriné Szabó Andrea (1961, Szeged) nyugdíjas tanító. Tanárember édesapja, Szabó László gyerekkorától beleplántálta a múlt, a régiségek, a művészetek és Szeged szeretetét. Ezekkel azóta is foglalkozik. Férjével, Temesvári Lászlóval kiadtak egy képeslapos könyvet a régi Szegedről. Aktívan részt vesz Monostori András MAI idegenvezetésein.

Terendi Viktória (1988, Szeged) vizuális etnográfus, a Tornyai János Múzeum néprajzkutató muzeológusa, az SZTE BTK Történelemtudományi Doktori Iskola abszolvált hallgatója.

Tóth Béla (1924, Dombiratos – 2013, Szeged) József Attila-díjas író, a Somogyi-könyvtár egykori igazgatója.

Tóth Béla (1941, Budapest − 2022) Munkácsy-díjas szobrászművész, a Széchenyi téren látható, IV. Bélát formázó lovasszobor és a Göncz Árpád sétányon fölállított 1956-os emlékmű alkotója.

Tóth Gábor (1983, Szeged) filozófiatörténész, az SZTE-n szerzett doktori fokozatot, 2014-2017 között a Magyar Művészeti Akadémia Művészetelméleti és Módszertani Kutatóintézetének ösztöndíjasa, majd megbízott kutatója. Jelenleg az NKA szépirodalmi kollégiumának keretei között folytat kutatásokat a nagyváros és az individuum viszonya témában.

Tóth István (1957, Nagybánhegyes), történész, muzeológus, a Móra Ferenc Múzeum munkatársa.

Tóth István (1995, Szeged) történész, a szegedi Móra Ferenc Múzeum Helytörténeti és Irodalomtörténeti Osztály munkatársa, a Szegedi Tudományegyetem Modernkori Magyar Történeti Tanszék doktorandusza.

Tóth Marcell (1990, Szeged) történelemtanár, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád-Csanád Megyei Levéltárának munkatársa. Társszerzője A második világháború teljes története című húszkötetes kiadványnak, több publikációja, írása jelent meg a Katonaújság kéthavi folyóiratban, illetve az Emlékeztetőben.

Tripa Ilona Gyöngyi (2000, Békéscsaba) egyetemi hallgató, 2023-ban a Szegedi Tudományegyetem Bölcsész- és Társadalomtudományi Karának néprajz alapszakán diplomázott.

Ugry Bálint (1986, Szombathely) történész, művészettörténész. A HUN-REN Bölcsészettudományi Kutatóközpont Művészettörténeti Intézetének tudományos munkatársa. Elsősorban a 19. századi magyarországi művészet történetének kutatója.

Uhl Gabriella (1970, Budapest) művészettörténész, kurátor, műkritikus, a Károli Gáspár Református  Egyetem Művészettörténet tanszékének oktatója.

Újszászi Ilona (1959, Csongrád) újságíró, szerkesztő; a JATE-n, a BSÚA-n és ELTE-n szezett diplomákat; a Délmagyarország főmunkatársa; középiskolában és egyetemen óraadó tanár; az SZTE Nemzetközi és Közkapcsolati Igazgatóságán dolgozik; hat saját és több másokkal együtt készített könyvet jegyez.  

Ujváriné Lőrincz Tünde (1964, Zalaegerszeg) mesterpedagógus, magyar nyelv és irodalom szakos tanár, népművelő, minőségügyi szakértő, okleveles táncpedagógus, esztétikus testképző-kinetológus. Tanulmányait Szombathelyen, Szegeden és Budapesten végezte, Szegeden él, Algyőn tanít.

Valach Csaba (1992, Békéscsaba) A Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán végzett, alkalmazott vallástudományból szerezte mesterszakos diplomáját, Szegeden él.

Vajda Tamás (1976, Kecskemét) történész-levéltáros, 2004 óta az SZTE Egyetemi Levéltár igazgatója.

Vágfalvi Zoltán Csaba (1972, Szeged) gimnáziumi tanár, korábban újságíró főként szegedi írott és elektronikus médiumoknál. Helytörténeti témájú ismeretterjesztő cikkek szerzője. 2020 óta az SZTE Jelenkortörténeti és Összehasonlító Történettudományi Doktori Program hallgatója. Kutatási területe az egyházakhoz kötődő társadalmi szervezetek 20. századi politikai tevékenysége.

Váradi Gábor (1982, Szeged) német nyelv és -irodalom szakos tanár, finnugrász, idegenvezető, képregényíró. Az SZTE bölcsészkarán képregény-történetet és mitológiát tanított, a Nemzetiségek Házában rendszeres előadó német irodalom és kultúra tárgykörben. A Szegedi Képregényfesztivál szervezője és előadója a kezdetektől.

Varga András (1956, Budapest) könyvtáros, magyar-latin és könyvtár szakot végzett a szegedi József Attila Tudományegyetemen, illetve az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Szeged múltja mellett fő kutatási területe a magyarországi könyv-, könyvtár- és művelődéstörténet.

Varga Sándor (1972, Mosonmagyaróvár) etnográfus, tánckutató, az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai Tanszékének adjunktusa, az MTA Zenetudományi Intézetének tudományos munkatársa, Szegeden él.

Vass Lóránt (1982, Csíkszereda) Budapesten él, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem adjunktusa.

Veszelka Attila (1955, Szolnok) költő, a pécsi egyetemen magyar és ének-zene, a szegedi egyetemen filozófia szakon végzett. 1962 óta Szegeden él, a Szegedi Akadémiai Bizottság Művészeti Szakbizottsága Szépírói Munkacsoportjának elnöke.

Vida Andrea (1963, Budapest) gyűjteménykezelő könyvtáros latin-magyar szakos egyetemi végzettséggel. Munkaköréhez tartozik a Somogyi-könyvtár különgyűjteményeinek népszerűsítése, bemutatók, foglalkozások tartása, kiállítások szervezése.

Wéber Katalin (1948, Újpest) nyugdíjas könyvtáros, televíziós szerkesztő, régi szegedi család sarja, 2011. óta él Szegeden.

Weiner Sennyey Tibor (1981, Eger) költő, író, a DRÓT főszerkesztője. A Szegedi Tudományegyetem magyar szakán végzett filológusként. Legutóbbi műve a Hamvas Béla ezerarcú és egyszerű élete és műve (2019) című esszékötet volt.

Zalán Tibor (1954, Szolnok) József Attila-díjas költő, író, dramaturg, 1972–1978 között magyar–orosz szakon szerzett diplomát a szegedi József Attila Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán.

Zeman Ferenc (Orosháza, 1981) történész, a Magyar Nemzeti Levéltár Csongrád Megyei Levéltárának munkatársa. Kutatási területe Magyarország XX. százada, a Munkásőrség működése, Takács Ferenc életútja, a Horthy-korszak politikatörténete,a kádári megtorlások időszaka.  

Zenei József (1937, Sándorfalva – 2021, Szeged) a JATE-n végzett magyar-történelem szakos tanárként, a tanítás és a tanügyigazgatás után a tehetséggondozás kérdéseivel foglalkozott, hobbi gyanánt képzőművészeti tárgyú, valamint jelentős szegedi személyiségekkel és eseményekkel foglalkozó írásokat publikált.

Zoltánfi Zoltán (1941) nyugdíjas gépészmérnök, 1979-től 1989-ig a SZAB műszaki szakbizottságának titkára, 2003-tól 2021-ig a Szegedért Alapítvány felügyelő bizottságának majd ügyvezető kuratóriumának tagja. 2009-ben jelent meg a Volt egyszer egy kábelgyár… 1959 – 1998 című könyve. A gyárnak 1994-től közel három évig igazgatója volt.