Hegedűs Réka: Vadonatúj kiadásban veheti kezébe az olvasó Arany Kapcsos könyvét

Kokas Károly, Szilasi László és Hász-Fehér Katalin mutatták be a Kapcsos könyv hasonmáskiadványát a serdülőkorba lépő TIK-ben.

December 7-én mutatták be a TIK kiállító terében azt a díszkötéses hasonmáskiadványt, amely Arany János híres Kapcsos könyvének mintájára készült, s a Kossuth Kiadó gondozásában jelent meg az Arany-emlékév alkalmából. A kötetről Kokas Károly, Hász-Fehér Katalin, valamint Szilasi László beszélgettek. Mint ahogyan időközben kiderült, kettős ünnepet köszönthetett a közönség, a József Attila Tanulmányi és Információs Központ ugyanis december 9-én, immár serdülőkorba lépett, hiszen tizenhárom évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit a közönség számára.

A program legelején Keveházi Katalin, a Klebelsberg-könyvtár főigazgatója, valamint Gyarmati László, a TIK igazgatója mondott köszöntőt. Gyarmati László elmondta, hogy a központ történelmében egyik évet sem tudná a másikhoz hasonlítani, a TIK dolgozói azonban a múltban és a jelenben is arra törekednek, hogy az eddigi színvonalas kulturális programok ezután is elérhetők legyenek a közönség számára a serdülőkorba lépett központban.

Ezt követően a Kapcsos könyvé lett a főszerep, amelynek vadonatúj kiadása a könyvtár főigazgató-helyettesének, Kokas Károlynak az előszavával jelent meg. Kokast személyes kötődés fűzi az idén kétszáz éve született Arany János életművéhez, hiszen 17 évvel ezelőtt feleségével együtt készítettek egy Arany témájú webes kiállítást, amely a mai napig megállja a helyét. A Kapcsos könyvnek eddig három hasonmáskiadványa jelent meg: 1962-ben Sőtér István kísérő tanulmányával, valamint Sáfrán Györgyi jegyzeteivel, továbbá 1977-ben és 1982-ben, amelyeket Keresztury Dezső tanulmánya egészít ki. Kokas Károly elmondta, hogy a ’60-as években a kiadónak komoly nehézségbe ütközött a kapocs elkészíttetése, ám végül az ELZETT lakatgyár vállalta, hogy kézimunkával elkészítik a lakatot, az ötvösi feladatokat Szabó Tamás vállalta.

Arany János híres Kapcsos könyvét 1856. augusztus 20-án Gyulai Páltól kapta ajándékba, s még ekkor bemásolta pár balladáját, ám a Magyar Tudományos Akadémián betöltött titoknoki, majd 1870-ben főtitkárrá keresztelt állása nem engedett elég időt számára, hogy új költeményekkel töltse meg a könyvecskét. A posztot ténylegesen 1877-ig töltötte be, ezután újra kezébe vette a Kapcsos könyvet és a Margit-sziget nyugalmában röpke két hónap alatt szinte több verssel örvendeztette meg az utókort, mint egész életműve alatt. Az ebben az időszakban megszülető költeményeket Őszikék ciklusként ismerjük és az Arany-életmű lezárásának szokás tekinteni. Azt azonban nem feltétlenül tanítják az iskolákban, hogy Arany bár megkezdte a Kapcsos könyvben található 56 vers ciklussá rendezését – amelyet a kéziratban látható ceruzás jelzései, kék csillaggal megjelölt versei igazolnak – ez a szervező munka befejezetlen maradt. A költő ugyanis hagyatékként tekintett az élete végén született műveire, nem a nagyközönségnek szánta azokat. Először azt tervezte, hogy kézirat formájában a barátainak ajándékozza verseit, Gyulai Pál unszolására azonban mégis elkezdték a korabeli folyóiratok leközölni a műveket, ám Arany nem volt hajlandó tiszteletdíjat elfogadni érte. Első körben csupán az a 15 vers jelenhetett meg, amelyet a barátoknak sikerült kikönyörögnie Aranynál, a ciklus további versei csupán a költő halála után, fia, Arany László jóvoltából kerültek kiadásra.

Sokak szerint Arany az Őszikékkel olyan lírai művészetet hozott létre, amely az egész addigi életművétől eltér. Szilasi László azonban egy 2017. március 3-án, az Élet és Irodalomban megjelent cikkre hívta fel a figyelmet, amely szerint jobban kellene értékelni az Őszikék ciklus előtt született Arany-életművet.

Hász-Fehér Katalin egyetemi docens szerint nem húzódik ellentmondás Arany életművében az ’50-es évek lírája, valamint a kései költészete között. Arany Jánost Petőfihez képest meditáló, csendes költőnek tekintjük, aki a kor normáinak is szeretne megfelelni, de több dolog is bizonyítja, hogy Arany ugyanolyan lázadó és indulatos költő volt, mint például Petőfi. Így például az Őszikék kiadatása elleni tiltakozása is efféle lázadásnak tekinthető.

Bár úgy tűnhet, hogy Arany János életművével kapcsolatban már konszenzusra jutottak az irodalomtörténészek, a költő életének egyes fejezetei azonban – mint például a Kapcsos könyvben őrzött Őszikék ciklus – újabb és újabb kérdéseket vetnek fel mind Arany művészetével, mind személyiségével kapcsolatban.