Hegedűs Réka: Több mint egy „buta képű, becsületes színész”

A Függöny előtt, maszk nélkül sorozat januári vendége Pataki Ferenc, színművész volt

Pataki Ferenc az Amadeusban

Függöny előtt, maszk nélkül címmel indult útjára 2015 márciusában az a sorozat, amely a Szegedi Nemzeti Színház művészeit magánemberként állítja reflektorfénybe. A közönség a nézőtéren ülve, egy-egy karaktert látva a színpadon, gyakran elgondolkodik, milyen is lehet egy színművész kosztüm és smink nélkül, hétköznapi emberként, miközben nap mint nap az a küldetése, hogy valaki másnak a bőrébe bújjon. A sorozat célja, hogy a színházi szakembereket – így a háttérben dolgozó rendezőket, vagy éppen díszlettervezőket is – közelebbről ismertesse meg a közönséggel. A 2018-as év első beszélgetését, a szegedi teátrum közkedvelt színművészével, Pataki Ferenccel folytatta Gyüdi Sándor főigazgató, január 11-én, a Kisszínházban.

Pataki Ferenc izgalmasan indította az évet, ugyanis januárban is folytatódik az Amadeus című darabnak az elmúlt év végén kezdődő sikere, amelyben a Mozarttal való vetélkedéséről híressé vált zeneszerzőt, Salierit kelti életre, ezen kívül a színész azt is elmondhatja magáról, hogy vendégszerepelni fog a saját színházában. Egykori főiskolai osztálytársa, a dunaújvárosi Bartók Kamaraszínház művészeti igazgatója, Sipos Imre vitte színpadra Háy János Rák Jóska, a dán királyfi című darabját, amely ebben a hónapban Szegeden is bemutatkozik, a polgármester szerepében Pataki Ferenccel. Februárban pedig a Kazamaták című, ’56-ról szóló darabban lesz látható, amely egykori tanárának, Máté Gábornak a rendezésében valósul meg. Pataki Ferenc elmondta, hogy igazi időutazás számára a Kazamaták-beli szerepe, ugyanis a főiskolai végzős évében volt lehetősége utoljára Máté Gáborral együtt dolgozni.

A színész elárulta, hogy gyerekkorában a színészi pályánál sokkal jobban vonzotta édesapja kamionsofőri hivatása, amelyben „azonnal meglátta a romantikát”. Ennek ellenére mégis a debreceni Ady Endre Gimnázium drámatagozatán kötött ki, ahonnan elsőre felvették a Színművészeti Főiskolára. Még ekkor sem volt azonban biztos abban, hogy színészként szeretné a kenyerét keresni, így jelentkezett Miskolcra is a jogi karra, ahová szintén felvételt nyert. Aki ismeri a munkásságát, az egyetért abban, hogy jó döntést hozott, amikor mégis belevágott színi tanulmányaiba, ám ő maga csak akkor kezdte el komolyan venni, amikor egy rostavizsga után közölték vele, hogy bizony „rezeg a léc”. „Ekkor döntöttem úgy, hogy ha már csinálom, akkor csináljam is jól”- osztotta meg emlékét a közönséggel Pataki Ferenc. Egyik oktatója, Korniss Mihály még egy regényébe is beleszőtte, ő ihlette a „buta képű, becsületes színész” karakterét. „A főiskolán azt mondták, hogy én mindig jó embereket fogok alakítani, ezekben leszek hiteles. Szerencsére azonban sosem skatulyáztak be, sok típusú szerepben kipróbálhattam magam”.

Rák Jóska, a dán királyfi

Frissen végzett színészként több társulatba is hívták, köztük szülővárosába, Debrecenbe is. Ám Szegeden ekkor egy teljesen új társulat alakult, amelyhez szívesen csatlakozott. Úgy gondolja, jó műhelymunka a fővárosban és vidéken egyaránt kialakulhat. Magánemberként azonban szüksége van a vidéki élet nyugalmára. A Rádió88 állomáshangjaként Szegeden még a színházba nem járó közönség is naponta hallhatja hangját.

„Egy próbafolyamat legelején ugyanolyan kezdőnek érzem magam, mint mikor 1999-ben diplomával a kezemben kiléptem a főiskola kapuján”. Annak a főiskolának a kapuján, ahol úgy gondolták, hogy csupán 10-15 év múlva válhat majd jó színész belőle. A vastapsot érdemlő előadásai tanúsítják, hogy a jóslatok igaznak bizonyultak.

A Függöny előtt, maszk nélkül sorozat február 2-án 18 órakor folytatódik, ezúttal Gyüdi Sándor beszélgetőtársa Waskovics Andrea színművész lesz, aki 2017 tavaszán csatlakozott a szegedi társulathoz.

Fotók: Szegedi Nemzeti Színház