Hegedűs Réka: Egy trubadúr Imre király udvarában

Gáspár Ferenc regényét, a Janust mutatták be a Hangoskönyvtárban a Magyar Széppróza Napja alkalmából.

Az idén januárban, a magyar kultúra határon túli ápolásáért kifejtett életművéért a Magyar Kultúra Lovagja címmel kitüntetett Gáspár Ferenc legújabb, Janus című művét mutatta be a közönségnek február 19-én a Hangoskönyvtárban. A különleges szerkezetű történelmi regény egyik idősíkján, Imre király udvarában a magyar nyelvű turbadúrlíra is hangsúlyos szerepet kap, mivel azonban magyar nyelvű trubadúrok vagy nem éltek, vagy nem maradtak fönn az alkotásaik, a magyar trubadúr-költeményeket Diószegi Szabó Pál alkotta meg. A rendezvény a Magyar Széppróza Napja programsorozat részeként valósult meg, amelyet a Magyar Írószövetség választmánya szavazott meg tavaly novemberi ülésén, időpontjául pedig február 18-át, vagyis Jókai Mór születésnapját tűzték ki. A kötetbemutatón a szerzőpárossal Bene Zoltán beszélgetett a nemrégiben megjelent regényről.

A délután moderátora, Bene Zoltán még a Pogányokkal táncoló című Gáspár Ferenc-regény megjelenése kapcsán kérte fel Diószegi Szabó Pált egy recenzió megírására − innen ered a Janus két alkotójának ismeretsége, amely idővel barátsággá nemesült, mára pedig egy harmonikus munkakapcsolattá fejlődött. A jogászként, műfordítóként, történészként, középkorkutatóként és költőként tevékenykedő Diószegi Szabó Pál különleges szerelmes verseivel a trubadúrok zeneiségét és egyben Balassi költészetét is megidézi a regényben, hiszen utóbbi motívumai, hasonlatai és toposzai a középkori, nagyrészt provanszál, okszitán nyelvű trubadúr hagyományokban is fellelhetőek. A versek, amelyek különböző életkorú, társadalmi rangú és típusú nőkhöz íródtak nemcsak a regény illusztrációjaként működnek, hanem beleszövődnek a történetbe, amely két idősíkot mozgat, ugyanakkor dialógusban áll a jelennel is.

Nemcsak az időszerkezetben, hanem a címválasztásban is a kettősség uralkodik, hiszen a cím kapcsán egyaránt gondolhatunk Janusra, a rómaiak kétarcú istenére, de a történet egyik központi alakjára, Janus Pannoniusra költőre is, aki különleges párhuzamba kerül a mű másik főszereplőjével, a hajdani trubadúrral, Ádámmal. A regény egyes részletei már korábban megjelentek, Trubadúrvarázs címen, amely végül a végső változat alcíme lett. A szövegben a hagyományos történelmi regények formai elemei ötvöződnek egy szürreális világgal, amelyben az álom és a valóság olykor egybeolvad. A mű olvasása közben a filmszerű képeknek köszönhetően az olvasó otthonosan érezheti magát, s a kötet egy hagyományos történelmi regény kereteit szétfeszítve felfogható lélektani-, fejlődés-, vagy éppen kalandtörténetként is.

Gáspár Ferenc jelenleg a Janus „testvérregényén” dolgozik, amelynek középpontjában a most megjelent műben is szereplő Galeotto Marzio és az ifjú Janus Pannonius áll majd. Diószegi Szabó Pállal továbbra is megmarad az együttműködés: a készülő regényt színesítő versek ezúttal is az ő fejében születnek majd meg.