Hegedűs Réka: Testvérváros az óceán túloldalán

Újszászi Ilona Hogyan lettek ők „amerikai magyarok” című könyve nemcsak izgalmas egyéni történeteket mutat be, hanem Szeged és Toledo testvérvárosi kapcsolatának aktív létére is felhívja a figyelmet.

Újszászi Ilona újságíró, a Szegedi Tudományegyetem közkapcsolati koordinátora Asszonysorsok Amerikában címmel már több ízben bemutatta Hogyan lettek ők „amerikai magyarok”? című riportkötetét. Ezúttal, május 3-án az Odesszai fiókkönyvtár közönsége ismerhette meg a különleges, Újvilágban élő magyarok történetét, ezen keresztül pedig nem mindennapi asszonysorsok is kirajzolódtak.

Újszászi Ilona 2013-ban pályázott a Campus Hungary Program ösztöndíjára abból a célból, hogy megismerhesse a kommunikáció és újságírás oktatásának Amerikában működő formáit, s hazatérve a hazai egyetemi oktatásban is kamatoztatni tudja a megszerzett tudást. 2013 őszén lehetősége volt ellátogatni négy amerikai egyetemre, valamint szerkesztőségekbe – így például a The Blade című lap szerkesztőségének munkáját is tanulmányozhatta, amelynek felépítését a Délmagyarországéhoz hasonlította – közben pedig az Újvilág magyarjait is alkalma nyílt megismerni, elmesélt történeteikben pedig olyan témára lelt, amelyet másokkal is szeretett volna megosztani. Ezek a különleges sorsok ihlették a Hogyan lettek ők „amerikai magyarok” című művet. A négy hetet, amelyet Újszászi Ilona az ösztöndíj ideje alatt a Nagy tavak peremvidékén tölthetett, a szakmai ismeretek megszerzése mellett arra fordította, hogy felkereste az Ohio állambeli Lucas megyét, valamint Toledo várost, amely testvérvárosi kapcsolatot ápol Szegeddel.

Egyik vendéglátója, Carol LaBounty családi fotóalbumait lapozgatva rájött, milyen fontos a kivándorolt emberek számára a magyar gyökereik felkutatása, a hagyományok megőrzése és tisztelete. Az itt élő magyarok igazi közösségi szellemben élnek: Toledoban egy régi fényképész műhelyet átalakítva létrehozták a Magyar házat, a helyi könyvtárban magyar nyelvű könyvek közül válogathatnak, a vasúti terület megműveletlen földjein pedig Magyar Kertet alakítottak ki, amely az induláskor még csupán két parcellából állt, ma már közel negyven kis kerttel büszkélkedhetnek a helyiek. Ezen kívül hímző köröket, szalonnasütéseket és disznótorokat, valamint rendezvényeket szervez a közösség, augusztus 20-án például minden évben megrendezik a Magyar fesztivált, ahol saját készítésű termékeiket árulják, a bevételből pedig magyar – többek között Szegeden és a térségben élő – gyermekeknek vásárolnak karácsonyi ajándékokat. Hagyományaikhoz olyannyira ragaszkodnak, hogy amikor a nemzetiségi házakat le akarták rombolni, hogy főutat építsenek a helyükre, az asszonyok összefogtak, hogy megmentsék a számukra fontos területet.

A riportkötetben bemutatott emberek mind-mind kötődnek Toledo Birmingham városrészéhez, ahol egy erős magyar közösség őrzi a hagyományokat, így az egyik legjobban megőrzött magyar negyednek is nevezik a területet, amelynek nemzetiségi jellegét a magyaros utcanevek és a házak falára kitűzött magyar címer is tanúsítja. Újszászi Ilona négy család történetét mutatja be, több generáción keresztül, amelyek mind-mind egyediek és különlegesek. Újszászi lelkesedése, a téma iránti elkötelezettsége érződik a leírt sorokon. Az utószó helyett című fejezetben még Szeged és Toledo testvérvárosi kapcsolatának múltjáról is beszámol a The Blade és a Délmagyarország archívumait kutatva, valamint bemutatja azt is, milyen gyümölcsöző kapcsolatok alakultak ki az Újvilágban-, és az itthon élő magyarok között, amely ma már nem csupán az egyetemi szférára – az University of Toledo és Szegedi Tudományegyetem együttműködésére – korlátozódik.