Képiró Ágnes: Elbeszélt történelemtanítás – mérlegen az első év

A Magyar Tudományos Akadémia 2016-ban négyéves programot indított a tantárgy-pedagógia tudományos megalapozását és megújítását segítő interdiszciplináris kutatások és azok gyakorlati alkalmazásainak támogatására. A támogatást elnyert 19 kutatócsoport 19 különböző tudományterületen működik, bölcsészettudománnyal öt foglalkozik, de történelemmel csak az MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport (MTA-SZTE ETTK), melynek befogadó felsőoktatási intézménye a Szegedi Tudományegyetem Tanárképző Központja, illetve Alkalmazott Társadalomelméleti és Kisebbségpolitikai Intézete. Az Akadémia Tantárgy-pedagógiai Kutatási Programjának célja a kutatók és a gyakorló tanárok együttműködésének elősegítése a pedagógiai problémák gyakorlatias megoldásában és elméleti feldolgozásában, továbbá a magyar szakemberek jelenlétének megerősítése a tantárgy-pedagógia nemzetközi fórumain.

Az MTA-SZTE ETTK kutatócsoport egyik kiemelt célja a digitális anyagok bevonása a történelemtanításba, ahol lehetséges és indokolt, korszerű információs és kommunikációs technológiák segítségével, vagy az oktatásban használatos nevén IKT eszközökkel.  A másik fontos törekvés a narratív történelemszemlélet beágyazása a történelemtanításba: a kutatócsoport három olyan történeti tanegységhez fejleszt és tesztel tananyagokat, melyek – bár kellő történelmi távlatunk van már rá – máig kibeszéletlen, feldolgozatlan eseményei a magyar társadalomnak. A második világháború, a holokauszt és az 1956-os forradalom és szabadságharc témákban visszaemlékezők elbeszélései modern technikával rögzítve, szemtanúkkal készített videóinterjúk formájában hatékonyan beemelhetőek az oktatási tartalmakba. A kutatócsoport által használt videóinterjúk részint már meglévő dokumentumfilmek, interjúk felhasználásával, részint a tananyagfejlesztők által készülnek a történelmi eseményen részt vett személlyel professzionális és amatőr szinten egyaránt, utóbbi készülhet tanár vagy diák(ok) által is.

A Szegeden működő kutatócsoport 2017 októberében két alkalommal is számot adott az elmúlt egy év munkásságáról és annak eredményeiről, valamint a további célokról. Október 10-én az MTA Tantárgy-pedagógiai Kutatási Program Bölcsészeti és Társadalomtudományi Munkacsoportjának Az első év eredményei és perspektívái című konferenciáján az MTA Székházban a munkacsoport-vezető Jancsák Csaba szociológus és Képiró Ágnes tartott előadásokat.

Jancsák Csaba előadásában összegezte a kutatócsoport eddigi tevékenységét, különös hangsúlyt fektetve a diákok és pedagógusok körében végzett vizsgálatokra. A kutatócsoport 2016 novemberében 28 középiskola végzős diákjaival (869 fő), 2017 tavaszán pedig történelemtanárok körében végzett kérdőíves adatfelvételt (113 fő). A kvantitatív kutatási fázis során a kutatócsoport azt vizsgálta, hogy a diákok körében mely történelmi eseményekről folyik diskurzus, illetve melyek azok az események, amelyek generációkon átívelve megőrzésre kerülnek, mint transz-történelmi értékek szimbolikus hordozói. A kutatás eredménye rámutatott, hogy a kortárs csoport, a család és az iskola, mint a történelmi múlt értelmező közösségei igen fontos szereppel bírnak, ugyanakkor megerősítette azt a feltételezést, hogy a családban továbbélő történelmi emlékezet elhalványul, részben a családban beszélgetéssel töltött idő csökkenésének, részben az individualizáció okozta izoláltság és a globalizmus miatti civilizációs korszakváltás okán. Jancsák Csaba elmondta, hogy a történelemtanárokkal végzett kérdőíves adatfelvétel során a kutatócsoport elsősorban azt vizsgálta, milyen tapasztalatokkal rendelkeznek a tanárok a digitális tartalmak alkalmazását illetően, illetve hogyan vélekednek a szemtanúkkal készült videóinterjú-részletek alkalmazásának lehetőségeiről. A vizsgálat eredményei pedig megerősítették azt, hogy a történelemtanárok érzékelik a „screenager” nemzedék fokozott igényét a digitális tartalmak tanórai alkalmazására és a társadalmi igényt a „kiterjesztett szerepelvárás” értéktranszfer funkcióinak ellátására.

Az elbeszélt történelem forrásaira alapuló tananyagfejlesztés a kérdőívek által közvetített adatok elemzése után indult el. 2017 áprilisában a kutatócsoport három vállalt témakörében három tananyagfejlesztő munkacsoport alakult: Jancsák Csaba vezetésével az 1956-os forradalom és szabadságharc, Kiss Gábor Ferenc vezetésével Magyarország részvétele a II. világháborúban és Szőnyi Andrea irányításával A magyarországi Holokauszt. A munkacsoportokban 2017 nyarán kerültek kifejlesztésre és véglegesítésre azok a tananyagok és óratervek, melyek 2017 őszétől állnak tesztelés alatt a partneriskolákban.

Az október 10-i konferencián Jancsák Csaba előadását követően a kutatócsoport részéről Képiró Ágnes prezentálta a videó-életinterjú részletek alkalmazásának lehetőségeit 1956 tanításában, két korosztályra szabva, három pedagógus (Majzik Andrea, Németh György, Képiró Ágnes) által elkészített óratervek alapján. Kiemelten fontos a tanórákon alkalmazott felvételek bemutatása során az előkészítés, az előzetes tudás felmérése, majd a feldolgozást követően a szerzett ismeretek és társadalmi értékek tisztázása, a megfelelő képkivágat (szűkszekond vagy bőszekond, illetve az ezek közötti plánok) alkalmazása, mely által, az alkalmazott technikának köszönhetően a diákok a „beszélő fejeket” a maguk természetességénél fogva érzékelik a tanteremben. Különös értéket képeznek azok az interjúrészletek, melyek olyan visszaemlékezőt szólaltatnak meg, aki a vizsgált események idején maga is fiatal volt, esetleg a teremben ülőkkel hasonló korú diák. A megfelelő hosszúságú, közvetlen hangú és jó mesélő alanyt felvonultató videóinterjúk használata során a tanulók könnyen interjúszituációba helyezik magukat: nemcsak feszült figyelemmel kísérik a visszaemlékező mondanivalóját, hanem ők is kérdéseket fogalmaznak meg a megszólaltatott személy sorsát, történelmi szituációját illetően. A videóanyagok megtekintése után az egyéni példamutatások, szerepek kiértékelése egészséges keretek között zajló vitát indukálhat és fejleszti a tanulók kritikai gondolkodását és empatikus készségét.

A budapesti konferenciát bő két héttel követve, 2017. október 28-án a kutatócsoport tíz tagja vett részt a Szegedi Akadémiai Bizottság épületében tartott workshopon, ahol a vezetői tájékoztatót követően a 2017 nyarán elkészült tanórák kerültek bemutatásra a tananyagfejlesztő pedagógusok és a munkacsoport-vezetők által.

Jancsák Csaba a találkozó elején összefoglalta az első év tapasztalatait, és a továbbhaladás fő irányait. Mivel a kutatócsoport nyitott, a naptári év folyamán újabb tagokkal bővült: jelenleg 13 fő dolgozik benne. Továbbra is kiemelt cél a digitális tartalmak növelése és szabadon felhasználhatóvá tétele a közoktatásban, a kutatások publikálása nemzetközi platformokon és értéktranszfer hatásának méréséhez megfelelő mérőeszközök és adatfelvételi módszerek készítése. A találkozón jelenlévő tananyagfejlesztő pedagógusok az események kronológiájának sorrendje szerint prezentálták óraterveiket. Elsőként a Magyarország részvétele a II. világháborúban munkacsoport középiskolai tananyagának kidolgozója, Nagy Tamás, a budapesti Leövey Klára Gimnázium igazgatóhelyettese és történelem-magyar-média szakos tanára ismertette a Sára Sándor által 1982-ben rendezett Krónika. A 2. magyar hadsereg a Donnál című dokumentumfilm-sorozat részleteinek felhasználásával kidolgozott tanóráját. Óraterve a „Mit kerestünk a Don-kanyarnál? Megfelelő-e a Jány-féle hadseregparancs tartalma?” központi kérdések köré rajzolódik. Az óra célja annak a folyamatnak a segítése, hogy a tanulók primer történelmi visszaemlékezésből képesek legyenek összefüggéseket, következtetéseket megfogalmazni, azáltal árnyalni a tankönyvből szerzett ismereteket. Valamint a II. magyar hadsereg vezetőinek helyzetét, a német-magyar katonai-politikai kapcsolat jellegét és hazánk kiszolgáltatottságát megismerni, illetve árnyalni a II. magyar hadsereg és vezetőinek szerepéről kialakított történelmi képet. A munkacsoport szakirodalmi hátterét Andaházi-Szeghy Viktor és Kiss Gábor Ferenc e témában írt könyvei jelentik.[1]

A magyarországi Holokauszt oktatására Vida Nárcisz, a Zachor Alapítvány oktatási programvezetője fejlesztett általános és középiskolai óraterveket, melyeket a munkacsoport vezetője, Szőnyi Andrea, a Dél-Kaliforniai Egyetem Vizuális Történelmi és Oktatási Intézetének nemzetközi oktatásért felelős képviselője prezentált. Bár tananyagaikat konkrét tankönyvi leckékhez készítették, a konstruktivista pedagógiára épülő módszereikben a legfontosabb a szemlélet: az információgyűjtés és azonosítás, a lehetőség és felelősség témájáról komplexen gondolkozni nagyon rövid interjúrészletek alapján. A kidolgozott tananyagokhoz kapcsolódó feladatok és kérdések nem a tényanyagok visszaadására, hanem a kritikai gondolkodás és az empatikus készség fejlesztésére koncentrálódik, azzal a kiemelt céllal, hogy a diákok megértsék a trauma hosszú távú hatását az egyénre, a mikrokörnyezetre és a teljes társadalomra vonatkoztatva. Így válik a holokauszt témájához kapcsolódó ismeretbővítés, a túlélők visszaemlékezéseit megismerve, a szereplők magatartásának, szemléletének morális értékek szempontjából való elemzésévé és értelmezésévé, majd véleményalkotássá.

Az 1956-os forradalom és szabadságharc munkacsoport mindhárom tananyagfejlesztője jelen volt a workshop-on. Először Majzik Andrea, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola történelem-rajz szakos szakvezető tanára ismertette A forradalom indítószikrája. A szegedi MEFESZ című, szabad felhasználású időkeretéhez készített tanóráját. A tanóra szaktudományos alapját Jancsák Csaba Az 1956-os forradalom indítószikrája című könyve adja.[2] A választott videóinterjú Kiss Tamással, a Magyar Egyetemisták és Főiskolások Szövetsége egyik alapító tagjával készült a forradalom 60. évfordulóján. Majzik Andrea a történelmi eseményen részt vett személlyel professzionális videóanyagot készített. A HD minőségű dokumentumfilm autentikus helyszínen szólaltatja meg Kiss Tamást: ott, ahol a MEFESZ megalakult és 1956. október 20-i nagygyűlését tartotta, a Szegedi Tudományegyetem Auditorium Maximumában. A frontális és kiscsoportos munkamódszerekkel kidolgozott tanóra mind a visszaemlékező általi felidézés, mind a játékos feladatok során erősíti az empatikus készségeket.

Az 1956-os hazai események videóinterjús oktatására két középiskolai óratervezet is készült, Németh György és Képiró Ágnes által. Németh György, a budapesti Toldy Ferenc Gimnázium történelemtanárának óratervéhez 2008-ban készített interjúrészleteket használt fel, melyek Csics Gyulával, az 1956-os gyermeknapló szerzőjével készültek.[3] A dokumentumfilmet diákok készítették, melyben utcai amatőr felvételeken szólaltatják meg az írót, aki forradalom idején 12 éves volt. A tervezett óra célja nem az új lexikális ismeretek közlése, hanem az, hogy a tanulók páros munkával, referátumok megtartásával és értelmezésével, kutatásalapú és élményközpontú tevékenységeik révén közelebb kerülhessenek az 1956-os forradalom történetéhez. Az óra, Majzik Andreáéhoz hasonlóan, szintén nem adott tankönyvi leckéhez illeszkedik, hanem írott és audiovizuális forrásfeldolgozás, majd a szerzett információkat, tapasztalatokat beépítve kreatív írás következik: fiktív napló készítésével zárul a tanóra. A tananyagfejlesztő a tematikus tervét 24 melléklettel egészítette ki, melyek egyrészt szemelvények, szakirodalomból kidolgozott, tömörített leírások, másrészt a mellékelt forrásokhoz tartozó kérdések, feladatok és összegző táblázatok.

Képiró Ágnes rajz-történelem szakos tanár a 2016-os OFI történelemkönyv[4] Magyarország 1945-1956 között című tanulási-tanítási egység utolsó leckéjéhez illesztett be Pomogáts Béla irodalomtörténésszel készített interjúrészleteket. A tananyaghoz választott hét kis rövid videó végigköveti és alátámasztja az eseményeket a visszaemlékező elmondásában, a forradalom előzményeitől a szabadságharc leveréséig. A videóanyagot a tananyagfejlesztő saját maga, amatőr módon, Pomogáts Béla otthonában készítette, majd az életinterjú 1956-ra vonatkozó anyagából vágta és emelte ki azt a néhány percet, mely a forradalmi eseményekben fontos szerepet játszó 22 éves bölcsészhallgató szerepét és tapasztalatait világítja meg 61 év távlatából. Az interjúrészletek követésének és megértésének segítésére Képiró Ágnes készített egy hat kérdésből álló feladatlapot, melyre a részletek megtekintése közben kulcsszavak is jegyzetelhetőek, majd a látottak és a feladatlap alapján a téma megvitatása következik.

Összegezve a MTA-SZTE Elbeszélt Történelem és Történelemtanítás Kutatócsoport egyéves működését és annak mérföldköveit, továbbra is kiemelt cél az oktatási tapasztalatok és kutatási eredmények megismertetése hazai és nemzetközi terepen egyaránt, valamint a program megvalósítása során megszületett szakmai anyagokhoz való szabad hozzáférés biztosítása. 2017 őszétől kerülnek bemutatásra és egyúttal tesztelésre a kifejlesztett tananyagok, melyek előtt és után kérdőíves felmérés zajlik a videóinterjús tanórákon részt vevő tanulókkal. A kutatócsoport nagy kérdése lesz a hatás mérésében, hogy mi okozza a hatást, milyen szerepe van ebben a közvetítő pedagógusnak és a narratív szemléletű tartalmaknak, illetve miként mérhető az eredményesség. A tananyagfejlesztés következő szakaszaiban fontos lesz konstatálni, melyek azok a digitális tartalmak – mind kvalitatív, mind kvantitatív attribútumaikat tekintve –, amelyek megfelelnek korunk digitális kihívásainak, illetve a felgyorsult információáramlás folyamatában képesek lesznek a felnövekvő generáció számára tartós tudást és maradandó társadalmi értékeket egyaránt közvetíteni.

Megjelent a folyóirat 2017. decemberi számában

JEGYZETEK

[1] Andaházi Szeghy Viktor: A magyar királyi honvédség részvétele a Szovjetunió elleni támadásban. 1941. június-december. Szeged, Belvedere Meridionale, 2016.; Kiss Gábor Ferenc: „Gyalog, lovon, autón, biciklin, vasúton…” A magyar királyi Honvédség gyorscsapatai. Szeged, Belvedere Meridionale, 2014.; Kiss Gábor Ferenc (szerk): Kézikönyv a 2. Világháború hadtörténetéhez. Tények, adatok, források. Szeged, Belvedere Meridionale, 2014.

[2] Jancsák Csaba: Az 1956-os forradalom indítószikrája – a szegedi MEFESZ. Szeged, Belvedere Meridionale, 2017.

[3] Csics Gyula: Magyar forradalom, 1956, napló. Szerk. Rainer M. János. 1956-os Intézet, Bp., 2006.

[4] Boronkai Szabolcs – Kaposi József – Katona András – Száray Miklós: Történelem 12. a középiskolák számára. Bp., OFI, 2016.