Hegedűs Réka: Gyarmati Fanni nem megy ki a divatból

A Radnótiné naplójából készült, Hámori Gabriella főszereplésével futó darab Szegeden is bemutatkozott a Petőfi-telepi Művelődési Házban.

Hámori Gabriella előadásában – vagy sokkal inkább tolmácsolásában – elevenedett meg az elmúlt évek egyik legolvasottabb olvasmányának, Radnótiné Gyarmati Fanninak a naplója. A 2015 óta sikerrel futó darab október végén a szegedi közönséghez is eljutott. A Petőfi-telepi Művelődési Ház nagytermében csupán azok a székek maradtak üresen, amelyeknek az este folyamán fontos szerepe jutott. A produkció ugyanis nem a hagyományos értelemben vett színházi élményt nyújtja – ezt a személyes hangvételt nem is nagyon tudná visszaadni a díszletek között, egy megemelt színpadon zajló, frontális előadás. Nem is túl találó az előadás szót használni arra, ami ezen a közönség kereszttüzében kialakított „színpadon” történik. Ennek ellenére – vagy éppen ezért – bír igazán egyedi, különleges hangulattal.

Radnóti Miklós özvegye, Gyarmati Fanni 2014 februárjában, 101 éves korában hunyt el. Hosszú és tartalmas életet élt a férje elvesztése után is, a Színház és Filmművészeti Főiskola oktatójaként sikeres pályát futhatott be. Még halálának évében látott napvilágot, Ferencz Győző monográfus jóvoltából az 1935 és 1946 között, napi rendszerességgel írt naplója, amely igazi közönségsikernek bizonyult. Annak ellenére is, hogy írója egyetlen pillanatig sem tervezte gondolatait a nagyközönség elé tárni. Célja nem volt más, mint az emlékezés, egy közös élet leltára, amelyre majd egy együtt leélt életút végén tekinthetnek vissza férjével. Csakhogy a sors másképp döntött. Radnóti Miklós nem élhette meg a boldog öregkort. Halálának történetét azt hiszem, senkinek nem kell bemutatni.

Gyarmati Fanni 23 éves korában, gyorsírással kezdte el naplóját írni, amelyet a 60-as években gépelt le egy ismerős. A mellett, hogy a sorok őszintén vallanak egy házasságról, remek korrajzot is adnak. Megelevenednek bennük a Nyugatos összejövetelek, amelyekre az irodalomtörténet hajlamos némi pátosszal utalni pedig sok esetben csak kellemetlen felolvasó esteknek bizonyultak – a napló írója legalábbis így vall ezekről az eseményekről. Fanni helyenként szenvedélyesen, indulatokkal teli hangvételben írja le, milyen fájó az, hogy Mik – ahogyan férjét szólította – írásait méltatlanul mellőzik a Nyugat oldalain. A fiatalasszonynak könnyű elhinni, hogy néha úgy vágynak egymásra, mint egy narkotikumra, nem tudja megszokni, hogy ez a férfi az övé, imádkozik azért, hogy megmaradjon neki, egy a lényével; máskor meg nincs szerelem, nincs lég, minden szürke és fakó, az ideges, kamaszos szerelem olvadni látszik. Fanni nem rest vallani olykor túlfűtött, olykor lankadó szexuális vágyairól sem, a benne megfogant kis életekről, amelyeknek tudatos döntéssel vetett véget, mint ahogyan férje hűtlenségét sem rejti véka alá. Beck Judit festőnő neve mind a naplóban, mind az előadásban gyakorta elhangzik.

Hámori Gabriella színésznő fejében még a napló megjelenésének évében megfogalmazódott az ötlet, amely egy egyszemélyes, a közönséggel kivételesen különleges kapcsolatot teremtő előadás keretében álmodja színpadra Radnótiék életét a megismerkedésüket követő években, a házasélet szépségeit és nehézségeit, egy írói pálya kihívásait, majd a tragikus veszteséget. Az előadás 2015-ben debütált Fischer Iván Lakásszínházában kisközönség előtt, Seres Tamás rendezésében és szerkesztésében. Azóta pedig nem kevés teltházas estét tudhat maga mögött. A szegedi bemutatón is igazán különleges atmoszférát teremtettek a kör alakban elhelyezett székekkel, a középen megvilágított kis térrel, amelyben díszlet nélkül is szinte megelevenedik a Radnóti-lakás, amely egyszer az író szellemét megidézve, másszor viszont csakis Fanni olykor ambivalens érzelmeire és hangulataira hagyatkozva ad képet egy rövid, de annál izgalmasabb házasságról. A naplóban leírtak egy személyes válogatás alapján álltak össze egy darabbá, keretes szerkezetben megidézve az 1946-os esztendőt, amikor Radnóti Miklós holttestét hazaszállítják feltételezett tömegsírjából, ám Fanni képtelen elhinni, hogy a piros pulóverfoszlányok, s a sáros Biblia férjéhez tartoznának. Ekkor repülünk vissza gondolatban a múltba, amely évről-évre idéződik meg, hogy aztán a történet visszatérjen tragikus kiindulópontjához.

Borítókép:  mandiner.blog.hu