Szerdahelyi Péterné: A 80 éves Kratochwill Mátyás köszöntése

Ha a földrajz próza, a térkép ikonográfia.

Lennart Georg Meri

A fiatalosan mozgó és máig alkotó Kratochwill Mátyás 80 éves lett. Hosszú évtizedeken át tartó munkássága Szegedhez kötődik. Már gyermekkorában kitűnt rajzkészségével, és a tehetséges fiú útja ilyen módon a szegedi Vedres István Építőipari Technikumba – későbbi nevén Vedres István Építőipari Szakközépiskolába vezetett. Az országos rajzverseny első helyezettje lett, ám származása miatt nem vették fel a műszaki egyetemre. Békéscsabán kezdett dolgozni. Innen Szegedre került a Tervező Irodához, amelynek neve többször változott, de ő mindvégig hűen ott maradt. Ott kezdett el a modellezéssel foglalkozni.

Az építészeti modell a tervezett épület kisléptékű mása, ami visszaigazolás a tervező helyes elképzeléseire, valamint tájékoztat a leendő épületről. Több, mint 200 modellt készített munkatársaival − pl. az Árvíz előtti Szeged város modellje, Szeged Belvárosának modellje. Mindkettő 1998–2004 között készült. Utolsó ilyen kiállítása a Szeged Topográfiai Atlasz és a Magyar Várostörténeti Atlasz munkatársainak rendezvényén 2012-ben a Várban volt látható. Kratochwill Mátyás szakmai tanácsadóként adta át tudását a diákoknak modellező táborokban. A Vedres diákjai 2014-ben irányításával készítették el a szegedi ferences templom és kolostor 18. századi állapotának modelljét.

A számítógépes technika elterjedésével a modellezésre nem volt szükség. A technika mára átvette ezt a feladatot, modell helyett többnyire a látványkép szerepel. Ezzel egy időben kezdte el Kratochwill Mátyás kartográfiai munkáját, melynek során számos térkép került ki keze alól, amelyeket ismerve kérték fel a Szeged monográfia egyes kötetei térképeinek elkészítésére. (Szeged története I–IV. 1983–1994)[1]. E munkásságának csúcsára a Szeged Atlasz készítésében jutott el, számos új térkép készítésével pl. (Szeged a 11–14. században, Szeged és Újszeged a 18. század végén, A városkörnyék vízrajzi rekonstrukciója, városszerkezet, Az árvíz kiterjedése 1879. június 11-én az árvíztől épségben hagyott épületekkel, Szeged belterületének rétegterve az utcahálózat feltöltése előtt az 1879-es felmérés alapján, Az Alföld 14–16. századi úthálózata Blazovich Lászlóval közösen.)[2] Ugyanekkor készítette el a Palánk rekonstrukciós rajzát. (A szegedi vár és környéke a 18. századi erődítések után, 1775 körül)[3] Emellett a vár építéstörténetét kutatja – nyomon követve a lebontásig – egészen a 20. századi utóéletéig. Így lett a szegedi vár épületeinek egyik legjobb ismerője.

A szegedi térképek rajzolásával egy időben kitekintett az Alföldre. Blazovich Lászlóval közösen készített az Alföldről, benne a Bánságról térképeket, amelyek a Dél-alföldi évszázadokban jelentek meg. E sorozatban láthatók a Bánságról és a Körös-Tisza-Maros közről rajzolt térképek, amelyek a régi térképek és a defterleírások alapján készültek, ezért ezek teljesen új alkotások. A jó térkép nem pusztán vizuálisan hat, hanem a leírtakat összefoglalva mutatja be. Külön értéke e munkának, hogy akkor, amikor e térképeket már számítógépekkel készítették, s készítik ma is, Kratochwill kézzel rajzolta meg őket, így művészi alkotások lettek. Ez manapság különlegességet jelent a kartográfiában. A mester ugyanúgy dolgozik, mint a huszadik század első feléig díszes térképeket készítő elődei.

Ugyancsak ő készítette el a Körös-völgy két térképét, amelyek a folyó útját a hegyekből kiszakadástól a Tiszába ömlésig ábrázolják.[4] E térképek külön értéke, hogy a sokágú folyó sárréti világát is megrajzolta. A Körösök nagyon sűrűn változtatták a medrüket. A korabeli térképészek mindig az adott állapotot vetítették papírra. E rajzokat hozta egységbe Kratochwill. Ő olyan térképet alkotott, amely a viszonylagos állandóságot mutatja be a főágak megrajzolásával.[5] A folyómedrek sűrű változása eredményezte, hogy a Körös az ott élő népek számára a vízzel azonos fogalmat jelentett hasonlóképpen az erdélyi Küküllőhöz.

Kratochwill Mátyás, akitől elzárták az egyetem kapuit, élete során önállóan végzett tanulmányain keresztül jutott el a magas szintű tudáshoz. Mindez az ismeret leolvasható művészi színvonalú, kézzel készített térképeiről.

Kratochwill Mátyást, aki mindig szívesebben rajzolt mint előadott, barátai és a Szeged topográfiai atlasz munkatársai nevében köszöntjük, és kívánjuk, hogy jó egészségben Szeged népe számára tovább folytassa alkotó munkáját.

Megjelent a folyóirat 2018. júniusi számában

JEGYZETEK

[1] Kristó Gyula (szerk.): Szeged története 1. A kezdetektől 1686-ig. Szeged, 1983. Farkas József (szerk.): Szeged története 2. 1686–1849. Szeged, 1985. Gaál Endre (szerk.): Szeged története 3. I–II. rész. 1849–1919. Szeged, 1991. Serfőző Lajos (szerk.): Szeged története 4. 1919–1944. Szeged, 1994.

[2] Blazovich László [et al.] (összeáll.): Szeged. [kartográfiai dokumentum]. A történeti topográfiai adattárat kész. Apró Ferenc [et al.] Szeged, 2014. (Magyar várostörténeti atlasz 3 = Hungarian atlas of historic towns 3.)

[3] Kratochwill Mátyás: A szegedi vár és környéke a 18. századi erődítések és újjáépítések után, 1775 körül. In: A Móra Ferenc Múzeum évkönyve. Történeti tanulmányok Studia historica. 13.sz. (2010), 45-58. o.

[4] Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros köz középkori településrendje. Békéscsaba, 1985. (Dél-alföldi évszázadok); Blazovich László: A Körös-Tisza-Maros-köz települései a középkorban. Szeged, 1996. (Dél-alföldi évszázadok 9.)

[5] Blazovich László: A Körös-völgy vízrajza és települései a középkorban a Hegyvidéktől Gyomáig. 250–258. o. In: EÁrchívum. Tanulmányok Erdész Ádám hatvanadik születésnapja tiszteletére. Gyula, 2017.