Miklós Péter: Az esőcsepp kivájja a követ
Könyvek Fizel Natasa neveléstörténeti műhelyéből
Fizel Natasa neveléstörténész, a Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Karának oktatója, az Alkalmazott Pedagógia és Pszichológia Tanszék tanszékvezető-helyettese – aki nemrégiben védte meg doktori (PhD) értekezését a szegedi Állami Polgári Iskolai Tanárképző Főiskola és a Ferenc József Tudományegyetem két világháború közötti együttműködésének tárgyköréből – hosszú ideje foglalkozik a szegedi egyetem történetével. Emellett szívügye a tehetséggondozás is: ennek informális keretéül a pedagógusképző kar hallgatói számára létrehozta a Kiss Áron Neveléstörténeti Tehetségműhelyt, amelynek égisze alatt tudományos diákköri dolgozatok, illetve empirikus kutatásokon nyugvó publikációk is születnek.
A történeti pedagógia elismert szakemberének számító Fizel Natasa imént említett törekvéseinek tárgyiasulásaként – a Zakar Péter főiskolai tanár, a szegedi egyetem rektorhelyettese vezetésével működő Délvidék Kutatóközpont gondozásában – jelent meg az elmúlt években két fontos kiadvány: Fizel Natasa Neveléstudományi tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem múltjáról és jelenéről című könyve, valamint az általa szerkesztett Gutta cavat lapidem. Az esőcsepp kivájja a követ. Hallgatói tanulmányok a neveléstörténet tárgyköréből című, hat dolgozatot tartalmazó kötet. Az előbbi kiadvány előszava Zakar Péter, míg az utóbbi könyv ajánlása Fáyné Dombi Alice professzorasszony írása.
Fizel Natasa könyve két neveléstörténeti tanulmányból, valamint két alkalmazott pedagógiai dolgozatból és egy recenzióból áll. Az első két egységben a szegedi bölcsészkar párhuzamos tanszékei (amelyek révén Klebelsberg Kuno vallás- és közoktatásügyi miniszter a katolikus mentalitás megjelenését igyekezett biztosítani a kolozsvári gyökerű, protestáns szellemiségű egyetemen) megalakulásának története mellett a Dolch Erzsébet vezette Kerti Iskola és az annak keretei között a szegedi tanárképzőn, illetve az itteni egyetemen a két világháború közötti időszakban megjelent reformpedagógiai törekvéssorozat kerül bemutatásra.
A következő két írás a pályaorientációnak és a szakmai motivációnak az összefüggéseit vizsgálja egyetemünk ifjúságsegítő szakos hallgatóinak világában, illetve a tréningmódszernek az ember és társadalom műveltségterület tanításában való alkalmazási lehetőségeit taglalja. A kötetet Klein Sándor és Soponyai Dóra A tanulás szabadsága Magyarországon című, 2011-ben megjelent könyvének elemző ismertetése zárja.
A Fizel Natasa által szerkesztett hallgatói tanulmánykötetben szereplő írások a neveléstörténet több dimenzióját is tárgyalják. Kiss Nikolett a Waldorf-pedagógiának az újszegedi Kerti Iskolában való megjelenését, Szabó Dóra pedig Várkonyi Hildebrand Dezső professzor pedagógiai nézeteinek a szegedi polgári iskolai tanárképző főiskola által kiadott Cselekvés iskolája című folyóiratban való fölbukkanását vizsgálta.
Rák Ágnes a vidéki (szegedi, debreceni és pécsi) egyetemek 1930-as évekbeli tanrendjeinek összehasonlító elemzését végezte el, míg Takács Ildikó az 1987-ben bevezetett két tanítási nyelvű rendszert kutatta a Tolna megyei (hagyományosan németek lakta) Gyönk példáján. Vincze János Farkas az 1918–1919-es spanyolnátha járványnak a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei közoktatásra gyakorolt hatásait mutatta be. Aktuális és napjainkban népszerű témát választott Nagy Mariann és Pákozdi Enikő, akik az iszlámnak, mint komplex rendszernek a nevelési gyakorlatát ismertették a szakirodalmi összegzések és részlettanulmányok alapján.
Fizel Natasa az előbbiekben röviden bemutatott kötetei nem pusztán fontos neveléstudományi – elsősorban pedagógiatörténeti – megfontolásokat tartalmaznak, de rávilágítanak a szegedi egyetem pedagógusképző karán folyó változatos tematikájú, ugyanakkor magas színvonalú és tudományos igényességű kutatások jelentőségére és minőségére is.
Fizel Natasa: Neveléstudományi tanulmányok a Szegedi Tudományegyetem múltjáról és jelenéről. Szeged, Délvidék Kutatóközpont, 2013.
Fizel Natasa [szerk.]: Gutta cavat lapidem. Az esőcsepp kivájja a követ. Hallgatói tanulmányok a neveléstörténet tárgyköréből. Szeged, Délvidék Kutatóközpont, 2016.
Megjelent a folyóirat 2018. szeptemberi számában