Zoltánfi Zoltán: Egy kiegészítés a szeged-csanádi egyházmegye történetéhez
Folyóiratunk múlt havi, 2020. novemberi számában A kereszténységért és a magyarságért címmel, a szeged-csanádi egyházmegye 990 éve alcímmel jelent meg Miklós Péter írása. Az alábbiakban az egyházmegye egy olyan, alig több, mint 74 évvel ezelőtti évfordulós rendezvényéről emlékezek, mely Miklós Péter írásába nem férhetett bele, s melyhez, még ha kisgyerekként is, személyes élmények kötnek.
A szeged-csanádi egyházmegye 1946. szeptember 21-22-én kétnapos ünnepségsorozattal emlékezett meg az egyházmegyét alapító (1083-tól Szent) Gellértről vértanúhalálának 900. évfordulója alkalmából.
A Szent Gellért Jubileumi Bizottság szeptember 19-i ülésén véglegesítette a csanádi egyházmegye alapítójának és első püspökének 900 éves jubileuma alkalmából rendezendő egyházi ünnepségek programját. Eszerint Mindszenty József bíboros hercegprímás 21-én, szombaton délután pontosan 6 órakor érkezik a Dóm térre dr. Pálfy György (kisgazdapárti) főispán kíséretében, aki elébe utazik a város határáig. A fogadalmi templom főkapuja előtt a teraszon dr. Hamvas Endre megyéspüspök üdvözli az érkező főpásztort, majd a hercegprímás válasza után bevonulnak a templomba a hívekkel együtt, ahol rövid esti ájtatosság lesz.
Másnap, az ünnep napján reggel 9-kor kezdődik a hercegprímás ünnepi nagymiséje, amely alatt dr. Grősz József kalocsai érsek mond ünnepi szentbeszédet. Az ünnepi nagymisét és a kalocsai érsek szentbeszédét hangszórókon közvetítik a Dóm-térre a székesegyházban már helyet nem találó hívőknek.
Az ünnepi nagymise után Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát szól a Dóm téren összegyűltekhez, majd 11 órakor három díszgyűlés lesz a városban, külön a nők, külön a férfiak és külön az ifjúság számára, majd délután 4 órától a hercegprímás vezetésével ereklyés körmenet indul a Dóm térről Gellért püspök Szegeden lévő ereklyéjével.
A körmenet után a dóm előtt esti áhitaton vesznek részt a Gellért ünnepségre Szegedre érkezett hívek, valamint a város katonai és polgári hatóságainak meghívott képviselői. A himnusszal záruló ájtatosságon beszédet mond és áldást oszt Mindszenty József hercegprímás.
A kisgazda párt lapja, a Szegedi Kis Ujság Méltóságteljes komolyság jegyében folyt le a két napos Szent Gellért jubileumi ünnepség címmel számolt be 1946.szeptember 24-én megjelent számában a kétnapos ünnepségsorozatról.
Rövidebben, de jelentkezett hírekkel a kétnapos ünnepségsorozatról a kommunista párt lapja, a Délmagyarország is. És talán az sem volt véletlen, hogy pont szeptember 22-én került címlapjára Komócsin Zoltán A vallás és a Kommunista Párt című írása, melyben a reakciós vallásvezetést természetesen támadva azt fejtegeti, hogy az egyházat és a kommunistákat követő tömegek útja, célja azonos, miért ne haladhatnának együtt… s írja: Meggyőződésünk, hogy előbb vagy utóbb, de eltűnnek a személyi és tárgyi akadályai a föltétlen együtthaladásnak.
Az ünnepségsorozat teljes egészében a szeptember 19-én véglegesített program szerint zajlott le.
A hercegprímás Szeged határától Pálfy György főispán által kísért autója 21-én, szombaton este 6 órakor érkezett a nemzeti színű zászlókkal és pápai lobogókkal feldíszített Dóm térre, ahol addigra már összegyülekeztek a szegedi iskolák diákjai, a katonai és polgári hatóságok képviselői, valamint a nagyszámú érdeklődő közönség.
A hercegprímást Halász Pál kanonok kísérte fel a Dóm bejárata elé, ahol Hamvas Endre megyéspüspök fogadta a kanonokok élén. A püspöki szeminárium énekkara elénekelte a Christus Vincit kezdetű egyházi éneket, majd Hamvas megyéspüspök mondott köszöntőt a hercegprímásnak. A püspök üdvözlésére Mindszenty hercegprímás rövid beszéddel válaszolt, majd a hívekkel együtt bevonultak a templomba egy esti litániára.
Litánia után a hercegprímás a püspöki palotába ment, ahol fogadta többek között Dénes Leó (kommunista) polgármester látogatását is.
Az ünnepségsorozat másnap, 22-én vasárnap reggel 9 órakor a Dómban – a térre is hangszórókon közvetített – főpapi nagymisével folytatódott. Harangzúgás közepette vonult be a papság, érsekek és sok püspök élén Mindszenty József hercegprímás, aki az ünnepi nagymisét pontifikálta. Szentbeszédet Grősz József kalocsai érsek mondott. Az érsek az Isten mindenhatóságáról beszélt s kitért az ország háború utáni helyzetére is.
A fényes főpapi segédlettel bemutatott főpásztori nagymise külön értékes része volt az erre az alkalomra összeállított egyházi zene.
A főpapi mise egyházzenei részét a székesegyház énekkara, a Nemzeti Színház operakórusa és zenekara, a katolikus tanítóképző énekkara valamint négy kitűnő szólista, Sashegyiné Papp Júlia, Hollósyné Litassy Klára, Kertész Lajos, Bittó János és hát természetesen a dóm orgonistája szolgáltatta. Elhangzott többek között Király König Péter Szegedi miséje, Vaszy Viktor erre az alkalomra írt két szerzeménye a szerző személyes vezénylésével.
A főpásztori nagymise után Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát szólt a Dóm térem összegyűlt tömeghez, amely aztán elvonult a 11 órakor kezdődő, három helyen, külön a férfiak, nők és az ifjúság számára megtartott díszgyűlésre.
Az alsóvárosi zárda (a mai Karolina iskola) udvarán a tanulóifjúság hatalmas tömege gyülekezett 11 órakor. Az ifjúság seregszemléjén megjelent Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát, aki az ünnepi beszédet intézte hozzájuk. Jelen volt Mihalovics Zsigmond, az Actio Catholica országos igazgatója és Beresztóczy Miklós pápai kamarás, miniszteri osztályfőnök a kultuszminisztérium részéről.
A Szegedi Kis Ujság szeptember 24-i tudósításában olvasható: …a bevezető ének után két magyarruhás csöppség, Zoltánffy (sic!) Zoli és Juhász Editke üdvözölték a pannonhalmi főapátot. Öt évesek voltunk a zárdához tartozó Őrangyal óvodából, s óvónénink, Ottilia nővér minket választott erre a feladatra. A díszgyűlésre a főapát beszéde közben megérkezett Mindszenty József hercegprímás is, akit szintén köszönthettünk egy neki – az ország első zászlósurának – címzett kis versikével, óvónénink valószínűleg tudta, hogy erre is lesz lehetőségünk.
A díszgyűlések után délután 4 órakor a hercegprímás vezetésével ereklyés körmenet indult a Dóm térről Gellért püspök Szegeden lévő ereklyéjével. A körmenet után esti áhítaton vettek részt a Gellért ünnepségekre Szegedre jött hívek.
Ezen Mindszenty József hercegprímás mondott beszédet az egybegyűlteknek. Beszédében különösen Gellért püspök életének, munkájának jelentőségét méltatta, megemlékezve arról, hogy 900 évvel ezelőtt ezen a területen végezte fáradságos munkáját a szentéletű püspök.
Az esti áhítaton részt vettek a város katonai és polgári hatóságainak képviselői is. Az ájtatosság – és ezzel a kétnapos ünnepségsorozat – a hercegprímás áldásával és a himnusszal ért véget.
Források:
Délmagyarország
- szeptember 20.
- szeptember 22.
- szeptember 24.
Szegedi Kis Ujság
- szeptember 21.
- szeptember 24.
Megjelent a folyóirat 2020. decemberi számában