Hegedűs Réka: A 14. Szegedi Képregényfesztiválon jártunk
Fényképes beszámoló a 14. Szegedi Képregényfesztiválról.
„Amikor 2009 novemberében megrendeztük a Grand Café mozival az 1. Szegedi Képregényfesztivált 3 fontos célt tűztünk ki: a képregénynek, mint önálló művészeti ágnak a széleskörű megismertetését; a műfaj klasszikusainak és a modern irányzatoknak a bemutatását; továbbá teret adni a kortárs alkotóknak alkotásaik bemutatására. Mára a legismertebb vidéki fesztivállá nőtte ki magát a szegedi rendezvény, amit mi sem bizonyít jobban, mint az, hogy évről évre a képregény kiemelkedő neves alkotóival találkozhatunk a fesztiválon, akiket alkotás közben figyelhetnek meg az érdeklődők. Sőt, a vállalkozókedvűek megtapasztalhatják a rajzolókkal való közös alkotás élményét is (…) Az előző évekhez hasonlóan, az idei fesztiválon is rendkívül érdekes előadásokat, beszélgetéseket hallgathatunk meg a képregény és más művészeti ágak kapcsolatáról, képregényhősök születéséről, új technikák alkalmazásáról. Én például nagyon várom a Női képregényhősökről, karakterekről szóló kerekasztal beszélgetést. Elárulom, nagyon szerettem Jucikát a Ludas Matyiból. Hogy miért?
»Kézitáskája, mint minden nőnek, neki is tele van mindenféle limlommal, de a feje sem üres. Esetei mindig csattanóval végződnek, gyakran pofonnal, egy-egy léha férfi arcán. Nem vallásos, de sokat áldoz az oltárra. A divat oltárára… Fess, de nem festett. Derék lány, bár a dereka olyan keskeny, hogy alig látszik. Szeme kacag, többször szikrákat szór és bár két ilyen szép szeme nincs senkinek, gyakran mégis azt mondják rá, hogy szemtelen. Jucika mindig kedves, mindig igazságos és sohasem olyan, mint néha a kenyér a Közértben: ő mindig mai… Büszke lehet rá a papája: Pusztai Pál«” – idézte meg szeretett képregényhősét köszöntőjében a Somogyi-könyvtár igazgatója, Sikaláné Sánta Ildikó.
2022. november 19-én zajlott a 14. Szegedi Képregényfesztivál a Somogyi-könyvtárban. A fesztivál célja évről évre az, hogy közelebb hozza az alkotókat és a képregénykedvelőket. Már a fesztivált megelőző időszak is képregénylázban telt, hiszen a könyvtár munkatársai „Képregényre hangoló” címmel beavató foglalkozásokkal készültek iskolai osztályok részére, két helyszínen – a Központi könyvtárban és a Stefánia Fiókkönyvtár-klubban – 12 osztályt fogadtak a foglalkozásokon, amelyek így több mint 300 résztvevővel zajlottak. Emellett Márok Attila képregényrajzoló, az új, Toldi képregénye kapcsán tartott rendhagyó (vizuális kultúra) órát. A műfaj örökifjú klasszikusai mellett a kortárs irányzatokkal is ismerkedhetnek azok, akik ellátogattak az eseményre. Idén a hagyományos vásár és előadás-sorozat mellett újdonságokkal is jelentkeztek a szervezők: egy művészi workshop keretében olyan alkotókkal nyílt lehetőség közös rajzolásra, mint Pilcz Roland, Nemes Annamária (Aventisz) és Vörös Édua. 3 órán keresztül közel 20 mű született meg. A „művészsimogatóban” pedig 25 képregényalkotót szólíthatott meg a közönség.
A könyvtár munkatársai egy képregény témájú óriás társasjátékot is kifejlesztettek, amelyet közel 400-an próbálhatták ki a fesztivál napján, valamint a ráhangoló foglalkozásokon. Mindezek mellett totó, kapcsolódó kiállítások is színesítették a napot, a Gyermekkönyvtárban pedig a Móra Kiadó és az Alliance française együttműködésében 8 állomáson, közel 30 résztvevővel, játékos foglalkozás keretében próbálták megakadályozni, hogy elterjedjen a városban a csuklix nevű fertőző betegség. A fesztivál idején a képregénykiadók és -terjesztők is jelen voltak kínálatukkal, 12 kiadó biztosította újdonságaik megtekintésének és megvásárlásának lehetőségét.
A fesztivál a korábbi évekhez hasonlóan igazi képregényes csemegéket kínált, neves alkotók tartottak sokszínű előadásokat. Fazekas Attila, az egyik legnagyobb képregényes életművel rendelkező grafikusművész, Korcsmáros Pál-díjas képregényrajzoló, illusztrátor 50 éves pályafutásáról, alkotói módszereiről mesélt. Több ezer oldal megrajzolója, aki 1972 óta mind a mai napig aktív rajzoló. Legendás képregények megalkotása fűződik a nevéhez, amelyek közül ma már több is kincsnek számít a gyűjtők körében. Több generáció nőtt fel olyan híres karaktereinek történetein, mint Perseus kapitány, Botond, Farkas Győző vagy éppen a Kiss Ferenccel közösen megalkotott Semmi Áron. Képregénymozaikjaiból egy csokorra valót kiállítás formájában is megtekinthet a közönség a könyvtárban egészen december közepéig.
A 14. Szegedi Képregényfesztivál díszvendége a világhírű szerb képregényalkotó, Aleksandar Zograf volt, aki eredetileg újságírónak készült, már 17 éves korában jelentek meg cikkei az országos sajtóban. Ezzel párhuzamosan rajzolni is kezdett, és hamarosan felismerte, hogy az általa elképzelt rövid történetek képregényként működnek a legjobban. Az 1990-es évektől kezdve munkái helyet kaptak amerikai és kanadai antológiákban és számos európai magazinban. Határtalan érdeklődésének köszönhetően a legkülönbözőbb témákkal foglalkozik műveiben, amelyek elkészítéséhez dokumentarista igényességgel folytat kutatásokat. Számos alkalommal járt Magyarországon is, ahová mindig szívesen tér vissza. Két önálló kötete jelent meg eddig nálunk, a Pszichonauta: látomások a Balkánról 2006-ban és Elhasznált világ 2010-ben, valamint több rövid képregénye is magazinokban antológiákban. Most először látogatott el a szegedi képregényfesztiválra, és ebből az alkalomból egy újabb képregényfüzete is megjelent TV-függők, TV-álmok címen. A Szeged folyóirat novemberi lapszámában egy kétoldalas képes története jelent meg Szegedről, magyar nyelven elsőként nyomtatásban. Bayer Antal a Magyar Képregénykiadók Szövetségének első elnöke, valamint Szabó Zoltán Ádám kérdezte az alkotót pályafutásáról, a közönség pedig Lepahin Péter szinkrontolmácsolásában hallgathatta meg a beszélgetést.
Kertész Sándor tanár, újságíró, grafikus, a magyar képregény történetének lelkes kutatója. 1985-ben megalakította a Kísérleti Képregény Stúdiót, amelynek munkáit számos hazai és olaszországi kiállításon mutatták be. A Menő Manó, a Krampusz és a Pimpa képregény magazinok főszerkesztőjeként tevékenykedett. Zórád Ernő biztatására kezdett el foglalkozni a magyar képregény történetével, több szakkönyv is keze munkáját dicséri, a magyar képregény történetét négykötetes munkáiban dolgozza fel, valamint a nevéhez fűződik az 1992-ben Tokajban megrendezett első Nemzetközi Képregényfesztivál megszervezése. Előadásában a képregény és az irodalom kapcsolatát vizsgálta. Egy félreértésen alapulva évtizedekig hitték Magyarországon, hogy a képregény nem más, mint irodalmi művek képes feldolgozása. De hogy milyen irodalmi művek és hogyan lettek a képes elbeszélési forma alanyai, azt egyrészt a politika, másrészt az alkotók, szerkesztők irodalmi műveltsége is meghatározta. Ezeknek a műveknek eredt a nyomába Kertész Sándor.
Márok Attila képregényrajzoló, reklámgrafikus. 2022-ben jelent meg a Toldi – A malomkő árnyéka című képregénykötete, amely műfaja szerint történelmi, fantasy noir. A történet alakítására hatással voltak: Dante Isteni színjátéka, a magyar népmesék, hazai legendáink, néplélektani ismereteink, filmek, valamint festmények is. Amíg Toldi Miklós sebeket nem szégyellve harcolt az itáliai csatatereken, szerelmét, Rozgonyi Piroskát elragadta a halál. Nagy Lajos király az egykor oly hűen szolgáló Miklóst erőszakos viselkedése miatt száműzi az udvarából. Toldi fájdalma, bűntudata, immár céltalan, elfojtott ereje a sötétséget táplálja, és amikor már „hosszabb és sötétebb az árnyéka”, egy démon megkísérti. Harci játék van Budán, ravatalos-víg torna. A magyar lovagokat egymás után győzi le egy idegen harcos. Nagy Lajos futárt küld az öreg Toldihoz és a segítségét kéri. Toldinak választania kell, hogy elindul Budára az utolsó bajvívására, vagy leereszkedik a „barlang mélyére”, ahol a legsötétebb félelmei várják. Ez az izgalmas felütés várja az olvasót, ha kézbe veszi a Toldi – A malomkő árnyéka című képregényt, amelyről a szerző izgalmas kulisszatitkokat árult el a fesztivál közönségének, emellett pedig az új digitális 3D-s technológiai lehetőségekről is szólt. Beszélgetőtársa Kasza Magdolna grafikus, a Szegedi Képregényfesztivál állandó résztvevője volt, akinek számos kiállítását láthatták már a Somogyi-könyvtárban.
Váradi Gábor a Szegedi Képregényfesztivál állandó szereplője, részben tudományos, részben alkotói tevékenysége okán. A szegedi illetőségű X-Embörök című képregény-sorozat alkotógárdájának tagja, ahol anyaggyűjtéssel és utánjárással foglalkozik, továbbá társ-szerző, illetve kihúzó és kifestő feladatokat is ellát. Az SZTE magyar tanszékén a képregény történetéről illetve a képregény és a mitológia kapcsolatáról tartott kurzusokat. A tavalyi fesztiválon megkezdett tematikával folytatta idén előadás-sorozatát: Képregényes mitológia. Milyen mitológiateremtő tulajdonságai vannak a 9. művészeti ágnak, a képregénynek? Erre a kérdésre kereste a választ előadásában Váradi Gábor.
A napjainkra nemzetközi ismertséget elért alkotó, László Márk első publikált képregényes munkája Csepella Olivér 2016-ban megjelent Nyugat+Zombikjában volt. 2020 elején jelentek meg első külföldi munkái, egy rövid történet a Hellboy Winter Specialben a Dark Horse Comicsnál (ami magyarul a Szívesség a fösvénynek címet kapta), majd egy teljes füzetnyi képregény a BOOM! Studios gondozásában, ami a Jim Henson’s The Storyteller: Ghosts címen jelent meg, ezt ő is írta. Idén jelent meg a Hellboy Budapesten című munkája. László Márkkal munkásságáról Frank Zita, a Vadvirágok Könyvműhely főszerkesztője beszélgetett.
Az előadások mellett egy kerekasztal-beszélgetésre is sor került, női képregényhősök, karakterek, szerepek és olvasók témakörében. Frank Zita, a Vadvirágok Könyvműhely főszerkesztője; Kleinheincz Csilla író, szerkesztő, műfordító, a Gabo Kiadó szerkesztője; Szép Eszter képregénykutató, szerkesztő, fordító és kritikus, a Képregények titkos élete című podcast egyik megálmodója, a Magyar Képregény Szövetség ügyvivője, a Kilencedik Művészet Alapítvány elnöke; Szabó Zoltán Ádám a kepregeny.net (kilencedik.hu) szerkesztője, a Panel című képregénygyűjtemény főszerkesztője osztották meg gondolataikat a közönséggel. A beszélgetést Bedekovics Ákos host, társszerkesztő, a Panel Kalandor Kiadó vezetője moderálta.
A Somogyi-könyvtárban a fesztivált több, képregényes témájú kiállítás is kíséri, amelyeket egészen december közepéig megtekinthetnek az érdeklődők. Fazekas Attila képregény-mozaikjai mellett Márok Attila, a Toldi – A malomkő árnyéka című képregényének néhány rajza, valamint egy, a Korcsmáros Pál-díjas képregényrajzolóra és grafikusra, Sarlós Endrére emlékező kiállítás is nyílt. A 2022 júniusában elhunyt alkotó nevéhez olyan művek főződnek, mint az Elfeledett hősök, A Trianon-kód, a Mecseki láthatatlanok, vagy éppen a Seuso-mozaik egyes fejezetei. Mindezeken kívül Szabó Zoltán Ádám képregényes szakíró képregénygyűjteményéből és a Somogyi-könyvtár állományából összeállítva felsejlett Aleksandar Zograf munkásságának egy rétege, valamint Magyar női képregényrajzolók a búra alatt címmel a női képregényalkotók magyar úttörőiről is megtekinthetnek egy válogatást a kezdetektől a rendszerváltásig azok, akik felfedezik a Somogyi-könyvtár tereit.
A fesztivált megelőző hetekben folyamatosan érkeztek a digitális üdvözletek, amelyeken kedvenc képregényeikkel, képregényhősikkel, vagy éppen a fesztiválhoz kapcsolódó plakátokkal fotózkodtak a vállalkozó kedvűek, akik #hellokepregenyfeszt2022 hashtag megjelöléssel meg is osztották közösségi oldalaikon az elkészült fényképeket. A játékos felhívásra közel 50 fotó érkezett be.
A 14. Szegedi Képregényfesztivál több mint 1000 látogatót vonzott. Az itt megtapasztalt szakmai pezsgés az otthonosság érzésével párosult. Egy olajozottan működő, sokszínű rendezvény ez, amely évről évre találkozási terepet biztosít a 9. művészeti ágként is emlegetett képregény szerelmeseinek. Jövőre ugyanitt, hasonló pezsgéssel várják azokat, akik – akár csak egyetlen napra – képregényben szeretnék látni a világot.
Fotók: Somogyi-könyvtár
Plakát: Pilcz Roland
