Vágfalvi Zoltán Csaba: A kovászos uborkától az újvilági plébániáig

Németh József emlékezete

Az Egyesült Államokban, Indianában fekszik Gary városa. A helyi acélipar 1970-es évekbeli összeroppanása után sanyarú helyzetbe jutott települést a világ legfeljebb Michael Jackson szülőhelyeként ismeri. A popzene néhai királyának gyermekkori otthonától nagyjából egy kilométernyire északra áll az I am’s Holiness Church, egy kis protestáns közösség otthona. A templomot az 1910-es években magyar katolikus bevándorlók alapították. 1927-től 1932-ben bekövetkezett haláláig itt szolgált plébánosként Németh József, egy szegedi szatócs fia, aki rövid, de tartalmas élete során többször megtette a nagy utat szülővárosa és az Újvilág között. Ha hihetünk a forrásoknak, ő volt az első magyar katolikus pap, aki angol ajkú amerikai közösséget vezetett. Részt vett az első világháborúban, volt Horthy Miklós Nemzeti Hadseregének tábori papja, a clevelandi és a gary-i katolikus magyarok népszerű lelkipásztora. Világra jöttekor mindössze annyi köze volt Észak-Amerikához, hogy a teret, ahol született, később Franklin D. Rooseveltről nevezték el.

 A Rudolf térről Nebraskába

A szóban forgó tér 1889-ben, Németh József születésének évében még Rudolfnak, Ferenc József egyetlen, tragikus sorsú fiának nevét viselte. Ott élt feleségével, Barabás Rozállal Németh András szatócs. A párnak az említett év március 14-én született meg József nevű, harmadik gyermeke, akit később még három követett. Józsefet három nappal később a belvárosi plébánián keresztelték.[1] Gyermekként nyaranta kovászos uborkát árult a város utcáin, ezzel járulva hozzá a népes család megélhetéséhez.[2] Egy újságcikk szerint az elemit a „zsidóiskolában” járta ki.[3] Hogy ez valóban a szegedi izraelita hitközség elemi iskoláját jelenti-e, az intézmény iratanyagából lenne kideríthető. Németh József születési anyakönyvi bejegyzéséből az mindenesetre egyértelmű, hogy édesapja római katolikus, édesanyja görögkatolikus volt. Gimnáziumi tanulmányainak helye biztosabban azonosítható. Az 1900–1901-es tanévben a piaristák gimnáziumában legalábbis megkezdte tanulmányait egy Németh József.[4] Előmenetelét nyomon követve igazolható Vasváry Ödön közlése, miszerint az akkor 8 osztályos gimnáziumnak csak négy osztályát végezte el, érettségit így nem szerzett.[5] Harmadik osztályban gyorsírást is tanult.[6] Az 1902–1903. tanévben az iskolai tornaversenyen bak- és távolugrásban, birkózásban, egy tanévvel később ló- és bakugrásban, valamint futásban lett első.[7]

Vasváry szerint több magyarországi papi szemináriumban próbálkozott, de érettségi híján sehol nem fogadták. Ezután távozhatott Bécsbe és lett novicius a kapucinus rendben.[8] Onnan 1906-ban távozott az Egyesült Államokba és papnövendékként folytatta egyházi pályáját.[9] A források itt ellentmondásosak. Vasváry úgy tudta, Omaha püspöke fogadta el teológus diáknak.[10] Ellenben két szegedi napilap is azt írta, a minnesotai St. Paul egyetemén fejezte be tanulmányait és ott is szentelték pappá.[11] Alighanem Vasváry téved, mert a Délmagyarország magától Némethtől szerezte értesüléseit, amikor az egy alkalommal Szegeden tartózkodott. A Szegedi Új Nemzedék a pappá szentelés helye mellett annak évét is leírta: 1913. Ugyanekkortól a Nebraska állambeli Omahában volt Németh első szolgálati helye. Ha a Délmagyarország információja pontos, ő lett az első magyar pap az Egyesült Államokban, aki angol ajkú katolikus közösség élére állt.[12] Ott azonban nem hagyhatott mély nyomot, hiszen az első világháború kirobbanása már szülőföldjén érte.

Viharos évek az anyaföldön

Nem tudni, hogy röviddel első szolgálati helyének elfoglalása után Németh József miért döntött a hazatérés mellett. A jelek szerint nem gondolta, hogy hosszú évekre Magyarországon ragad, közvetlen szereplőjévé válik a világháborúnak és az azutáni viharos eseményeknek.

1913 legvégén vagy 1914 elején kelhetett át az óceánon.[13] Nem szándékozott sokáig maradni, mert 1914 februárjában a Délmagyarország a clevelandi Magyarok Vasárnapja cikkét idézve azt írta: Némethet az itteni hatóságok nem akarják visszaengedni az Egyesült Államokba.[14] Az amerikai magyar nyelvű lap nem fukarkodott a bírálattal. „Kenyeret nem ad a magyar haza, de még azoktól is el akarja venni, kik képesítésüket és a kenyérhez való jogukat külföldön szerezték. Hát már ott tartunk, hogy lasszóval fogdossák a gyanútlanul hazatérőket? Nem, így nem szűnik meg a kivándorlás és nem is lesz visszavándorlás sem.”[15] A szegedi újság kiderítette, Németh valóban kért útlevelet a helyi rendőrfőkapitánytól, de katonaköteles korára hivatkozva megtagadták tőle.[16] Emiatt dönthetett a szegedi munkába állás mellett. Az állami főgimnáziumban még februárban átvette a súlyos beteg Rőmer Péter hitoktató tanulócsoportját.[17]

Első világháború alatti tevékenységéről mindössze azzal a meglehetősen általános információval rendelkezünk, hogy tábori lelkészként megjárt több frontot.[18] Az 1918–1919. tanévben már szegedi belvárosi káplán volt és hitoktató az Állami Szent Imre Polgári Fiúiskolában.[19] Az ellenforradalmi mozgalom kibontakozásakor annak támogatói között találjuk. 1919. május 21-én egyházának egyik képviselőjeként jelen volt az Antibolsevista Comité városházi nagygyűlésén, Horthy Nemzeti Hadseregének megalakulása után pedig a dandártörzsnél lett tábori lelkész.[20] A következő két esztendőben nem is távolodott el Horthytól és az általa alapított fegyveres erőtől. 1920 februárjában ott állt a fővezér mellett annak kecskeméti látogatásán, és megáldotta a helyi gyalogezred zászlaját.[21] November 15-én a szegedi alsóvárosi templomban celebrált misét a Nemzeti Hadsereg budapesti bevonulásának első évfordulóján. Az eseményről tudósító lap szerint Németh századosi rendfokozatot viselt.[22] Az 1921-es esztendőt még biztosan Magyarországon töltötte, neve megjelent egy laptudósításban.[23] Év végén aztán hajóra szállt és december 9-én megérkezett New Yorkba.[24] Nem volt még 33 éves, újvilági pályfutásának java pedig ezután következett.

Clevelandi évek

Rövid, a toledói Szent István templomban folytatott lelkészi munka után Németh József a clevelandi Szent Erzsébet plébánián lépett szolgálatba.[25] Az ohiói város a katolikus amerikai magyarság központjának számított, ahol két magyar egyházközség működött és működik a mai napig. Németh a plébániai iskolát is irányította.[26] A közösségnek Bőhm Károly volt a lelkipásztora. Az első magyar katolikus papok egyike az Egyesült Államokban, ő építtette Cleveland első magyar katolikus templomát, megalapította a Katolikus Magyarok Vasárnapja c. lapot. Mellette szolgált káplánként Németh, aki erőteljes propagandát fejtett ki például az amerikai magyar katolikus népszövetség megalapítása érdekében. A szervezet létrehozására irányuló erőfeszítések sikertelenek maradtak.[27] Mindeközben Németh a szülővárosát sem feledte. 1924 decemberében a clevelandi magyar gyermekek között gyűjtést szervezett a szegedi szegény apróságok számára. 60 dollár gyűlt össze, amit a káplán az ünnepekre küldött haza Karácsonyi Guidó szegedi paptársának. Az ő közreműködésével 25 rókusi kisgyermek kapott cipőt karácsonyra.[28]

Fort Wayne püspökének hívására Németh 1927. március 1-én az indianai Garyben lett plébános. A clevelandi magyarok nehéz szívvel engedték el népszerű, agilis papjukat. „A különböző egyesületek értékes ajándékokkal kedveskedtek távozó lelkészüknek. Az ünnepi szónok ízig-vérig magyaros felköszöntőjével a magyar fajtáért, a magyar igazságért és a magyar szóért küldötte új harcra a harcos papot. Utána Németh József plébános adott számot lelkének a búcsúzás megilletődésétől viharos érzelmeiről és bizony-bizony a meghatottságtól titkon könnyező papnak sok-sok sírva búcsúzkodó hallgatója akadt.” – áll a Szegedi Új Nemzedék beszámolójában.[29]

Az utolsó szolgálat

Az acélipari központ Garyben az oda bevándorolt magyarok 1910-ben alapítottak templomot Szent Imre tiszteletére. Az imahelyet 1914-ben költöztették át a 15. Avenue és a Harrison Street sarkára. Ott az évek során kibővítették, és mire Németh József megérkezett, már iskola és az ott szolgáló nővérek számára kolostor épült. 1929-ben Német is hozzájárult a gyarapodásához, amikor John A. Mallin építőipari cégével elvégeztette a templom díszítésére. Ekkor újult meg a nővérek kápolnája és oltára, a főoltár és a keresztelőkút.[30]

Az amerikai magyar lapokban leginkább a lelkipásztori tevékenységéhez kötődő kisebb eseményekről találunk néhány soros beszámolókat. Arra, hogy közélet iránti érdeklődése az Egyesült Államokban sem apadt el, egy 1929-es tudósítás szolgál bizonyságul. Az év februárjában több más középnyugati katolikus pappal együtt aláírt ugyanis egy nyilatkozatot egy Buffaloba „nemzetgyűlésként” összehívott eseményre vonatkozóan. A parafálók jelezték, csak akkor vesznek részt az összejövetelen, ha annak témája az anyaországi területi revízió, időpontja pedig nem esik egybe a húsvéti böjti időszakkal. Ekkor ugyanis a lelkipásztorok nem tudják elhagyni plébániáikat.[31] A „nemzetgyűlést” végül júniusban tartották, leginkább a különféle vallási felekezetek magyar lelkészeinek, papjainak, köztük Németh Józsefnek a részvételével. Célja az amerikai magyarságon belüli ellentétek enyhítése lehetett.[32]

Néhány hónappal később Némethet durva támadás érte az egyik amerikai magyar napilapban. A marxista, szélsőségesen baloldali, egyház- és vallásellenes Új Előre a munkásság orgánumaként lépett fel. Az újság egy állítólagos olvasói levelet közölt „Egy volt hívő” aláírással. Szerzője szerint Németh nem volt hajlandó eltemetni egy kilencgyerekes munkásnő egyik, 16 éves lányát, akit munkából hazafelé menet gázolt halálra a villamos. Az ok az asszony 25 dolláros egyháziadó tartozása. A cikk hangnemét jellemzi, hogy Némethet a munkások izzadtságán hízott hájtömegnek, a vallást ámításnak és üzletnek nevezi. Nem mulasztja el hozzátenni azt sem, hogy a papok ellen harcolni kell, mint a többi osztályellenség ellen.[33]

Németh József külsejéről szerencsére nem csupán ez a gúnyos jellemzés áll rendelkezésünkre. Egy halála után keletkezett visszaemlékezés „nagytestűnek” titulálja, a Délmagyarország újságírója 1930-ban magasnak, izmos termetűnek, napbarnítottnak látta, a Magyarország zsurnalisztája meg magas, vállas, markáns arcú emberként írta le ugyanabban az évben.[34] 1930-ban ugyanis Németh ismét Magyarországra látogatott, ezúttal a Szent Imre zarándoklat egyik vezetőjeként. Az utazók egy csoportjával június 3-án a Columbus, egy másikkal 18-án az Europa nevű hajó indult neki az óceánnak. Sajtóbeszámolók szerint összesen 20 amerikai magyar pap és 1500 hívő érkezett Magyarországra, Szent Imre ünnepére.[35]

Júliusban Németh József interjút adott a Délmagyarországnak. A lap szerint erős hangon, közvetlen modorban társalgott, sűrűn használva a „well” szócskát. Mondandójának stílusa, tartalma mai szemmel megrökönyödést kelt, ám saját korában egyáltalán nem számított rendhagyónak sem Magyarországon, sem az Egyesült Államokban. Németh szavai ugyanis vaskos rasszizmusról tanúskodnak.[36] „A négerek helyzete egészen kivételes. Az egyház küzd az üldözések ellen, de célt elérni nem lehet. A néger délen még ma is rabszolgasorsban él, teljesen kiközösítve a fehér faj közül. Az amerikai sohasem fogja tudni bevenni a négert. A néger borzalmas emberfaj. Ha iszik, kitör belőle az állattermészet és ilyenkor rettenetes. De itt van a négerek speciális illata is, amit a fehér ember nem bír el. Ez az illat még egy néger egyetemi tanárnál is megvan. Ezekkel még papjaik se bírnak, azért a néger templomokban fehér papok funkcionálnak.” – fogalmazott. Hozzátette még, hogy a katolikus egyház által egyébként ellenzett alkoholtilalmat is a „négerek” miatt vezették be. Az alvilággal szemben Németh jóval megengedőbb. Szerinte az nem olyan veszedelmes, mint amilyennek a magyarországi sajtó feltünteti. „A banditák, akik legnagyobbrészt olasz származásúak, nagyon vallásosak és sokat juttatnak az egyháznak.” – tárta fel szimpátiájának magvát. Az amerikai magyarság nemzeti identitásának megőrzését illetően borúlátóan fogalmazott. Magyarországon súlyos gazdasági problémákat érzékelt, ami nem csoda, hiszen éppen a gazdasági világválság éveiben látogatott haza. Szegedet kihaltnak ítélte, azt pedig luxusnak, hogy az országnak négy egyeteme van. A Magyarország is közölte az interjút, némileg eltérő tartalommal. Az afroamerikaikat illető megjegyzéseket ez a lap kihagyta, a chicagói alvilágra vonatkozó félmondat viszont itt is megtalálható. A fővárosi újságot inkább a gazdasági világválság Egyesült Államokra gyakorolt hatásai, az ottani hit- és erkölcsi élet, a kinti magyarság helyzete érdekelte.[37]

Nem fejthető fel pontosan, hogy Németh meddig tartózkodott Magyarországon. A Délmagyarország egy helyütt arra utal, hogy csak 1931-ben tért vissza Garybe, de ez más forrásból nem támasztható alá.[38] 1930 augusztus 23-án két napra Szegedre érkezett John F. Noll, Fort Wyne püspöke, Németh egyházi elöljárója. A főpásztor, akit Somogyi Szilveszter polgármester is fogadott elmondta, azért jött, mert Németh Szegedet mondta a legkatolikusabb magyar városnak.[39] Kíséretében természetesen ott találjuk a gary-i plébánost. 1930. szeptember 7-én Németh még biztosan szülővárosában celebrált misét az első világháborús magyar királyi szegedi 5-ös honvédek emléknapján. A Délmagyarország szerint egykor ő volt az 5-ös honvédek tábori lelkésze.[40] Ennek azonban az alakulat emlékét megörökítő művekben – a háború időszakára vonatkozóan legalábbis – nincs nyoma.[41]

Az Egyesült Államokba visszatérve megbetegedett és 1932. május 2-án elhunyt. Vasváry Ödön feljegyzéseiben a halál okaként leukémia szerepel.[42] Temetése négy nappal később volt a Szent Imre templomban, ahol öt évet szolgált.[43] Halálhírét több szegedi és magyarországi országos napilap közölte. A Délmagyarország szerint Némethet Ohio püspöke temette.[44] Ha az értesülés pontos, egyben érdekes is, mert a plébánost nem saját egyházi elöljárója, vagyis Fort Wyne püspöke búcsúztatta, hanem az USA legnagyobb magyar katolikus közösségének otthont adó Ohio főpásztora. Bár ne feledjük, Németh maga is szolgált Clevelandban. Szülővárosában, a Fogadalmi templomban május 22-én Füredy József főlelkész mutatott be engesztelő szentmisét a tiszteletére.[45]

Mi maradt mára Németh József emlékéből? Szülővárosában semmi és valószínűleg senki nem őrzi. A korabeli sajtóban egy hívei által tisztelt, szeretett, elszánt, aktív pap képe bontakozik ki. Az észak-amerikai magyar katolikusokról írott művek leginkább clevelandi működését említik, ugyanakkor nem emelkedik ki a korszak ottani magyar papjai közül úgy, mint például a clevelandi Bőhm Károly, a meckeesporti Kováts Kálmán vagy a Clevelandban és Bridgeportban is szolgált Csernitzky István. Garyben díszeitől megfosztva bár, de még áll az egykori Szent Imre templom. A magyar katolikus hitközség az 1970-es években megszűnt.[46] Az imahelyet egy kis protestáns közösség használja, élén afroamerikai lelkésszel.[47] Másképpen bár, de ugyanahhoz az Istenhez imádkoznak, akit Németh József is szolgált.

Megjelent a folyóirat 2023. decemberi számában

Jegyzetek

[1] Hungary, Catholic Church Records, 1636-1895. https://www.familysearch.org/ark:/61903/1:1:XZ6K-6HG (Utolsó letöltés 2023. június 13.)

[2] Vasváry-gyűjtemény, Somogyi-könyvtár, Szeged. N2/b:7-9.

[3] Németh József halála. In: Délmagyarország 1932. május 22. 9. o.

[4] A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgymnasium értesítője az 1900–1901. tanévről. Szeged, 1901. 214. o.

[5] Vasváry-gyűjtemény N2/b:7-9. A piaristák értesítőiből az látszik, hogy valóban négy évfolyamot végzett el, de azt öt év alatt, mert a második évfolyamot kétszer járta, nem is ugyanabban az osztályban. Kicsi a valószínűsége, de nem zárható ki, hogy két különböző Németh József szerepel a kimutatásokban.

[6] A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgymnasium értesítője az 1903–1904. tanévről. Szeged, 1904. 175. o.

[7] A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgymnasium értesítője az 1902–1903. tanévről. Szeged, 1903. 160. o; A kegyes-tanítórendiek vezetése alatt álló szegedi városi főgymnasium értesítője az 1903–1904. tanévről i.m. 187. o.

[8] Vasváry-gyűjtemény, N2/b:7-9; Németh József halála i.m.

[9] Dudás Róbert Gyula: Magyar katolikus papok Észak-Amerikában. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2020. 289. o. A mű történeti névtár az 1825–2019 közötti időszakra vonatkozóan. Németh József adattáblázata pontatlan. 1919-ben biztosan nem tért vissza az Egyesült Államokba és a kötet hibás halálozási dátumot közöl.

[10] Vasváry-gyűjtemény, N2/b:7-9.

[11] Egy amerikai magyar származású pap kálváriája. In: Délmagyarország 1914 február 22. 8–9. o; Egy szegedi származásúkatolikus pap áldásos munkája Amerikában In: Szegedi Új Nemzedék 1927. április 28. 4. o.

[12] Egy amerikai magyar származású pap kálváriája i.m.

[13] Vasváry szerint 1913-ban (Vasváry-gyűjtemény, N2/b:7-9.), más források 1914-et említenek. Az bizonyos, hogy 1914. január 18-án már tagja volt egy szegedi korcsolyaverseny bírálóbizottságának. (Korcsolyaverseny. In: Délmagyarország 1914. január 20. 10. o.)

[14] Egy amerikai magyar származású pap kálváriája i.m.

[15] Uo.

[16] Uo. Németh „visszatartását” Vasváry is lejegyezte. (Vasváry-gyűjtemény, N2/b:7-9.)

[17] A szegedi Magy. Kir. Állami Főgimnázium tizenhatodik értesítője. Szeged, 1914. 76. o.

[18] Németh József halála i.m.

[19] A szegedi III. kerületi Állami Polgári Fiúiskola huszonötödik értesítője az 1918–1919. évről. Szeged, 1919. 5. o.

[20] Kelemen Béla: Adatok a szegedi ellenforradalom és a szegedi kormány történetéhez. Szeged, szerzői kiadás, 1923. 523. o, 569. o.

[21] A fővezér Cegléden és Kecskeméten. In: Budapesti Hírlap 1920. február 8. 4. o.

[22] Istentisztelet és katonai szemle a nemzeti hadsereg bevonulásának évfordulóján. In: Szeged 1920. november 16. 5. o.

[23] Előadás a belvárosi harang javára. In: Szeged 1921. május 19. 3. o. Érdekesség, hogy a lap doktori címmel ruházta fel „az ismert kiváló szónok” Németh Józsefet, noha nem találtam nyomát, hogy megszerezte volna a tudományos fokozatot. Más forrásban nem is szerepel doktorként.

[24] New York Passenger Arrival Lists (Ellis Island), 1892–1924. https://familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-C95Y-2K4H?cc=1368704&wc=4XBX-ST4%3A1600392400 (Utolsó letöltés 2023. június 14.)

[25] Dudás Róbert Gyula i.m. 289. o; Yolanda Danyi Szuch: The history of St. Stephen’s Church 1890’s to mid-1980’s. Toledo, k.n. 1993. Elektronikus kiadás oldalszámok nélkül. https://archive.org/stream/0002-bir-bk05-stst/0002-bir-bk05-stst_djvu.txt. (Utolsó letöltés 2023. június 14.)

[26] Egy szegedi származásúkatolikus pap áldásos munkája Amerikában i.m.

[27] Az újabban Amerikába vándorolt orvosok és ügyvédek nagy része fizikai munkás. In: Új Nemzedék 1924. augusztus 3. 5. o. A Magyarországon az 1920-as évekig sikeresen működő népszövetségi mozgalmat az Egyesült Államok katolikus magyarságában több próbálkozás után sem tudták életre hívni. Ennek történetét egy másik, megjelenésre váró tanulmányban mutatom be.

[28] Az amerikai magyar gyermekek adománya szegedi szegény gyermekeknek. In: Szegedi Új Nemzedék 1924. december 28. 4. o.

[29] Egy szegedi származású katolikus pap áldásos munkája Amerikában i.m.

[30] https://johnamallin.com/project/st-emeric-church (Utolsó letöltés 2023. június 22.)

[31] Az amerikai római katolikus magyar papság nagyon tekintélyes középnyugati csoportja a “nemzetgyűlés” programja ellen. In: Amerikai Magyar Népszava 1929. február 15. 1. o.

[32] A buffaloi gyűlésről. In: Amerikai Magyar Népszava 1929. június 5. 2. o.

[33] Gary, Ind. ördögi lelkű csuhása. In: Új Előre 1930. március 7. 5. o.

[34] Úton-útfélen. In: Amerikai Magyar Népszava 1933. április 19. 2. o; Rev. Németh gary-i plébános. In: Délmagyarország 1930. július 23. 3. o; A lányok csak olyan gavallérral mennek sétálni, akinek a zsebében van a pálinkás flaskó. In: Magyarország 1930. július 27. 4. o.

[35] Hirdetés az Amerikai Magyar Népszavában 1930. május 3. 3. o; Hatvan amerikai magyar pap közül húsz Magyarországra jött. In: Az Est, 1930. augusztus 8. 3.

[36] Rev. Németh gary-i plébános i. m.

[37] A lányok csak olyan gavallérral mennek sétálni, akinek a zsebében van a pálinkás flaskó i.m.

[38] Németh József halála i.m.

[39] Noll amerikai püspök Szegeden. In: Délmagyarország 1930. augusztus 24. 16. o.

[40] Fényes külsőségek között, nagyszámú közönség jelenlétében zajlott le az 5-ös honvédek ünnepe. In: Délmagyarország 1930. szeptember 10. 4. o.

[41] Nónay Dezső: A volt m. kir. szegedi 5. gyalogezred a világháborúban. Budapest, szerzői kiadás, 1931; Réti Béla (szerk.): A volt m. kir. szegedi 5-ös honvédek világháborús emlékalbuma. Szeged, k.n. 1933.

[42] Vasváry-gyűjtemény, N2/b:7-9.

[43] Indiana Deaths and Burials, 1750-1993. https://familysearch.org/ark:/61903/1:1:HP77-8M2M (Utolsó letöltés 2023. június 29.) E forrás szerint Némethet a templomban temették el, vagy legalábbis a temetési szertartást ott végezték.

[44] Németh József halála i.m.

[45] Németh József halála i.m.

[46] Török István: Katolikus magyarok Észak-Amerikában. Youngstown, Ohio, Katolikus Magyarok Vasárnapja, 1978. 172. o. Az észak-amerikai katolikus magyarságról ld. még pl. Máté Anita: Az amerikai magyar katolikusok és az óhaza 1918–1939. Budapest, Magyar Egyháztörténeti Enciklopédia Munkaközösség, 2011; Miklósházy Attila (szerk.): A tengerentúli emigráns magyar katolikus egyházi közösségek rövid története Észak- és Dél-Amerikában, valamint Ausztráliában. Budapest, Szent István Társulat, 2008; Várdy Béla: Magyarok az Újvilágban. Budapest, A Magyar Nyelv és Kultúra Nemzetközi Titkársága, 2000.

[47] https://iamsholiness.org. (Utolsó letöltés 2023. július 6.)