Kratochwill Ottilia: Tenyérnyi művészet
Emlékezés a 115 éve született dr. Krier Rudolfra, a Szegedi Kisgrafika Barátok körének volt titkárára
Dr. Krier Rudolf, mindenki Rudi bácsija, aki közel tíz évig volt vezetője, szervezője, titkára a Szegedi Kisgrafika Barátok Körének. Illusztris széket foglalt el, hiszen elődjét, a nemzetközi hírnévnek is örvendő grafikusművészt, Kopasz Mártát követte.

Mi a kisgrafika és az ex libris közötti lényeges különbség?
A grafika valamilyen sokszorosított eljárással készített, főként papírra nyomott műalkotás. A kisgrafika, klasszikusan, az ex libriseket és az alkalmi grafikákat (üdvözlő lapokat, emléklapokat, értesítéseket) foglalja magába.
Az ex-libris korábban a könyv fedőlapjának belső oldalára ragasztott sokszorosított grafika, célja, hogy a könyv tulajdonosához lehessen kötni. Témáját tekintve lehet címer, művészi rajz, foglalkozás, monogram, vagy bármely szimbólum, személyes érték, ami a könyv tulajdonosához köthető, vagy őt legjobban kifejezi. Az ex libris a modern iparművészet legelterjedtebb ága, ezt maga Dr. Berei Soó Rezső biológiaprofesszor, a hazai ex libris művészet legelső méltatója és gyűjtője írta. Az ex libris a múzsák legkisebb gyermeke. Grafikai technikájukat tekintve készülhet magasnyomással (fa- és linómetszet), mélynyomással (fémlemezbe vésve vagy karcolva), síknyomással (litográfia) és számítógéppel. Fejlődéstörténete a XV. századig nyúlik vissza és a különböző korszakokra jellemző stílusjegyeket viselték magukon.

A készítés és gyűjtés virágkorát a XX. században élte. Budapesten kívül vidéken is fellendült a grafikai élet, kiváló művészeink, mint Buday György, Fery Antal, Diskay Lenke, Sterbenz Károly, Perei Zoltán, Vadász Endre, Kass János, Kopasz Márta…hogy csak néhány nevet említsünk a neves alkotók közül. Az 1959-ben, Budapesten indult Kisgrafika Barátok Köré-hez Szeged 1961-ben csatlakozott, első vidéki csoportként. Kopasz Márta grafikus vezetésével alakult meg a KBK Szegedi Csoportja. A művésznő évtizedekig vezette, majd örökös tiszteletbeli elnökként tanácsaival segítette a csoport munkáját. Fő feladatuknak tekintették a helyi kisgrafikai élet felvirágoztatását.
Utóda a titkári poszton 1981-89-ig dr. Krier Rudolf lett, aki már korábban is a helyi csoport aktív tagja volt. Ő maga mondta:
…Ha valaki most megkérdezné tőlem, hogyan lettem gyűjtő… így válaszolnék: előbb lettem ex libris-tulajdonos, mint gyűjtő.
1910. április 5-én Szegeden született. Édesanyja az Arad melletti Lovrinban született, német anyanyelvű, édesapja egyenruhaszabó. Három gyermek közül ő a legidősebb. Iskoláit Szegeden végezte, itt járt piarista gimnáziumban, majd Bécsben kereskedelmi ismereteket tanult. Miután hazajött, édesapja Klauzál téren levő üzletében dolgozott, közben jogi tanulmányait végezte.

1960-tól a Szegedi Szűcsipari Szövetkezet jogászaként dolgozott 1976-ig, nyugdíjazásáig. Lelkes és aktív tagja volt a Körnek, egészen a 2000-ben bekövetkezett haláláig. Nemzetközi kitekintésű gyűjtő, aki szívesen vett rész hazai és nemzetközi találkozókon. Hozzáértő szemekkel válogatott, hiszen tudását és bevezetését eme grafikai ágba Kopasz Márta, városunk neves grafikusa alapozta meg. Rendszeresen járt a kisgrafikakörbe, előadásokat tartott. Magyar és külföldi ex libris gyűjtőkkel, grafikusokkal tartotta a kapcsolatot. Rendelt és cserélt lapokat, saját nevére 58 ex libris készült. Olyan nevek készítettek számára ex librist, mint Várkonyi Károly, Kopasz Márta, Dinnyés Ferenc, Imets László, Torró Vilmos, Bakacsi Lajos – a teljesség igénye nélkül. Az első lapját még Bordás Ferenc készítette 1936-ban.
Az ex libris nehéz műfaj. Kis felületen kell megjeleníteni a megrendelő kívánságát, a témát. Egymásra kell hangolódniuk, egy láthatatlan hálónak kell létrejönnie művész és megrendelő között. Lehet egy érzelem, egy gondolat, egy esemény, melyek megjelennek képi megfogalmazásban a grafikán, a művész csak rá jellemző stílusában és kvalitásainak összességében. A gyűjtők pedig ebből a hatalmas hazai és nemzetközi kínálatból válogatnak a maguk ítéletei és igényei szerint. Több saját névre készült lapja hazai és külföldi találkozókhoz, kongresszusokhoz kapcsolódik, melyeken a szegedi csoport vezetője volt.
Krier Rudolf kezdeményezésére indult el a Szegedi Pantheon grafikai sorozat, mely emléket állít Szeged város nagyjainak – köztük Sík Sándornak, Cserzy Mihálynak, Móra Ferencnek, Bálint Sándornak Szent-Györgyi Albertnek, Somogyi Károlynak, Dugonics Andrásnak, Dr. Beretzk Péternek, Juhász Gyulának, Dankó Pistának, Tömörkény Istvánnak, Endre Bélának, Mikszáth Kálmánnak, Vedres Istvánnak -, hogy csak néhány nevet említsünk. Ez a kezdeményezés is jelzi, hogy ezer szállal kötődött Szegedhez és fontos volt számára, hogy a város nagyjai meg legyenek örökítve az utókor számára.

Lelkes grafikabarát. Különböző nyelveken bonyolított levelezést és cserélt grafikai lapokat. Több ezer darabból álló gyűjteményt tudhatott magáénak. Az évek folyamán nemzetközi kitekintésű kollekcióra tett szert, melyeket gondosan felragasztott, névvel, precíz grafikai jelöléssel látott el, kiegészítve a művész nemzetiségének megnevezésével. Szinte a teljes 20. századot átöleli gyűjteménye, mely méltán képviseli annak sokszínűségét.

A hatalmas anyag nagy része a Somogyi-könyvtár birtokába került, kisebbik része a gyűjtő leányának tulajdonában van, amely, valószínűsíthetően feldolgozatlan. A könyvtár tulajdonát képező hagyaték – közel 4500 alkotás – feldolgozásra került. A gyűjtemény nagyobb részét a hazai mesterek művei alkotják. A külföldi alkotások között találhatunk pl.: olasz, finn, német, japán, francia, svájci, angol, spanyol alkotók ex libriseit vagy alkalmi grafikáit. Nem ritkán baráti szálak is fűzték a művészekhez.

Dr. Krier Rudolf 25 éve nincs közöttünk. A Somogyi-könyvtár a kettős évforduló kapcsán keresztmetszetet szeretne bemutatni a gyűjteményből a kamara tárlat segítségével. Élete és kapcsolata a Kisgrafika Barátok Köré-vel, névre szóló ex librisei és különféle technikákkal készült grafikáival szeretnénk az érdeklődők elé tárni a gyűjtemény egy kis szeletét. A műfaj virágkorába nyújtott betekintés, a grafikák sokszínűsége garancia az érdeklődés felkeltésére és emlékezés a gyűjtőre, dr. Krier Rudolfra.
Megjelent a folyóirat 2025. szeptemberi számában