Pándi Tímea: Janikovszky Éva örökérvényű világa – ünnepi beszélgetés Szegeden

Az Egy szegedi lány útja a világhírnévhez című rendezvény a Kultúrkavics Produkció gondozásában jöhetett létre a szegedi Agórában. A kulturális estet Janikovszky 100 névvel is illették, ugyanis a szegedi születésű írónő Janikovszky Éva, idén április 23-án ünnepelné 100. születésnapját. Ennek apropóján született meg a beszélgető est, ahol az írónő fia, Janikovszky János, valamint Sodró Eliza és Martinkovics Máté színészek – akik az írónő naplójából készült színdarabban szerepelnek – vettek részt.

A Janikovszky centenárium az írónő 100. születési évének alkalmából megrendezett programsorozat, melynek első eseménye a szegedi Szent-Györgyi Albert Agórában kapott helyet. Az esemény megálmodója a Kultúrkavics Produkció, amely egy magyar kulturális-produkciós kezdeményezés. Színházi előadásokat, ismeretterjesztő beszélgetéseket és élő kulturális programokat szerveznek, melyek témája igen változatos, legyen szó kultúráról, tudományról vagy színházról.

Kedden este a kultúra és valamelyest a színház került terítékre A Janikovszky 100 programsorozat előadásában. A szegedi születésű Janikovszky Éva tizenkét és tizennyolc éves kora között, Szegeden írott naplóját fia fedezte fel édesanyja hagyatékában. Ebből 2020-ban könyv, 2023-ban pedig színdarab született, mely új megvilágítást ad Szegednek és a szerzőnőnek egyaránt. A Kizárólag az utókor számára nevet viselő színdarab két színésze Sodró Eliza, aki a szerzőnőt formálja meg, valamint darabbeli partnere, Martinkovics Máté mellett az esten jelen volt az írónő fia, Janikovszky János is. Hozzájuk társult a beszélgetést vezető Szabó Anna.

A Kossuth- és József Attila-díjas magyar szerzőnő fő művei között tartják számon a Naplóm 1938–1944 című munkáját, melyet 12 és 18 éves kora között írt Szegeden. A Naplóm az akkor még kamasz korban lévő, később hatalmas hírnévre szert tevő írónő saját magának írt bejegyzéseit tartalmazza. Ezek a mindennapi életről szóltak, többek között az iskolai, a családi és baráti élet eseményeit, problémáit és örömeit mutatják be. A történet humorosan és őszintén ábrázolja a kamaszkor bizonytalanságait, az önkeresést és a felnőttek világával való kapcsolatot és ütközéseket.

Janikovszky Éva stílusára a közvetlenség, a humor és a finom irónia jellemző. Gyakran a gyerekek vagy kamaszok nézőpontjából ír, így hitelesen mutatja be gondolataikat, érzéseiket és a felnőttek világával való kapcsolatukat. Nyelvezete egyszerű és könnyen érthető, mégis mély tartalmat hordoz. Felnőttként is megőrizte ezt a gyermeki nézőpontot és friss hangot, ami igazán különlegessé és egyedivé teszi az írói stílusát.

A beszélgetés résztvevői is hasonlóan viszonyulnak az írónőhöz, mi sem bizonyítja ezt jobban, mint Sodró Eliza színésznő megszólalása a beszélgetés kezdetén miszerint „hogy lehet az, hogy egy könyvben valaki az én hangomon szól és azokat a gondolatokat mondja ki, amiket én is gondolok”.

Janikovszky Éva értett a fiatalok nyelvén és ezt a képességét még idős korára is megőrizte. 35 könyvet hagyott az utókor számára, melyekben olyan gondolatokat osztott meg, olyan témákat jelenített meg, melyek meghatározóak voltak, a gyermekeknek és a felnőtteknek egyaránt.

Janikovszky Éva számtalan regényében visszaköszön a Szeged városa iránt érzett szeretete és biztonságérzete, hiszen itt született, valamint gyermek- és iskoláséveit is a városban töltötte. Élményei, tapasztalatai nagy hatással voltak későbbi írói látásmódjára. Egyetemi tanulmányait is Szegeden kezdte, így fiatal felnőttként is meghatározó időszakot élt itt. Bár később Budapesten élt és dolgozott, szegedi gyökerei végig fontosak maradtak az életében, és a város ma is büszkén ápolja emlékét programokkal, megemlékezésekkel és kulturális eseményekkel.

A múltidézés és a személyes történek mellett tartogatott még meglepetéseket az este, ugyanis Sodró Eliza és Martinkovics Máté A kizárólag az utókor számára című darabból adtak elő két részletet. A színdarab az írónő Naplóm 1938–1944 című könyvéből készült, melyben ők játsszák a főszerepet. Az előadásból visszaköszön Janikovszky Éva fiatalkori, szabadszájú és gondtalan énje, hiszen kamaszlányként írt benne életének mindennapjairól, szerelmeiről. Mindezt olyan humorral és könnyedséggel tette, mellyel mindenki tud azonosulni. Az írónő fia, Janikovszky János szerint „nagyon ritka és különleges, hogy valaki elolvashatja édesanyja fiatalkori gondolatait és az írásain visszarepülhet abba az időbe, amikor fiatal lány volt”. A naplót fia találta meg hagyatékában és ő adatta ki. Milyen különös, hogy eredetileg nem került volna nyilvánosságra a szerzőnő által, viszont mára 35 könyvének ékévé vált.

A színdarab 50. előadása különleges alkalom lesz, ugyanis éppen az írónő 100. születésnapján mutatják be, április 23-án. A darab már a bemutatott részletek alapján is az érzelmek teljes palettájával dolgozik, ugyanis egyszerre szórakoztató, könnyed, ugyanakkor komoly témát is megjelenítő és érzelmes, ahogy a szerzőnő is kamaszlányból fiatal felnőtté ért, a háború közepette.

A színvonalas, meglepetéseket tartogató estet a Janikovszky Évát alakító Sodró Eliza felolvasása zárta, a Szabó Magda írónő által írt nekrológgal, melyet a szerzőnő halálára írt. A legjobb barátnő által írt nekrológ egyszerre volt megható és érzelmekkel teli, ugyanakkor dicsőítő és könnyfakasztó a színésznő előadásában.

Janikovszky Éva művei valóban örökérvényűek, melyet mi sem bizonyít jobban, mint hogy ma is számos általa írt könyv adaptációját játsszák országszerte. Stílusával valami újat alkotott, egyedi hangján szólt az olvasókhoz, ami generációkon át képes megszólítani az olvasókat és nézőket.