Pándi Tímea: A belső világ tragédiája – Édes Anna a Szegedi Egyetemi Színház előadásában

A Szegedi Egyetemi Színház különleges előadással várta a közönséget a Szegedi Pinceszínházban. Kosztolányi Dezső Édes Annájának újragondolt változatát láthatták a nézők. A darab egyszerre kecsegtetett modernitással, kreatív megoldásokkal és merészséggel, ugyanakkor mégis történethű maradt.

A Szegedi Pinceszínház adott otthont a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) Édes Anna címet viselő színházi előadásának. A társulat nem rendelkezik saját játszóhellyel, így a Pinceszínház falai között láthatták a darabot az érdeklődők, hiszen otthont ad olyan produkcióknak is, amelyek nem feltétlenül jelennek meg a nagyobb, hagyományos színházak színpadán.

A SZESZ társulata kreatív rendezői megoldásokkal tarkította Kosztolányi Dezső klasszikusának előadását. A pincéből kialakított színháznak nincsen színpad mögötti tere, így a társulat a két kijárati ajtót tette aktív szereplővé. Kreatív rendezői megoldásokkal találhatta szembe magát a néző. Szintén a társulat és a rendezés találékonyságukat támasztja alá, hogy az előtérben várakozó nézőközönség beszélgetésének zaját egyszer csak a hátrafogott kezű „Anna” és őt vivő „bíró” hangja szakította meg. A kinti jelenet után a bíró beinvitálta a közönséget a „tárgyalásra”, majd miután a résztvevők elfoglalták helyeiket, a nézőtér székei mögé húzódva kezdődött meg a színpadon álló Anna kihallgatása.

Az Édes Anna Kosztolányi Dezső 1926-ban, azaz pontosan 100 évvel ezelőtt írt története. A mű drámai, pszichológiai realista regény, amely az egyéni sorsokat és a társadalmi különbségeket vizsgálja. A történet középpontjában Édes Anna, egy fiatal szolgálólány áll, aki egy budapesti polgári családnál dolgozik. Anna életét az elfojtott érzelmek, vágyak és feszültségek jellemzik, amelyek fokozatosan nőnek, míg végül tragikus kitöréshez vezet. A regény végkimenetele drámai, hiszen Anna belső elfojtásának felszínre törése, súlyos következményekkel zárul a család és a szolgálólány számára. A mű így az elfojtás–kitörés motívumát állítja középpontba, érzékeltetve, hogy a hosszú ideig elnyomott érzelmek és társadalmi feszültségek végül tragédiába torkollhatnak.

Ezen előadásnál sem volt ez másképp. A nézők végigkísérhették Anna életét a családnál, a lány jellemének torzulását, valamint, hogy mik vezettek ahhoz a végzetes éjszakához. Kreatív megoldásokkal dolgozott az előadás, hiszen ki-be jártak a színészek a színházterem bejáratának ajtaján, érzékeltetve, hogy elhagyják a fő teret, az ebédlőt, ahol az események játszódtak. Ilyenkor kint beszéltek a váróteremben. A szereplők modern okostelefonokkal telefonáltak, valamint humoros foltokkal tarkították az előadást. Anna kihallgatása is ötletekkel teli volt, hiszen bizonyos jeleneteket a lány kihallgatásán hozzá intézett kérdések előzték meg. Ilyenkor a körülötte lévő terület elsötétült és csak a lány arcát világították meg, a drámai hatás erősítése céljából.

A kétfelvonásos, kreatív produkciót a Szegedi Egyetemi Színház (SZESZ) hozta létre. A darab ősbemutatójára még 2025. 06. 11-én került sor, szintén a Pinceszínház falai között, melyet azóta már több ízben színpadra vitt a társulat. A főként egyetemistákból álló színházi társulat egy amatőr, de komoly művészi munkát végző egyetemi színjátszó csoport. Színházi előadásokat hoznak létre, gyakran kortárs vagy újragondolt darabokat, hiszen fiatalos és kísérletező szemlélet jellemzi munkájukat. Inkább alternatív egyetemi csoportként működik, mint hagyományos színházi társulatként, bár színház nélkül. Mindez nehezíti ugyan munkájukat, azonban havi két előadással színesítik a Pinceszínház előadásainak palettáját.

A darab főszerepét Oláh Noémi játszotta, aki állandó szereplőként alakítja ezt a karaktert. Előadásában rendkívül hitelesen és átélten jelenítette meg a figura belső világát, tökéletesen megragadva annak visszafogottságát és szerénységét. Állandó szereplőként jelent még meg a ház urát, Vízyt megformáló Szelei-Kis Richárd, a Patikárius Jánost játszó Király István Gábor és Ficsort alakító Cseszkó Mihály. A vasárnapi előadáson azonban a többi szerepet, az állandó szereposztással ellentétben, beugró színészek játszották. Vízynét, aki a történet másik jelentős figurája Anna mellett, Péterffy Andrea formálta meg. Stefit, a szomszéd Moviszterék nagyszájú cselédjét Puskás Zsófi keltette életre, míg a vizsgálóbírót Tagscherer Boglárka játszotta.

A Varga Norbert által rendezett előadás, minden szempontból sikeresen mutatta be Kosztolányi Dezső klasszikusának feszültséggel teli világát. A színészek hiteles játéka, a darab drámakezelése, együttesen alkották a darab sikerét. A SZESZ bizonyította, hogy képes a klasszikus irodalom érzelmi mélységeit modern köntösben, ugyanakkor élményszerűen átadni a nézőknek.

Fotók: Feil Balázs (Feil Frame)