Pándi Tímea: Két világ között – A Loupe Kezdet/vége előadása Szegeden
A Loupe Színházi Társulás Kezdet/vége című előadása április 29-én a Szegedi Kisszínház színpadán bizonyította, hogy egy hétköznapi történet is lehet egyszerre szórakoztató és mélyen elgondolkodtató: a fiatal házaspár gyermekvállalás előtti dilemmáit feldolgozó darab cirkuszi elemekkel, élőzenével és közvetlen nézői interakcióval teremtett teltházas, álló ovációval jutalmazott színházi élményt.
A Szegedi Kisszínház adott otthont a Loupe Színházi Társulás Kezdet/vége című előadásának. Az összesen három szereplőt felsorakoztató darab sok eszközzel dolgozott, hiszen egyszerre volt szórakoztató és kendőzetlenül őszinte. Ennek jutalma pedig nem maradt el, hiszen a teltházas produkció nézői hangos nevetéssel és álló ovációval díjazták az előadást.
A Loupe Színházi Társulás egy 2022-ben alakult független színházi formáció. Állami vagy önkormányzati támogatásban nem részesülnek, működésüket kizárólag piaci alapon, a jegyeladásokból fedezik. Olyan előadásokat hoznak létre, amelyek mindennapi, aktuális társadalmi problémákról szólnak, valamint nehezen megvitatható, tabunak számító témákat dolgoznak fel. A Loupe jelentése nagyító, az elnevezés célja pedig, hogy kifejezze a társulat azon szándékát, hogy olyan kérdéseket helyezzenek a középpontba, amelyekről a mindennapokban nem egyszerű a nyílt, őszinte párbeszéd. A társulat budapesti bázisa a Marczibányi Téri Művelődési Központ, emellett az ország számos pontján játszanak vendégelőadásokat, ezen a napon éppen Szegeden.
A darab története egy fiatal házaspárról szól, akik az első gyermekük születése előtti utolsó szabad napjaikat töltik; pontosabban már ezek sem szabadok, hiszen körbeölelik őket a teendők. A baba még meg sem érkezett, mégis rengeteg feladat vár rájuk: kiságyat összerakni, izzót cserélni, teljesíteni a lista összes pontját. Luca pedig már készen áll, teljes gőzzel készül az új életre, látszólag teljes felkészültséggel. Peti azonban nem. Ijesztő számára a felelősség, ami a gyermekvállalással jár, hiszen hirtelen minden megváltozik és már most megelégeli a lista pontjainak teljesítésével járó monotonitást.
A Kezdet/vége témáját tekintve hétköznapi. Nem szól nagy dolgokról, nincsen benne csalafinta történet, vagy főgonosz. És éppen ezért működik. Sokakat érintő kérdéskört vet fel, amelyről fontos beszélni. Sok ember kerül kételyek közé nap mint nap és a gyermekvállalással járó felelősség is nagy kételyeket szülhet. Csupán egy férfit és az ő dilemmáit láthatja a néző, rajta keresztül azonban megismerhetjük mindkét oldal előnyeit és hátrányait egyaránt. Az élet is valami ilyesmi. Minden tartogat magában jót és rosszat, a kérdés pedig csak az, hogy melyikre hallgatunk.
A két világ között ragadt férfi előtt két út áll, melyeket egy-egy ember jelképez számára. Nagy változás előtt áll és fél attól, hogy szülővé váljon, hiszen az apaság komoly döntésekkel és felelősséggel jár. Erre pedig úgy érzi, még nem áll készen. Párja, Luca azonban készen áll. Ezzel szemben az az út, melyet legjobb barátja, Móricz képvisel, nem jár elköteleződéssel. Szabadságot jelenthetne a férfi számára, azonban ennek is megvan az árnyoldala. A kalandok hajszolása közben könnyen magára maradhat az ember, igazi társ nélkül. A két jóbarát próbál megoldást találni Peti dilemmájára, mindeközben pedig mindketten meglátják a másik életében azt, ami az övékből hiányzik.
A történet egy egyfelvonásos előadás vígjáték, mely sokszor szórakoztatóan, olykor azonban érzékenyen és elgondolkoztatóan beszél a felelősségvállalásról és a döntésről, amit előbb-utóbb mindenkinek meg kell hoznia. A darab sajátossága és egyedisége továbbá, a cirkuszi elemekkel való tarkítottságában rejlik. Az előadás fontos eszköze ez, hiszen ezek a jelenetek szimbolizálják, hogy egy modern párkapcsolatban is milyen nehéz is rálelni az egyensúlyra. Az előadás ilyen jellegű megvalósításában a Cirque du Soleil-ből ismert magyar artista, Frányó Viktor és Csuzi Márton, koreográfus is részt vett, hiszen a mozdulatok rendkívül összetettek.
Legyen szó villanyról lógásról, fejjel lefele, közben a másikat tartva, csupán egy villanykörte kicserélésének céljából, vagy Luca szülési jelenetsorának táncos megoldásáról, minden mozdulatsor rendkívül összetett és komoly koncertrációt igényel. És nem elég a látványosság, hiszen mindezek nem csak a nézők szórakoztatása miatt készültek, hanem komoly és mély szimbolikával is bírnak, melyet a darab szereplői teljes beleéléssel és profizmussal adtak át.
Az előadás humoros, ugyanakkor gondolatébresztő szövegkönyvéért a rendező, Horváth János Antal felel, aki Sean O’Casey A kezdet vége című egyfelvonásos darabja nyomán írta azt. A cirkuszi elemeken és az elgondolkodtató részleteken túl, a szövegkönyvnek van még egy fontos eszköze: ez pedig a közönséggel való interakció. A színészek úgy tartanak kontaktot végig a nézőkkel az előadás során, hogy közben karakterben maradnak és nem szakítják meg vele a történet menetét. Így pedig a néző részese lehet a történetnek. Akár egy-egy kikacsintás, vagy főzés közben a hozzávalók dobálása a közönségnek, vagy a pakolás közbeni segítségkérés – mind fontos részét képezik az előadásnak. Nem csak humorforrásként jelennek meg, hanem kapcsolattartás az előadás közben. Mintha a néző együtt játszana a színészekkel.
A főszerepek tehát nemcsak a szöveg és a cirkuszi mutatványok betanulását kívánják meg, hanem kontaktot a közönséggel és az ezzel járó improvizációt. Ezen készségek összességét mutatja be a darabban a Petit megformáló Molnár Áron, A Móriczot játszó Mohai Tamás és a Lucát alakító Földes Eszter. A darab imént felsorolt különlegességeinek listájára írható, hogy élőzenével kísért előadásról van szó, mely Wagner-Puskás Péter zeneszerzőnek köszönhető. A darab így egy igazi összművészeti előadás, hiszen minden elemében szórakoztató élményt kapnak a nézők.