Kiss Norbert: „Én hiszek a teremtés örök erejében…”

A Dóm Látogatóközpont Klebelsberg-kiállításáról

„Én hiszek a teremtés örök erejében…” címmel jubileumi kiállítás nyílt a Szegedi Dóm Látogatóközpontban gróf Klebelsberg Kunó kultuszminiszter születésének 150. évfordulója alkalmából.

Kiss Edit, a Szegedi Dóm Látogatóközpont igazgatója, a kiállítás tervezésekor célul tűzte ki, hogy a jubileumi kiállításon Klebelsberg Kuno ne csupán, mint politikus, a vallás- és közoktatásügyekért felelős miniszter kerüljön bemutatásra, hanem mint magánember, sőt mint a nagybetűs Ember.

Az időszaki kiállításon 46 tablón keresztül, összesen nyolc nagyobb tematikus rész által ismerkedhetünk meg Klebelsberg Kunóval, gyermekkorától kezdődően, iskolateremtő- és szegedi munkáján, valamint kultuszminiszteri tárcájáról való lemondásán át haláláig, temetéséig.

Gróf Klebelsberg Kuno mint magánember – az első tematikus egységben a grófi címet elnyert Klebelsberg család bemutatásától indulva ismerhetjük meg Klebelsberg Kuno fiatalkori éveit. A kiállítás a kadétiskolából nagybátyja támogatásával az egyetemre kerülő ifjú életének következő szakaszát, a gróf feleségével, Botka Saroltával való megismerkedését mutatja be. A közös balatoni, tihanyi kirándulásokon át egészen a házasságkötés időszakáig utazhatunk az ifjú pár életében. Klebelsberg Kuno számára a feleségével való közös utazások, nyaralások időszaka kiemelt fontosságú volt úgy a pihenés, mint az országért végzett munka szempontjából egyaránt. A kiállítás ezen része így kiemelt figyelmet fordít Klebelsberg Kuno életének erre az időszakára. Az első egység zárásaként a pesthidegkúti évek, a hidegkúti ház vásárlása, felújítása, az ott töltött évek kerülnek bemutatásra.

A kiállítás első részének egyediségét az adja, hogy a Szeged-Csanádi Egyházmegye Levéltárában őrzött, Klebelsberg Kunóné Botka Sarolta által megírt Életutunk című visszaemlékezés eredeti, kézzel írt lapjai is megtekinthetőek. Szintén a Szeged-Csanádi Egyházmegye Levéltárában őrzött magángyűjteményből számos fotó, Klebelsberg gyermekkori vadásznaplói, iskolai füzetei színesítik, illusztrálják a kiállítás első szakaszát.

A tárlaton tovább sétálva az iskolateremtő Klebelsberg kerül a központba. A közoktatásügyekért is felelős miniszter munkájának hátterét illusztrálva bemutatásra kerül Magyarország világháború utáni helyzete. A trianoni békediktátum következtében számos nagymúltú kulturális intézmény, népiskolák, könyvtárak, színházak, egyetemek kerültek határon túlra. Az intézmények nagyrészének elvesztése mellett a korszak nagy kihívását jelentette az analfabétizmus ellen vívott küzdelem. 1922-től kezdődően a már kultuszminiszteri tárcát átvéve, vallás- és közoktatásügyi miniszterként vívta harcát a fennálló helyzettel.

A kortörténeti háttér mellett megismerkedhetünk a népiskolák, tanyasi iskolák létrehozásának klebelsbergi gondolatával. Az iskolaépítési program ismertetése mellett egy tanyasi iskola tanterme is megelevenedik korabeli iskolapadok, olvasó- és matematikakönyvek, palatáblák és számos korabeli iskolai emlék segítségével. A kor hangulata azáltal is tapinthatóvá válik, hogy mindezek az egykori iskolai eszközök kipróbálhatóak a látogatók számára.

Az iskolateremtő tematika zárásaként az 1930. október 25-én átadásra kerülő ötezredik népiskola ünnepségét ismerhetjük meg, mely egyben összeköti az iskolateremtő Klebelsberget a Szegeden megvalósított munkájával. Szeged országgyűlési képviselőjeként 1926 és 1931 között dolgozott városunkért. Mind országgyűlési képviselőként, mind vallás- és közoktatásügyi miniszterként nagy támogatója volt a Szegeden zajló építkezéseknek. A kiállításon az egyházi, az egyetemi, valamint a szegedi klinikai építkezések részleteibe nyerhetünk bepillantást korabeli fényképek, dokumentumok, levelezések segítségével. Szegeden végzett munkájában az összefogás gyönyörű példáját mutatta. Ennek a nagyívű munkájának során erőfeszítései támogatóra találtak a csanádi egyházmegye főpásztorának, Glattfelder Gyula püspöknek és a város polgármesterének, Somogyi Szilveszternek szeméjében.

Miniszteri tevékenységének és szegedi munkájának egyes pillanatai korabeli filmhíradók és az 1928-ban az ifjúsághoz intézett rádióbeszéde segítségével is megelevenednek a kiállításon. Érdemes megjegyeznünk, hogy a tárlat egyediségét az adja, hogy maga Klebelsberg Kunó a modern kor technikai vívmányait alkalmazva, avatar-formájában önmaga is megjelenik, és beszédeit saját magától hallhatjuk.

A Szegedért végzett támogató munkájának tárgyi emlékei is a figyelem központjába kerülnek a kiállítás soron következő részeiben. 1928-ban saját anyagi támogatásával rendelte meg az Izabella Háziipari Egylettől azt a liturgikus miseruhagyűjteményt, mely a miseruha mellett két stólából, négy dalmatikából, három palástból, három infulából, kettő manipulusból és egy kehelytakaró velumból állt. Glattfelder Gyula csanádi püspöknek írt levelében a következő óhaját fejezi ki a kultuszminiszter.

Felajánlom azzal az óhajjal, hogy ez az ünnepi misemondó ruha Szeged város és az egyetem ünnepein használtassék és hirdesse annak a benső összhangnak és egyetértésnek szükségességét és szépségét, mely a nagylelkű város és egyeteme közt fönnáll és a jövőben is fenn kell állania.[1]

Szintén támogatói munkájának eredményeként születik meg a Fogadalmi templom orgonája. A kiállítás részeként a Pécsen készült Angster-orgona eredeti játszóasztala is megtekinthető. A Délmagyarország 1932. február 12-én megjelent cikke által bepillantást nyerhetünk az orgona építésének kérdéseibe. Várhelyi József, a szegedi Dóm plébánosaként az orgonaépítés kérdésével kereste fel Klebelsberg Kuno kultuszminisztert. A „szegedi viszonyokat” túlszárnyalva Klebelsberg támogatói nagyságának köszönhetően európai színvonalú orgona tudott megszólalni az 1930. október 24-i szentelési ünnepségen.

1931. augusztus 19-én azonban gróf Bethlen István miniszterelnök benyújtotta lemondását. Klebelsberg Kuno, mint kultuszminiszter a szokások szerint a kormány lemondásával szintén lemondott posztjáról. Lemondásáról levélben értesítette barátját, Glattfelder Gyula csanádi püspököt. A főpásztor támogatásáról biztosította az egykori minisztert. Ugyanígy a szegedi espereskerület papsága 1931. augusztus 21-én írt levelében fejezte ki támogatását és ragaszkodását Klebelsberg személyéhez, valamint munkásságához.

Bethlen István gróf kormányának lemondásával a számunkra legfontosabb tárca, a kultusztárca is újból betöltésre kerül. Az erre vonatkozó döntés, napok, talán órák kérdése… Klebelsberg Kunó gróf az ő egyházának és ez által az egész nemzetnek oly szolgálatokat tett, egész minisztersége idején oly államférfiúi kvalitásokat mutatott, melyek őt hazánk mai szorongatott helyzetében a kormányzásban nélkülözhetetlenné teszik. Ezért, mi a Szegedi Esperesi Kerület papsága személyéhez és további szolgálataihoz ragaszkodunk…[2]

A kiállítás zárásaként Klebelsberg Kuno és hitvese Botka Sarolta családi sírboltjához érkezve róhatjuk le kegyeletünket az egykori kultuszminiszter előtt. A kiállítás megemlékezik Klebelsberg Kuno haláláról, budapesti és szegedi ravataláról és temetéséről. In memoriam Klebelsberg Kuno címmel Szeged nagy támogatójának halálát követő emlékezetével megismerkedve záródik az „Én hiszek a teremtés örök erejében…” című jubileumi kiállítás, mely méltó emléket állít Klebelsberg Kuno számára születésének 150. évfordulója alkalmából.

Megjelent a folyóirat 2025. novemberi számában

Jegyzetek

[1] Klebelsberg Kuno vallás- és közpoktatásügyi miniszter levele Glattfelder Gyula csanádi püspök részére (Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár)

[2] A Szegedi Esperesi Kerület papságának levele az Espereshez, 1931. augusztus 21. (Szeged-Csanádi Egyházmegyei Levéltár)