Hegedűs Réka: A hiszékeny hentesmester, a cselszövő kasszírnő és az emberi bestia esete

A Léderer házaspár által elkövetett gyilkosságról tartott izgalmas előadást Nagy Gyula a Somogyi-könyvtárban, a Múzeumok Éjszakáján.

Az idén, június 23-án megrendezett Múzeumok Éjszakája alkalmából a Somogyi-könyvtár munkatársai egész nap izgalmas programokkal várták a gyermekeket és a felnőtteket egyaránt. Azok akik, kora este részt vettek Nagy Gyulának, az SZTE Klebelsberg Könyvtár megbízott igazgató helyettesének előadásán, biztosan gazdagabbak lettek egy élménnyel. Az előadó a híres-hírhedt Léderer házaspár nevéhez kötődő darabolós gyilkosság részleteit elevenítette fel, s egyben megmutatta, milyen online adatbázisok, források lehetnek egy kutató segítségére, ha egy múltbéli ügyről szeretne információkat gyűjteni.

Szász János idén januárban bemutatott filmje, A hentes, a kurva és a félszemű kapcsán sokan hallhattak a hírhedt gyilkossági ügyről, amelyben a Gryllus Dorka által alakított gyönyörű asszony, Schwartz Mici felkorbácsolja a kedélyeket a faluban, ahol a gazdag hentesüzlet tulajdonos, Kodelka Ferenc az úr. Szász különleges operatőri bravúrral elkészített munkája ugyan élt a filmes túlzásokkal, s több ponton is eltért a valós eseményektől, arra mindenképpen alkalmat adott, hogy felkeltse a néző érdeklődését a történet iránt, s biztosan nem én vagyok az egyetlen, aki a moziból hazatérve egy mini kutatásba kezdett, kik voltak ezek az emberek, s mi vezette őket ahhoz, hogy gyilkoljanak. Ha akkoriban hallom Nagy Gyula előadását, még meg is könnyíti a dolgomat, mert nemcsak izgalmas tényekkel, hanem olyan korabeli források/újságcikkek bemutatásával is színesítette az előadását, amelyek hol tényszerűen, hol pontatlanul, de beszámolnak az 1925. január 7-én, a fővárosi Tölgyfa utcában, hidegvérrel elkövetett gyilkosságról.

A Léderer-ügyet a maga idejében óriási érdeklődés övezte. A ’20-as évek végén Lédererné, mi van a kosárban? Kodelkának keze, feje, lába! címmel kuplé született a történetből, amelyet később a Syrius együttes és a Hobo Blues Band is feldolgozott. A filmmel ellentétben a gyilkosságot egy házaspár követte el: a rovott múltú Léderer Gusztáv és a pozsonyi származású kasszírnő, Lédererné Schwartz Mici, akiknek áldozata a tehetős, összesen 22 hentesüzlettel rendelkező Kodelka Ferenc volt, akiből naivitását és az asszony iránt fűződő vonzalmát kihasználva akartak pénzt kicsikarni. A férfi hiszékenységét mi sem bizonyít jobban, mint hogy egy hónappal a sikeres tettük előtt már megkísérelték a meggyilkolását, amikor likőrbe kevert ópiummal kábították el, s eret vágtak a csuklóján, majd mikor Kodelka felébredt, azt hazudták neki, hogy rosszulléte közben egy törött üvegpohár darabkáival vágta el a kezét. Az orránál fogva vezetett hentesmester még akkor sem kezdett gyanakodni a házaspár tervére, amikor azok száz millió koronát követeltek tőle angol ismerőseik számára, akik a fővárosban szeretnének villát vásárolni, de csak valutájuk van. Január 7-én Léderer Gusztáv fejbe lövi Kodelkát, a holttestét feldarabolják és bőröndökbe teszik, amelyeknek egy részét a Weiss Manfréd gyár elé viszik – a férfi gyanútlan testvérének, Léderer Sándornak a segítségével – és a Dunába dobják. A gyár éjjeliőrének gyanúját felkelti a kései látogatás a Duna-parton, de mikor rákérdez, a házaspár válasza, hogy nemrégiben elpusztult kutyájuktól kívánnak szabadulni. Az őr másnap bejelentést tesz a csendőrségen, ám meggondolatlanul éppen Csepelen, ahol Léderer Gusztáv csendőr főhadnagyi tisztet tölt be. Bár kezdetben Csepelen nem foglalkoznak az őr bejelentésével, az mégsem nyugszik, szövet-, és vérmintákat gyűjt a folyóparton, amivel végül kiharcol egy házkutatást a Léderer-házban, amelynek padlásán meg is találják a maradék két bőröndöt, benne Kodelka testrészeivel.

Letartóztatásuk után a házastársi összetartás azonnal megszűnik, a két elkövető egymásra mutogatva próbálja helyzetét menteni, tanúvallomásaik kesze-kuszák, Léderer 22, míg Lédererné 16 különböző vallomást tesz, a legtöbb esetben szerelemféltésre hivatkozva. Léderer múltja már önmagában sem volt makulátlan. A fehérterror idején, a Szegedhez sok szálon kötődő, Prónay-különítmény tagjaként számos embert mészárolt le, a Tanácsköztársaság utáni megtorlások indokával. A korabeli újságcikkek egy része inkább a férfi kétes múltjára világít rá, emberi bestiaként emlegetik, s más gyilkosságokat is igyekeznek rábizonyítani, így például a Britannia szállóban elkövetett, eltusolt és kivizsgálatlan esetek kapcsán is nagy szerepet tulajdonítanak neki. Léderer ügyét a hadbíróság tárgyalja, a férfit halálra ítélik, amelyet 1926. november 12-én, a Margit körúti fogházban kötél által végre is hajtanak. A neje ügyében először szintén halálos ítéletet hoz a bíróság, amelyet végül 15 év fegyházbüntetésre módosítanak. Léderer Sándort felmentik a vádak alól. Schwartz Mici büntetésének egy részét egy tébolydában tölti, 15 év után jó magaviselete miatt szabadul. A ’60-as években még látni vélik a fővárosi Vásárcsarnokban, ahol perecet, vagy virágot árul a kosarában, egyesek még azt is mesélik, hogy pár fillérért cserébe, hajlandó elénekelni a járókelőknek a történetüket megidéző kuplét.

Nagy Gyula előadása összeállításához olyan oldalak képanyagát és adatbázisát hívta segítségül, mint az Arcanum, valamint a Fortepan, ahol korabeli képeslapok és történeti dokumentumok között böngészhet az érdeklődő közönség. A Family Search, a családfakutatók közkedvelt oldala segítségével Léderer Gusztáv származásáról, születési adatairól is beszámolt, valamint a DélmagyArchív forrásaival – amely a Somogyi-, és a Klebelsberg Könyvtár dolgozóinak közös munkájának eredménye – a Léderer-ügy korabeli, szegedi sajtóvisszhangjáról is képet adott. Az újság több mint 50 cikkben számol be az esetről, s még 1941-ben is írnak róla. A hazai sajtóbeszámolók száma az ezret is meghaladja a gyilkosság kapcsán, amelynek a nemzetközi sajtóban is komoly visszhangja volt.