Fagler Erika: Hangról hangra az ifjúsági kóruséneklésért

Kultúrát nem lehet örökölni. Az elődök
kultúrája egykettőre elpárolog, ha
minden nemzedék újra, meg újra meg
nem szerzi magának.

(Kodály Zoltán)

A Magyar Kórusok, Zenekarok és Népzenei Együttesek Szövetsége 2020-ban megbízást kapott a kultúráért felelős államtitkárságtól, hogy az ifjúsági kórusok és a zenei nevelés föllendítésére hozzon létre sokszínű, értékvédő programot. Célja: a zenei élet fölélénkítése a fővárostól a legkisebb falvakig, valamint tartalmas kapcsolat alakuljon ki az ország egymástól távol eső pontjain élő kórusok, énektanárok és karnagyok között. Országszerte 60 különböző esemény tervét dolgozták ki, kórustalálkozók, konferenciák, szakmai napok, vándorfesztiválok, Éneklő Ifjúság rendezvények tervét. Köztük három kiemelt rendezvény is helyet kapott, Budapesten, Pécsett és Szegeden.

A felhívásnak eleget téve a Szeged Városi Kórusegyesület vezetősége azonnal munkához látott, és megtervezett egy nagyszabású kórusünnepet, amely méltó alkalom lehet a városban jelenleg működő kórusok megszólalására, egyben a város sikeres kóruséletének bemutatására.

Megtervezték a nagyszabású hangverseny műsorát, fölkérték Tóth Pétert, hogy erre az alkalomra komponáljon új kórusművet, amely hamarosan el is készült. A hangversenyt 2020. június 3-ára tervezték − az élet azonban közbeszólt, a világjárvány véget vetett a készülődésnek, a kórusok elnémultak. Két év szünet következett.

Vessünk egy pillantást Szeged kóruséletének múltjára, milyen korábbi események, hagyományok eredményezték, hogy a város kapta meg az egyik kiemelt rendezvény megszervezésének lehetőségét!

Az első évtizedek

A magyar kórusélet fölvirágzása a reformkorra tehető. Ekkor alakultak egyre-másra szerte az országban dalárdák, dalkörök. Férfikarok sokasága szerveződött különböző munkásegyletek, és szakszervezetek égisze alatt.

Szegeden az 1850-es évektől kezdődően működött egy-egy dalkör, így egyre nőtt az igény, hogy a város polgárai számára is adassék meg a lehetőség az együttes éneklésre. Végül az európai nagyvárosokat is megjárt pékmester − aki szívesebben foglalkozott zenével, mint a pékmesterséggel, − Hánki M. Ede alapította meg 1963-ban az első kórust, a Szegedi Dalárdát. Ezt követte a Szegedi Polgári Dalárda megalakulása 1868-ban.

A város már 1876-ban országos dalárünnepet rendezett, melyen 32 dalárda 600 dalossal jelent meg. A rendezvény céljára 2000 főt befogadó dalcsarnokot építettek a sétatér vár felőli oldalán.

Az 1879. évi árvíz mindent elpusztított. Mindent elölről kellett kezdeni. De Szegeddel együtt a zenei élet is föltámadt, sőt, új kórusok alakultak.

Újabb országos dalosünnep rázta föl a kóruséletet 1889-ben. A lelkes hangulat hozta létre a Szegedi Vasutasok Dal- és Olvasókörét.

A kialakult hagyományokról, melyeket a kórusok egy része a mai napig megőrzött

A kórustagok egységes öltözetet készíttettek maguknak, egyenruhában léptek föl.

Minden kórusnak volt zászlója. A zászló összetartó erő volt, velük volt a szerepléseken, fölvonulásokon. A dalostalálkozókon fölszalagozták a zászlóanyák, akik este szerenádot kaptak a kórustól.

A kórusoknak vezetőségük volt. A kórus tagjai, a „dalosértekezlet” bizottságot választott, arra bízta az énekkar vezetését. A bizottság tagjai: elnök, karnagyok, főtitkár, titkár, főpénztáros, pénztáros, kottatáros, bizottsági tagok. A kórus vezetőségének különösen az új karnagy megválasztásakor volt nagy szerepe.

A dalosversenyeken a kórusok díjakat (babérkoszorú, serleg, oklevél), emléktárgyakat kaptak.

Következzék néhány fénykép a ma MÁV Hazánk Énekkar néven ismert kórus emlékeiből. Ez a vegyeskar a mai napig, immár 133 éve működik Szegeden.

 

A szegedi kórusélet 159 évének legjelentősebb eseményei

1876: Országos Dalárünnep

1912: Országos Dalárünnep a Polgári Dalárda 40. éves évfordulójára

1926: Munkásdalárdák országos találkozója

1927: Az Országos Dalos Szövetség XXI. Dalosünnepére 112 kórus érkezett.

1935: Szegedi Éneklő Ifjúsági Hangverseny 12 kórus és 10 karnagy részvételével, elsőként az 1934-ben megrendezett budapesti hangverseny után

1947: Dóm téri Éneklő Ifjúság, melyen 200 dalos énekelte az összkart, Kodály Forr a világ című kánonját Dr. Szeghy Endre vezényletével,

1952: Iskolák Békehangversenye 1000 énekessel,

1953: Ifjúsági Dalosünnep, melyen Kodály Zoltán vezényelte az összkart.

1960: Az Országos Dalostalálkozón 50 kórus közel 4000 dalossal vett részt.

1962: Kodály 80. születésnapján 20 ifjúsági énekkar – részben együtt − a szerző 21 művét adta elő.

1963: A szegedi kórusmozgalom 100 éves jubileuma

A hetvenes évektől rendszeressé váltak a Bartók, Kodály és Bárdos születésnapi hangversenyek, a városi kóruspódiumok, évenként a Daloló Nap, a Mai Magyar Zene Hete. A város évente egy kórusnak új kórusművet írat a karvezető választotta zeneszerzőtől, ezt a kórus önálló koncerten mutatja be.

2013-ban a kórusok a Szegedi Nemzeti Színházban nagyszabású kórushangversennyel ünnepelték a 150, évfordulót.

A hatvanas évektől először Karnagyi Klub, majd a KÓTA helyi szervezete irányította a közös rendezvényeket Erdős János vezetésével.

1994-től – Gyüdi Sándor elnökletével − a kórusvezetők egyesületbe tömörültek, s azon keresztül szervezik a mozgalom eseményeit. Jelenleg Kovács Gábor az elnök. A Szeged Városi Kórusegyesület élvezi a város kulturális vezetésének segítségét és támogatását.

Ez a gazdag múlt eredményezte, hogy a szegedi kórusélet a kiemelt hangversenyen ébredt föl tetszhalott állapotából a járványhelyzet után. A hangverseny főszervezője Száz Krisztina.

Az április 25-i koncerten 24 kórus 800 dalosa énekelt.

 A föllépő kórusok az alábbiak voltak:

Gyermekkarok:

SZTE Juhász Gyula Gyakorló Általános Iskola Bartók Gyermekkara, karnagy: Seres Brigitta

Rókusi Általános Iskola Gyermekkara, karnagy: Liptákné Klement Ágnes

SZTE Gyakorló Gimn. és Általános Iskola Gyermekkara, karnagy: Molnárné Palusek Emese    

Gregor József Általános Iskola Gyermekkara, karnagy: Síposné Koselák Krisztina

Béke utcai Általános Iskola Gyermekkara, karnagy: Kovácsné Koncz Éva

Karolina Gyermekkar , karnagy: Lázár Tamás

Tabán Általános iskola Gyermekkara, karnagy: Hatala Annamária

Ifjúsági Leánykarok, Fiúkar

Tömörkény Leánykar, karnagy: Dohány Gabriella

Karolina Leánykar, karnagy: Lázár Tamás

Hammido Leánykar, karnagy: Molnárné Palusek Emese    

Kőnig-Hang Kamarakórus, karnagy: Balogh Magdolna

SZTE Vántus Leánykar, karnagy: Erdős Kinga       

SZTE Vántus Fiúkar, karnagy: Valkai Dávid                       

Ifjúsági Vegyeskarok:

Karolina Ifjúsági Vegyeskar, karnagy: Lázár Tamás

SZTE Gyakorló Gimnázium és Általános Iskola Vegyeskara, karnagy: Fehér Márta

Főiskolai, Egyetemi kórusok:

SZTE Bartók Béla Művészeti Kar Vegyeskara, karnagy: Kovács Gábor

Szegedi Egyetemi Énekkar, karnagy: Száz Krisztina, Kohlmann Péter

SZTE Juhász Gyula PK Vegyeskara, karnagy: Varjasi Gyula

Női karok:

Bartók Női Kar, karnagy: Valkai Dávid

Lassus Női Kar, karnagy: Varjasi Gyula

Felnőtt vegyeskarok:

Concentus Novus, karnagy: Kohlmann Péter

Szegedi Vox Nova Kórusa, karnagy: Balogh Irén

Partiscum Kórus, karnagy: Lázár Tamás

Argenteus Hangműhely, karnagy: Kovács Gábor

A koncert műsora a következő volt:

Henry Purcell: Ujjongjon föld és ég!

Balázs Árpád: Madrigaleszk

Kodály Zoltán: Szép könyörgés

Liszt Ferenc: Salve Regina

Bárdos Lajos: Huszárnóta

Bárdos Lajos: Szellő zúg

Kocsár Miklós: Négy Mária ének

Bartók Béla: Levél az otthoniakhoz

Bárdos Lajos: Menyecske

Balázs Árpád: Bodzavirág

Karai József: Szállj zeneszó!

Tóth Péter: Pünkösdi kantáta (ősbemutató)

A műveket a kórusok különböző csoportosításban, összkarokban adták elő. A hetekig tartó készülődés, a gyermek-, női- és vegyeskari próbák közel hozták egymáshoz a kórusokat és karnagyaikat. Ismét megtapasztalták az együtt éneklés örömét.

A koncert végén a Dona nobis pacem kezdetű kánon valamennyi szereplő és a nézők közreműködésével hangzott el − e cikk írójának irányításával.

Megjelent a folyóirat 2022. májusi számában