Hegedűs Réka: A szegedi kulturális élet kiválóságait díjazták a Városháza dísztermében

Átadták a Szeged Kultúrájáért díjakat és a Kölcsey-érmeket.

Országszerte 1989 óta, január 22-én ünneplik A Magyar Kultúra Napját. Történelmi leírások szerint Kölcsey Ferenc 1823-ban ezt a napot jelölte meg a Himnusz keletkezéseként. Ez az ünnepnap a magyar történelmi és kulturális hagyományok felelevenítéséről, a magyar nemzeti öntudat felerősítéséről és a nemzet szellemi értékeinek népszerűsítéséről szól, beleértve a magyar irodalmat is. Szegeden, a városi elismerések átadása is ehhez a dátumhoz kapcsolódik, 2023-ban január 20-án köszöntötték Szeged kulturális életének meghatározó személyiségeit. 200 évvel ezelőtt éppen január 20-án született a magyar irodalom meghatározó, nagyhatású alakja, Madách Imre. A kulturális együttműködés keretében, az ünnepségen elhangzott produkciókat a szegedi kulturális intézmények szolgáltatták.

„A szegedi kulturális élet szereplői a koronavírus idején is megmutatták, hogy számíthatunk rájuk (…) Az Önök alkotásai, munkája, művészete tölti meg élettel, energiával, színekkel, formával és harmóniával szeretett városunk mindennapjait, amiért nem lehetünk elég hálásak. A közös színházi élmények, koncertek, kiállítások, olvasmányok és kulturális fesztiválok segítenek abban, hogy meg tudjunk küzdeni a nehézségekkel. A kultúra az a szövet ember és ember között, ami láthatatlanul is kapcsolatot teremt közöttünk és minél erősebb ez a szövet, annál erősebb a közösségünk ereje” – mondta Binszki József várospolitikai alpolgármester, aki Kozma Józseffel, az önkormányzat kulturális, idegenforgalmi és ifjúsági bizottságának elnökével közösen adta át az elismeréseket.

2023-ban Szeged Kultúrájáért díjban részesült Fagler Erika zenepedagógus, karnagy, a Pro Musica Alapfokú Művészeti Iskola alapítója. Mintegy hat évtizede szolgálja elkötelezetten a zenei nevelés ügyét Szegeden. Szerteágazó tevékenysége ének-zene tanárként, szakvezetőként, karnagyként, kórus- és iskola alapítóként, a kórusélet és a zenei versenyek szervezőjeként jelentős mértékben gazdagította a város kulturális életét. Erdős Jánossal szoros együttműködésben negyedszázad alatt felvirágoztatták a városi gyakorló iskolában a kodályi nevelési elveken nyugvó ének-zenei tagozatos képzést. Kórusaikkal Európa számos országába juttatták el a szegedi kóruskultúra jó hírét. Szakmódszertani és ismeretterjesztő írásai énektanár-generációk szemléletét alakították. Alapítása, azaz 1994 óta vezetőségi tagja a Szeged városi Kórus Egyesületnek. Napjainkban is aktív szereplője a szakmai életnek, munkabírása és értékrendje példaértékű.

Szeged Kultúrájáért díjban részesült Borovics Tamás színművész. „Ha a játék őszinte és igaz, ha meg tudom találni benne a magam igazságát és azt hitelesen tudom átadni, akkor teljesen mindegy a műfaj, éppen ezért nincs is kedvencem. Mindig az aktuális kihívást élvezem a legjobban” – vallja Borovics, aki színészi pályáját Békéscsabán kezdte, 1997-ben szerződött Szegedre, az itt eltöltött 25 év alatt játszott számos színműben, operettben, vígjátékban, zenés játékban és musicalben egyaránt. Szerepről szerepre, szezonról szezonra bizonyítja, hogy a Szegedi Nemzeti Színház szereposztásainál megkerülhetetlen a neve. Az intézmény prózai tagozatának meghatározó, vezető személyisége. Vidéki színészként is rendszeresen hívják reklámokba, játékfilmekbe, televíziós produkciókba, sorozatokba játszani. Szeged város 2009-ben Kölcsey-éremmel tüntette ki, 2013-ban megkapta a Kaszás Attila-díjat.

Kölcsey-érem elismerésben részesültek a szegedi kulturális életre komoly hatással bíró alkotók, személyiségek.

Réti Attila magánénekes. 1990-ben debütált a Szegedi Nemzeti Színházban, 1999-ben elnyerte a legjobb operaénekesnek járó Dömötör-díjat. Neve egyet jelent az állandósággal és a hagyománnyal. Olyan hidat tudott teremteni a hagyományokon nyugvó és a modern operajátszás között, ami példa nélkül álló a vidéki operajátszás történetében. Erőteljes színpadi megjelenése, összetéveszthetetlen alakja és hangszíne mindig is az operaszínpadok üde színfoltja volt.

Czene Zoltán Marcell színész, rendező, rendezőasszisztens, dramaturg, ügyelő. Már gyermekszínészként is szerepelt a Szegedi Nemzeti Színházban. Főiskolai évei alatt megalapította a hosszú évek óta hiányzó Egyetemi Színházat, a most 20 éves SZESZ-t. Több darabjuk Arany minősítést nyert el a Pécsi Egyetemi Színházak fesztiválján. Diplomája megszerzése után a Pince Színházhoz, majd a Szegedi Nemzeti Színházhoz szerződött. Tavaly már önálló rendezőként is bemutatkozhatott.

Balogh Sándor szobrászművész. A Tömörkény István Művészeti Szakközépiskola szobrász szakán végzett. Ötvenévesen jelentkezett először önálló kiállítással. Jellegzetes szobrászi témavilágában a női aktok, a zárkózott, rejtőzködő nőiség a főszereplő, amely tematika nála egyfajta világképként teljesedik ki. Műveit erotika, keleties miszticizmus, a szimbolizmus, valamint a szecesszió ízlésvilága jellemzi. Debütálása óta mintegy 70 nemzetközi és országos csoportos és egyéni kiállításon vett részt.

Csizmadia Edit helyismereti könyvtáros. 2009-től munkatársa a Somogyi-könyvtárnak. Ez idő alatt a helyismereti kutatás lett a fő területe. Kiemelt figyelmet fordít a helyi értékek megőrzésére, közvetítésére. Egyik kiemelt kutatási területe a szecesszió, a szegedi szecessziós épületek, emlékek feltárása, gyűjtése, bemutatása. Több kiállítás rendezése fűződik a nevéhez, a helyismereti dokumentumok, fotók, szegedi napi-, és hetilapok feltárása során összegyűjtött érdekes történeteket, adatokat beépíti sétáiba, a tárlat bemutatóiba. Kutatásainak eredményeit folyamatosan publikálja. Részt vett Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzatának, a Rediscover elnevezésű, a rejtett zsidó örökség feltárását végző projektjében.

Dr. Frauhammer Krisztina néprajzkutató. Szakterülete a folklór, populáris vallásosság, írásbeliség és olvasáskultúra. Az SZTE Néprajzi és Kulturális Antropológiai tanszékének oktatója. Külföldi ösztöndíjasként több németországi városban tanult és kutatott. A Magyar Néprajzi Társaság tagja. Szakmai vezetőként vett részt Szeged város önkormányzatának, a Rediscover elnevezésű, a rejtett zsidó örökség feltárását végző projektjében. A projektet követően a Szegedi Zsidó Hitközség archívumának önkéntes kutatója, a hitközség kiállításainak kurátora lett.

Tasnádi Gáborné nyugdíjas pedagógus, idegenvezető, múzeumi önkéntes. Amióta nyugdíjas, folyamatosan vezet magyar és külföldi csoportokat egyaránt. Városunk bemutatásakor mindig arra törekszik, hogy úgy meséljen a látnivalókról, hogy azt a sétáló, a turista rögtön megszeresse. A szegedi lakosok részére kidolgozott tematika-alapú sétákkal gazdagítja a város kulturális programjait. Múzeumi önkéntesként már tíz éve tevékenykedik. Kezdetben elsősorban az állandó kiállításokban vezetett tárlatokat magyar nyelven, a későbbiekben azonban külföldi csoportokban is vállalt vezetéseket angol nyelven. Rendszeresen kapcsolódott az egyetemi kulturális fesztiválok keretében a külföldi diákoknak szervezett programokhoz is.

Hajduné Gabnai Klára a Hammido Művészeti Iskola alapítója és vezetője. 1996 áprilisában 11 telephellyel megalapította a szegedi Hammido Művészeti Iskolát, melyet a mai napig igazgat. Az országban elsőként tanáraival együtt kidolgozta a zeneoktatás mellett, a társművészetek területén is a normál és a pályára felkészítő tagozatos tantervet. A növendékek közül azóta sokan nyertek közvetlenül felvételt a Zeneakadémia Jazz tanszakára, a Táncművészeti Főiskolára, a Képzőművészeti Egyetemre. A tanulók évente számos nemzetközi és országos verseny-győzelemmel rendelkeznek. 30 éve vezeti a Keep Smiling Jazz Vocalt, amely üde színfoltja Szeged zenei életének. Intézményvezetői tevékenységével generációkat nevelt a művészet szeretetére, művelésére, értő befogadására.

Szintén Kölcsey-éremben részesült Kollár József népművelő, a Kecskési Művelődési Ház vezetője; valamint Goldman Júlia (írói nevén: J. Goldenlane) író, matematikus, tanár és programozó, aki a legnépszerűbb fantasy írók közé tartozik. Legutóbb, 2022-ben jelent meg Városi történet című műve, amelyet a 92. Szegedi Ünnepi Könyvhéten is bemutatott. Ők betegségük miatt az ünnepségen nem tudtak részt venni.

A Szeged folyóirat szerkesztősége valamennyi díjazottnak gratulál.