Hegedűs Réka: Kortalan költemények
Diószegi Szabó Pál volt a Szó-Szín-Pódium vendége a Városi Rock Klubban.
A Városi Rock Klubban tartották meg a Szó-Szín-Pódium címmel útjára indult – immár négy alkalmat megélt – irodalmi est-sorozat soron következő programját, ezúttal Diószegi Szabó Pál költő főszereplésével. A költőt pályafutásáról, az irodalom és a zene kapcsolatáról Bene Zoltán József Attila-díjas író kérdezte. Az estet a szerző által megzenésített és előadott költemények gazdagították, amelyek a 2022-ben megjelent Hegymagasság, tengermély című verseskötetben kaptak helyet.
A hódmezővásárhelyi születésű Diószegi Szabó Pál jogász, történész, középkorkutató, költő és műfordító. Családja – anyai ágon – a partiumi Bihardiószegről származik, innen ered írói neve. Történészként legfőbb kutatási területe a bizánci-magyar kapcsolatok. Első verseskötete KaMASZKomédia Shakespeare köpenyében címmel 2007-ben, Szegeden jelent meg. A Szegedi Szilánkok irodalmi szerveződés társalapítója, a Fiatal Szegedi Írók Körének és a Magyar Írószövetségnek tagja, a Magyar Írószövetség Csongrád megyei Írócsoportjának titkára, a Szegedi Írók Társaságának elnöke.
Abszolút versnyelv? Hídverés, amely nem csupán kortárs tükör? – ez volt az esemény mottója, A Szó-Szín-Pódium rendezvénysorozat alapötlete és a jelen program is bizonyította, hogy a zene és az irodalom, a költészet valójában egy tőről fakadnak. „Ez a költészet öntörvényű, vonzó és zavarba ejtő, nem oldódik fel a külső és globális világban, hanem épp fordítva, belső világa nő mindenséggé és az olvasó általa fedezhet fel egy új világot” – fogalmazta meg Becsy András Diószegi Szabó Pál legutóbbi verseskötete kapcsán. A szerző költészete erősen strukturális, ahogyan a zene is, de jogosan merül fel a kérdés, honnan ered a zenei és a lírai érdeklődés és melyik érkezett meg előbb az est főszereplőjének életébe?
„A vers mindent megelőzött az életemben, a Bethlen Gábor Gimnáziumban tudatosult bennem leginkább, hogy mennyire közel áll hozzám a líra. Magyartanáromnak, Dr. Baricz Zsoltnak köszönhettük azt, hogy a versiséget, a költészet struktúráit elhintette a kíváncsi elmékbe és intuíciókba” – idézte fel emlékeit Diószegi Szabó Pál, aki amellett, hogy anyai nagymamájával református dalokat énekelt, másodkántor lett a hódmezővásárhelyi gyülekezetben is. Így lehetősége nyílt arra, hogy zsoltárokat, gyülekezeti énekeket tanuljon meg és adjon elő a gyülekezeti közönségnek. A vers és a zene mellé nemsokára a tudományos érdeklődés is megérkezett: először az ókorral foglalkozott, majd latinul és ógörögül kezdett tanulni. Középkorászként ez a nyelvtudás nagyban segítette későbbi munkáját is.
„A vers legyen olyan, mint egy bizánci mozaik: apró részekből építkezik és részeiben is az egészet sugallja.” – szól Diószegi Szabó Pál ars poeticája. Verseinek keletkezési dátuma pontosan rögzített, valójában lírai naplóknak is felfogható, bár konkrét életrajz nem olvasható ki az életműből, sokkal inkább belső pszichológiai, emocionális és érzelmi változások azok, amelyeket lekövetnek a költemények. Szövegei nem konkrét évekhez, eseményekhez, vagy politikai berendezkedésekhez kapcsolódnak, így válnak kortalanná, időtlenné.
A Szó-Szín-Pódium következő eseményét a Városi Rock Klubban június 22-én tartják, az est főszereplője Szabó Palócz Attila költő lesz.