Hegedűs Réka: Álszakállban is büszke nő

Hatsepszut – egy elfeledett női fáraó története

Pécsi Ágnes előadás közben

Véletlenül bukkantam rá egy eseményre az interneten, Hatsepszut mosolya – nő férfiszerepben a fáraók trónján címmel, amely azonnal fölkeltette az érdeklődésemet. Belecsöppenve az izgalmas előadásba, hamar kiderült számomra, hogy Pécsi Ágnes egyiptológus vezetésével egy bejáratott klub működik a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat szegedi épületében, amely az ókori Egyiptom rejtélyes világát hivatott megismertetni a közönséggel. A rendezvénysorozat december 8-án folytatódik, amelyen egy titkos kamra rejtélyét ismerhetik meg az érdeklődők.

Napjainkban már nem annyira meglepő, ha egy nő erős, sikeres és nagyhatalmú. A nemi szerepek átalakulásáról és a szüfrazsett-mozgalmakról sokan sokféleképpen gondolkodnak, az azonban bizonyos, hogy maradandó hatással bírnak saját korunkra; akár az üzleti szférát, akár a politikát vagy éppen a magánéletet nézzük. Ennek a folyamatnak a gyökerei már egészen az ókorba nyúlnak vissza; nevezetesen az ókori Egyiptom fáraók uralta világához, ahol – minden közhiedelem ellenére – nemcsak férfiak kerültek hatalomra, hanem nők is. Az egyik legkülönlegesebb alakja ennek az érának Hatsepszut volt, akiről a történelem méltatlanul megfeledkezett, s nem úgy értékeli, ahogy azt megérdemelné.

Hatsepszut álszakállban

Az egyiptomiak tizennyolcadik dinasztiáját igazi átok sújtotta. Sok gyermek halva vagy betegen született vagy éppen nem élte meg a felnőttkort, Hatsepszut volt az egyetlen lány gyermek, aki életben maradt az uralkodói családban. Az I. Thotmeszként ismert fáraót fia, II. Thotmesz követte a trónon, akihez fiatalon férjhez adták nővérét, Hatsepszutot, aki kezdetben elfogadta királynéi szerepét, felvette „az isten felesége” címet, valamint egy szerény sírhelyet építetett magának a Királynék völgyében.  II. Thotmesz közel tizenhárom éves uralkodása után, halálakor fia, III. Thotmesz vette volna át az uralmat, ám mivel ő még gyermek volt, mostohaanyja – az akkori szokás szerint – a régens szerepét vállalta mellette. Ez idő alatt már Hatsepszut gyakorolta a tényleges hatalmat, fáraóként azonban csupán a hetedik uralkodási év idején lépett elő. Egyes kutatók úgy vélték, Thotmesz neheztelt mostohaanyjára emiatt, sőt még azzal is megvádolták, hogy bosszúból minden épület faláról és hivatalos feljegyzésről eltüntette a nevét, hogy ezzel kitörölje őt a történelemből. Ez azonban már csak azért sem tűnik logikusnak, mert Hatsepszut átengedte mostohafiának a hadsereg irányítását, amely nem kis bizalmat feltételez kettejük között, s ha bosszúszomj vezérelte volna Thotmeszt, könnyűszerrel letaszíthatta volna a női fáraót a trónról. Hatsepszut elhagyta a királynői címet és királynak szólíttatta magát, a róla fennmaradt szobrokon pedig férfiként, álszakállal ábrázolták, amely a bölcsességet, az erőt és a tapasztaltságot szimbolizálta.

Szenenmut és Nofruré hercegnő

Hatsepszut uralkodása idején béke honolt, nem volt számottevő hadjárat, így a fáraó nagyobb figyelmet fordíthatott a kultúrára, valamint az építkezésekre. Egyik leghíresebb építménye a Deir el-Bahari-i templom, amely végül egy uralkodónak kijáró sírhely és halotti templom szerepét is betöltötte. Udvartartása gazdag volt, fontos volt számára, hogy népe élvezhesse a jólétet, ennek érdekében pedig hajlandó volt olyan címeket létrehozni, amelyek külön jövedelemhez juttatták viselőjüket. Tanácsadója és építkezéseinek vezetője, Szenenmut kiemelkedően fontos szerepet játszott az életében, sokan úgy vélik egyetlen gyermekének, Nofruré hercegnőnek is ő volt az édesapja. Ezt több, az utókor számára fennmaradt szobor is bizonyítja, amelyek ölelkezve ábrázolják a kis hercegnőt és nevelőjét, Szenenmutot.

Hatsepszut személyében tehát egy nem mindennapi nőt köszönthetett a történelem, aki annak ellenére, hogy felvállalta a férfi szerepet, hogy a neki kijáró módon uralkodhasson, meg tudta őrizni nőiességét, példaképet állítva ezzel a napjainkban érvényesülni próbáló nőknek. Különleges személyisége, szépsége és korát meghaladó gondolkodása minden őt ábrázoló szobron visszatükröződik, s ha elég szemfülesek vagyunk, talán még a bájos mosolyára is rácsodálkozhatunk.